Van egy állami cég, ami elköltött 3,7 milliárd forint állami támogatást, de úgy, hogy semmit nem lehet tudni arról, hogy ennek mi lett az eredménye. Egy dolog látszik biztosan, hogy az állami áramcéghez, az MVM-hez tartozó KOM Központi Okos Mérés nevű cég csak a működésre elköltött legalább 700 millió forintot, miközben az átlagfizetés 679 ezer forint volt.
Pedig egyébként jó hírnek kellene lennie, hogy a magyar állam támogatja az okosmérőket, és ezek fejlesztésébe kezd. Ráadásul ez semmiben nem kerül nekünk, hiszen az Európai Unió 3,6 milliárd forinttal támogatja a célt.
Csakhogy a 2017-ben indult program elvileg 2018 őszére be is fejeződött, de azóta sem látszik eredmény. Hiába kerestük a KOM Zrt.-t e-mailben és telefonon, illetve az anyavállalat MVM-et is, nem voltak hajlandók semmit elárulni arról, hogy mi is lett a projekt eredménye. A KOM Zrt. honlapján lévő a legfrissebb információk alapján csak annyit tudhatunk a projektről, hogy 2016-ban elkezdődött, majd szintén 2016-ban kiadtak két sajtóközleményt.
Pedig a cégnek egyrészt azért kellene információkat adnia, mert állami tulajdonú vállalatként közérdekű adat is lenne, hogy mire és mit költenek, milyen eredményekkel. Másrészt az EU jóváhagyásával, külföldi támogatásból zajlott le a projekt.
A KOM Zrt. 2016-os sajtótájékoztatóján bemutatott eszközök.
Magyarország a szén-dioxid kvótáinak értékesítésért kapott összegeket olyan projektekre használhatja, amivel csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az okosmérők elméletileg ezt segítik: ezzel az árak kereslet-kínálat alapú változtatásával rá lehet szorítani a fogyasztókat, hogy csúcsidőszakban kevesebbet fogyasszanak, vagy információkat lehet nekik adni arról, hogy miért és mikor fogyasztanak sokat, hogyan fogyaszthatnak kevesebbet. A pontosabb információk a fogyasztókról segítenek jobban méretezhető gáz- és villamoshálózatok építésében, amelyek olcsóbbak lehetnek, és kevesebb energia kell a fenntartásukhoz. A projekt keretében 60 ezer háztartás felszerelését tervezték okosmérőkkel, Nyíregyháza és Miskolc volt a projekt központi eleme.
A forrást a magyar minisztérium biztosította, de uniós jóváhagyással. Az NFM 2017. október 13-án kötött támogatási szerződést a KOM Zrt.-vel 3 milliárd 598 millió forint értékben. Ennek a szerződésnek az eredeti határideje 2018. szeptember 4. volt. Ennek ellenére azóta sem hallottunk róla.
A projekt működése ehhez képest hihetetlenül pazarlónak tűnik. A cég 2017 végéig csak fizetésre elköltött 662 millió forintot, autó bérlésre pedig további 32 milliót. Ezen felül még irodát is bérelni kellett 16 alkalmazottnak, így feltehetően még a 700 milliónál is többe került az a szervezet, ami 3,6 milliárd forrást kezelt – azaz a források ötödét elvitte a működés. Rejtély, hogy miért kellett az MVM leánycégének, a magyar áramhálózatot működtető MAVIR Zrt.-nek külön drága projektcéget létrehoznia, és miért nem tudta külön társaság helyett a MAVIR ezt a projektet megvalósítani.
A szerződéseknek fent kellene az Infotv. rendelkezései alapján lenni a KOM Zrt. honlapján, de itt a vezetők fizetésén kívül semmilyen más adatot nem tesznek közzé. Összegyűjtöttük ezért, hogy kik és mire nyertek el közbeszerzések keretében szerződéseket:
A cég pénzügyi adataiból azt lehet kiolvasni, hogy más tevékenysége, forrása nem volt az okosmérési projekten kívül. A 3,6 milliárdos támogatást pedig szinte egészében elkölthették: a cég közbeszerzései 3,5 milliárdot tesznek ki, de lehetnek olyan szerződések is, amik nem érték el a közbeszerzési határértéket, így nem láthatjuk őket.
A KOM Zrt.-nél az átlagfizetés sem alakult rosszul, 2017-ben bruttó 679 ezer forint volt*A céges eredménykimutatás bérköltségét számítottuk vissza a munkavállalókra és a 22 százalékos munkáltatói járulékok levonása után..
A céges vezetőkre érdemes még visszatérni, mivel egy csupán 10-16 főt alkalmazó céghez egészen magas fizetéseket kaptak a főnökök, akik gyakran váltották egymást. Csupán három és fél év alatt sikerült 50 százalékkal emelni a cég vezetőjének fizetését. A havi bruttó 1,5 millió a prémiummal együtt már 2,1 millióra nőhet, ami messze eltúlzottnak tűnik egyetlen projekt lebonyolításával foglalkozó cégnél.
A cégjegyzék alapján öt vezérigazgatója volt a cégnek az elmúlt öt évben. Érdekes módon a fizetések közzétételének időpontjában nem mindig sikerült a vezérigazgató fizetését feltüntetni.
A KOM Zrt. kiadásainak nagy része, egy közel 3,3 milliárd forintos tétel a Sagemcom Kft. kifizetésére ment el. Érdekes módon a céggel kötött szerződés kiírása szerint nem is a KOM Zrt., hanem a MAVIR Zrt. a megvalósítás helyszíne (így még kevésbé érthető, hogy miért volt szükség a drága szervezet létrehozására). A szerződés legdrágább eleme a közel 650 millió forintra árazott adatkezelési rendszer, bár ez csak opcióként szerepelt a szerződésben. Erről a műszaki leírás ismerete nélkül nem sokat lehet tudni. De a szerződésből sem sokat lehet arról kiolvasni, hogy miről is szólt ez a rendszerintegrációs munka pontosan.
A fejlesztéseket végző Sagemcom egyébként nagyon ügyesen pályázik az állami közbeszerzéseken: 31,6 milliárd forintnyi közbeszerzést ért el a francia tulajdonban lévő vállalkozás 2016 óta, ezek között van a Magyar Turisztikai Ügynökség adatszolgáltató központja is.
Sőt, ügyesen pályáztak állami és uniós támogatásokra is. A Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalnál 300 milliót kaptak “A fenntartható energiagazdálkodást támogató Intelligens Mérési és Vezérlési Platform kialakítása” című projektjükre 2017-ben. 2016-ban pedig uniós forrásból 1,7 milliárd támogatást kaptak a “SMARTCity és SMARTVillage technológiák és szolgáltatások fejlesztése a SAGEMComnál, egyetemi együttműködésben” címmel – bár ebből nem tudni, mekkora összeg illeti a céget, és mennyi a partnereiket. A vállalkozás tehát 2 milliárd uniós támogatást és 3 milliárd forint megrendelést is kapott okosmérés témában, ezek után remélhetőleg már nagyon jól értenek hozzá, és kiváló okosmérési rendszereket telepítenek Magyarországon.
Nem ez az egyetlen olyan leánycége az MVM-nek, aminek pazarlónak tűnik a működőse, a startupokba befektető leánycégről már korábban beszámoltunk, ami többet költött működésre, mint befektetésekre.
Közélet
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Fontos
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
