Hiába áramlott be rengeteg uniós forrás a magyar mezőgazdaságba az utóbbi években, sem a termelés, sem a termelékenység, sem a termelés évről évre történő hektikus változása nem javult Magyarországon – derül ki a GKI rövid elemzéséből, ami a mezőgazdaság utóbbi tizenhat évét foglalja össze. Pedig a magyar mezőgazdaság évről évre a GDP 1,5 százalékának megfelelő támogatást kap az EU-tól.
Az eredménytelenség egyik fő oka a korszerűtlen szemléletű agrárpolitika, aminek egyik legjobb példája a disznókérdés. Miközben a vonatkozó, 2012-ben meghirdetett ágazati stratégia – az úgynevezett sertésstratégia – szerint újra hatmillió fölé kellene emelni a magyar sertésszámot, sőt, Fazekas Sándor miniszter legutóbb már hétmilliós célról beszélt, tavaly újra hárommillió alá bukott a magyar disznók egyedszáma.
Pedig nem csak a retorikában (“a sertésstratégia társadalmasítása“) állt a disznók mellé a kormány, több gyakorlati lépéssel is a disznókat tartók segítségére siettek, az áfacsökkentéstől az állatjóléti támogatásokon át a Csányi Sándor-féle mohácsi óriásvágóhíd állami támogatásáig. Utóbbi már működik, de nem talál elég hentest.
A disznószám visszaesése annyira nem lehet meglepő, ha egyszer a magyar lakosság is sokkal kevesebb disznóhúst fogyaszt, és a külső piacok sem mennek annyira jól. De akkor minek erőlteti ezt a kormány? Az is látható a fenti adatokon, hogy hosszú távon egyedül a szarvasmarhák száma nőtt, aminek jelentős részben a magyar kormánytól független okai voltak (uniós tejkvóta megszüntetése, húsmarhák EU-s támogatása).
Fontos trend még az utóbbi másfél évtizedből, hogy miközben a munkaintenzívebb zöldségtermesztés visszaesett, addig az extenzívebb termesztésű, nagytáblás olajmagvak eredménye megháromszorozódott 2002 óta (évi egymillió tonnáról hárommillió tonnára). A szintén kevésbé munkaigényes búza és kukorica termelése is jelentősen nőtt, bár a nagy kilengésekből látszik, milyen nagy mértékben függ hozamuk az időjárástól. Ez utóbbin az EU-s támogatásokból megvalósított eszközfejlesztések sem segítettek eddig olyan sokat.
Ugyanebben az időben jelentősen visszaesett a mezőgazdaságból élők száma. Ugyan 2012-től a foglalkoztatottak száma újra emelkedik, de ez a GKI szerint szinte csak a közmunkának köszönhető, ami mögött jellemzően nincs érdemi mezőgazdasági munka. A minimum öt fős mezőgazdasági cégek által foglalkoztatottak számában például láthatóan nincs semmi emelkedés.
Vállalat
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
