Húsz év alatt közel kétszeresére nőtt a jelenlegi uniós tagállamokban a házasságon kívül született gyerekek aránya az Eurostat adatai szerint. 1993-ban az újszülöttek még kevesebb mint húsz százaléka született házasságon kívül, a legfrissebb, 2016-os összesített adat szerint közel 43 százalék volt az arányuk.

Franciaország és néhány kelet-európai ország emelkedik ki. 2017-ben a házasságon kívül született csecsemők aránya Franciaországban 59,9 százalék volt, a következő Bulgáriában 58,9 százalék, Szlovéniában 57,5 százalék, Észtországban 56,1 százalék. Őket a skandináv országok követik és Portugália bőven 50 százalék feletti aránnyal.

A házasság intézménye ez alapján Görögországban a legerősebb az uniós tagországok közül, még ha tavaly is volt az első év, amikor a házasságon kívül született gyerekek aránya meghaladta a tíz százalékot. Görögországot Horvátország követi 19,9 százalékos aránnyal, őt pedig Lengyelország 24,1 százalékkal.

Európában a két szélsőség Izland és Törökország. A 350 ezres szigetországban az újszülöttek több mint 71 százaléka házasságon kívül született tavalyelőtt, míg Törökországban csak a 3 százalékuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázezer ember nem tud dolgozni, mert nincs elég bölcsődeNem vártak a kormányra az emberek az utóbbi években, inkább nyitottak magán- és civil bölcsődéket. Így is van három járás bölcsőde nélkül.

Magyarországon még a nyolcvanas években is tíz százalék volt a házasságon kívül született gyerekek aránya, de a rendszerváltás után folyamatosan nőtt az arányuk. A 2015-ös csúcsévben 48 százalék volt az arány, az azóta eltelt két évben némileg csökkent az a szám, tavaly 44,7 százalék volt. A szomszédos országok közül így is csak Szlovéniában magasabb az így született gyerekek aránya.

A fenti ábra jól mutatja, hogy elmúlt évtizedek óriási változást hoztak a gyereket vállaló párok helyzetében. Míg Svédországban is rendkívül gyorsan, harminc év alatt nőtt ötszörösére a házasság nélkül született gyerekek aránya, a többi EU-s országban jellemzően jóval gyorsabban zajlott le ez a változás. Például Bulgáriában feleennyi idő alatt játszódott le közel ugyanilyen mértékű folyamat, és Magyarország és Csehország sem marad el sokkal tőle.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErős beidegződéssel harcol a kormány, amikor dolgozni küldené a kisgyermekes anyákatA közvélekedés szerint az a legjobb, ha az anya otthon marad a gyerek három éves koráig.

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy első gyereke születése idején 29,1 éves volt egy átlagos uniós anya. Magyarországon ez 28 év volt 2017-ben. Ennél fiatalabban csak a többi keleti országban szülnek: Észtországban (27,7), Litvániában (27,5), Lengyelországban (27,3), Szlovákiában (27,1), Lettországban (26,9), Romániában (26,5) és Bulgáriában (26,1). A legkésőbb pedig a mediterrán (illetve nagyrészt nagy katolikus hagyományokkal rendelkező) országokban szülnek: Olaszországban (31,1), Spanyolországban (30,8) és Görögországban (30,4), őket Írország követi (30,3). 

A hétfőn kiadott jelentésben egy helyen emelik ki Magyarországot. Az újszülöttek 9,9 százaléka született 20 éven aluli anyától Magyarországon 2017-ben. Nálunk csak Romániában (13,9) és Bulgáriában (13,8) volt magasabb ez az arány. Ez az arány két százaléknál alacsonyabb volt Dániában, Olaszországban, Szlovéniában és Hollandiában is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Európai Unió gyerek házasság születés Olvasson tovább a kategóriában