A Balkán helyett Nyugat és a megújulók felé fordul a közép-európai energiaóriás
A megújuló energiák rohamos terjedése és a balkáni üzletelés nehézségei miatt stratégiát vált a cseh energetikai óriás, a CEZ. Az egyik legnagyobb közép-európai vállalat több millió dollárt fektetett be a Balkánon az elmúlt évtizedben, de megelégelte az állandó harcot a helyi állami szervekkel, és elkezdett túladni ottani érdekeltségein.
“Változtatunk a vállalat fókuszán” – idézi a Bloomberg Martin Novakot, a cég pénzügyi vezetőjét. Novak szerint a megújuló energiák felé fordítják a figyelmüket, és Délkelet-Európa helyett Közép- és Nyugat-Európára fognak koncentrálni.
A CEZ Kelet-Közép-Európa legnagyobb vállalata volt a Deloitte 2016-os felmérése szerint. Az energetikai vállalatcsoport 70 százalékban a cseh állam tulajdonában áll, és alapvetően energia előállítással és kereskedelemmel foglalkozik. Ugyan az elmúlt egy évben a lengyel olajcég, a PKN Orlen megelőzte a régióból, de a CEZ méreteit jól mutatja, hogy az eszközök (azaz a vállalat birtokában lévő javak) értéke alapján tízszer akkora, mint a Magyar Villamos Művek (MVM).
A CEZ jelenleg bolgár érdekeltségeinek eladásáról tárgyal, amit pár hónapon belül lezárhat. Az ottani szénerőműveiért és áramelosztó üzletágáért 350 millió eurót (110 milliárd forintot) kaphat egy bolgár cégtől, ennek az összegnek a kétszeresét költötte a megvásárlásukra 2004-ben. A CEZ azért döntött az eladásuk mellett, mert a bolgár kormány többször megfenyegette a céget, hogy visszavonja engedélyeiket arra hivatkozva, hogy túl drágán adják el az áramot.
Albánia 2014-ben államosította a CEZ áramelosztó cégét, amelynek monopóliuma volt az országban. Albánia 95 millió eurót (30 milliárd forintot) fizetett a cseh cégnek. A CEZ a román állammal is szembekerült, miután a cég felépítette Európa legnagyobb szárazföldi szélerőmű farmját a Fekete-tenger partjánál. A román állam azonban a projekt felépítése után közölte, hogy csökkenti a zöldenergia terjesztésének anyagi ösztönzését, ami miatt befagyasztotta romániai terjeszkedését a CEZ. A cég pénzügyi vezetője szerint egy törökországi erőműben lévő 50 százalékos üzletrészüket is árulják.
Bár a CEZ jelenleg még alapvetően nukleáris- és szénenergiát állít elő, a célja az, hogy 2020-ra megduplázza a megújuló erőforrásaiból származó profitját, és felzárkózzon nyugat-európai riválisaihoz, a német E.On-hoz és a francia Engie-hez (volt GDF Suez). A cél eléréséhez Németországban növelte szélerőmű kapacitásait, Franciaországban pedig kilenc szélerőmű farmot vett.
A CEZ új stratégiája egybeesik az Európai Unió célkitűzéseivel, amely alapján 2030-ra az energiafogyasztás 27-30 százalékát megújuló energiaforrásokból fedeznék. Bár a nyugati országokban kétségtelenül kiszámíthatóbb lesz a szabályozás a CEZ számára, így is komoly kihívás előtt áll, mert a verseny már most is kiélezett az energetikai cégek között.
(Címlapkép: AFP)
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
