Hiába áramlott be rengeteg uniós forrás a magyar mezőgazdaságba az utóbbi években, sem a termelés, sem a termelékenység, sem a termelés évről évre történő hektikus változása nem javult Magyarországon – derül ki a GKI rövid elemzéséből, ami a mezőgazdaság utóbbi tizenhat évét foglalja össze. Pedig a magyar mezőgazdaság évről évre a GDP 1,5 százalékának megfelelő támogatást kap az EU-tól.

Az eredménytelenség egyik fő oka a korszerűtlen szemléletű agrárpolitika, aminek egyik legjobb példája a disznókérdés. Miközben a vonatkozó, 2012-ben meghirdetett ágazati stratégia – az úgynevezett sertésstratégia – szerint újra hatmillió fölé kellene emelni a magyar sertésszámot, sőt, Fazekas Sándor miniszter legutóbb már hétmilliós célról beszélt, tavaly újra hárommillió alá bukott a magyar disznók egyedszáma.

Pedig nem csak a retorikában (“a sertésstratégia társadalmasítása“) állt a disznók mellé a kormány, több gyakorlati lépéssel is a disznókat tartók segítségére siettek, az áfacsökkentéstől az állatjóléti támogatásokon át a Csányi Sándor-féle mohácsi óriásvágóhíd állami támogatásáig. Utóbbi már működik, de nem talál elég hentest.

A disznószám visszaesése annyira nem lehet meglepő, ha egyszer a magyar lakosság is sokkal kevesebb disznóhúst fogyaszt, és a külső piacok sem mennek annyira jól. De akkor minek erőlteti ezt a kormány? Az is látható a fenti adatokon, hogy hosszú távon egyedül a szarvasmarhák száma nőtt, aminek jelentős részben a magyar kormánytól független okai voltak (uniós tejkvóta megszüntetése, húsmarhák EU-s támogatása). 

Fontos trend még az utóbbi másfél évtizedből, hogy miközben a munkaintenzívebb zöldségtermesztés visszaesett, addig az extenzívebb termesztésű, nagytáblás olajmagvak eredménye megháromszorozódott 2002 óta (évi egymillió tonnáról hárommillió tonnára). A szintén kevésbé munkaigényes búza és kukorica termelése is jelentősen nőtt, bár a nagy kilengésekből látszik, milyen nagy mértékben függ hozamuk az időjárástól. Ez utóbbin az EU-s támogatásokból megvalósított eszközfejlesztések sem segítettek eddig olyan sokat.

Ugyanebben az időben jelentősen visszaesett a mezőgazdaságból élők száma. Ugyan 2012-től a foglalkoztatottak száma újra emelkedik, de ez a GKI szerint szinte csak a közmunkának köszönhető, ami mögött jellemzően nincs érdemi mezőgazdasági munka. A minimum öt fős mezőgazdasági cégek által foglalkoztatottak számában például láthatóan nincs semmi emelkedés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat agrárium mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában