Nem csak az életünket rövidíthetjük meg azzal, ha nem alszunk eleget, hanem az iskolai, munkahelyi teljesítményünket is jelentősen lerontja a kialvatlanság. Ha pedig elég sokan vagyunk, akik keveset alszunk, azt az egész gazdaság megsínyli. Egy friss kutatás szerint nem is kicsit.
Az Egyesült Államokban már közegészségügyi problémának kiáltották ki az alvásmegvonást, mivel az amerikaiak több mint egyharmada nem pihen rendszeresen eleget. A kevés alvás persze nem csak az amerikaiak problémája, más nemzeteket is ugyanúgy érint.
Általános megfigyelés a világban, hogy egyre több ember alszik kevesebbet annál, mint amennyi egészségügyileg javasolt lenne. Ezt olyan, a modern világra egyre jellemzőbb életstílusbeli tényezőkkel lehet magyarázni, mint a pszichoszociális stressz, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgáshiány és a túlzott számítógép-használat. Pedig a pihenés mind az egészségünk, mind a teljesítményünk, mind a jólétünk szempontjából létfontosságú. Ezt bizonyítja, hogy az alváshiány szoros összefüggésbe hozható számos egészségügyi és szociális jellegű problémával, befolyással van az egészségi állapotunkra, és arra is, hogy mennyit tudunk letenni nap mint nap az asztalra.
A Rand elemzőcég öt OECD ország vizsgálatából megállapította, hogy már az átlag hat és hét óra alvás között is látványos a különbség a halálozási kockázat szempontjából. Országos szinten pedig akár a GDP 3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt, vagyis ha többet aludnánk, ennyivel növekedhetne a gazdaság teljesítménye.
Az öt ország közül messze az USA-nak okozza a legnagyobb kárt az alváshiány: évente akár 411 milliárd dollárral, illetve 2,3 százalékkal is ronthatja a GDP-t, de máshol is jelentős a potenciális gazdasági veszteség. Arányaiban a japán gazdaság szívja meg a leginkább a nem alvást, itt becslések szerint 2,9 százalékkal lehetne nagyobb a gazdasági teljesítmény, ha az emberek eleget pihennének.
Az alváshiány okozta alacsony teljesítmény miatt tulajdonképpen munkanapok vesznek el. Az USA-ban évente nagyjából 1,2 millió munkanap megy a kukába emiatt. Japánban ugyanezt 600 ezer munkanapra, az Egyesült Királyságban és Németországban 200 ezer napra, míg Kanadában „mindössze” 80 ezer napra becsülték.
Fotó: MTI/EPA/Hannah McKay
Élet
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
