Decemberben az egyik legnépszerűbb fővárosi fitneszterem külön akcióval próbálta rávenni vendégeit, hogy hétvégénként járjanak edzeni. Ennek ellenére az év utolsó hónapjában szombatonként és vasárnaponként még a leginkább frekventált időszakokban sem volt teltház, a nap nagy részében pedig csak lézengtek az emberek. Január első hétvégéjén azonban hirtelen megváltozott minden. A terem egyik pillanatról a másikra megtelt, sok helyen még a gépekre is várni kellett hétvégén.

Az eset véletlenül sem egyedi, sőt még csak nem is magyarspecifikus. Az Egyesült Államokban lassan szakirodalma van az újévi fogadalmak hatásának, és még a Google-kereséseken is látszik, hogy mennyire megugrik az edzőtermek iránti igény az év elején. Utóbbi egyébként itthon is igaz: Magyarországon az év első hónapjában rendre 10-30 százalékkal többen keresnek rá a fitness szóra, mint tavasszal vagy ősszel, és nagyjából másfél-kétszer annyian, mint a nyári hónapokban vagy decemberben.

Néhány hét után a többség feladja

Ez pedig a forgalomban is lecsapódik. Az elmúlt hetekben számos hazai fitnesztermet, illetve -láncot kerestünk meg kérdéseinkkel, és még a legvisszafogottabbak is azt mondták, hogy januárban 20-30 százalékkal több vendégük van, mint általában. A jellemzően gyenge

decemberhez képest pedig ennél is nagyobb, 40 százalék körüli lehet a növekedés.

Ez egyébként abszolút beleillik a nemzetközi trendekbe, az Egyesült Államokban is hasonló mértékű ugrást tapasztalnak a láncok. Ahogy abban sincs különbség, hogy az új vendégek jelentős része néhány héten belül elpárolog. Az USA-ban már évek óta elemzik ezt a folyamatot, és volt olyan felmérés, amely szerint az újévi fogadalom miatt edzők közel fele már január végére kikopik, év végére pedig csak minden ötödik ember tart ki.

Magyarországon ebből a szempontból kicsit jobb a helyzet, de tényleg csak egy hajszállal. A hazai fitnesztermek üzemeltetőinek tapasztalatai szerint itthon a nagy lemorzsolódás csak a tavasz kezdetével jön el, ekkor azonban az emberek harmada-fele eltűnik, nyárra pedig tízből csak négyen maradnak. Bár akadt olyan piaci szereplő is, aki szerint a januárban érkezők 30-40 százalékát akár tartósan is meg lehet tartani, összességében azért nem ez az általános álláspont.

Hatezer emberre 300 fős terem

Ahogy a bevezetőben említett eset is mutatja, valószínűleg ez a szezonalitás a legnagyobb kihívás az ágazat számára. Már azt sem könnyű kezelni, hogy munkaidőben a termek többségében szinte senki sincs, előtte és utána viszont megrohanják az emberek az ilyen létesítményeket. A forgalom napon belüli ingadozását a szolgáltatók legfeljebb azzal tudják mérsékelni, hogy legalább azokat ráveszik a napközbeni edzésre, akik valahogy ezt kivitelezni tudják. Ezért kínálják olcsóbban a délelőtti jegyeket, bérleteket, hiszen így legalább azt erre az időszakra tudják terelni, akinek mindegy, hogy mikor megy.

A terem kapacitását azonban nyilván így is a csúcsidőre kell beállítani, ami ugye nem optimális, hiszen az üres órákban nincsenek kihasználva a gépek, illetve akkor is fizetni kell a bérleti díjat. Na, ezt fejeli még meg a hatalmas éven belüli mozgás, és így fordulhat elő, hogy aki december végén egyedül edzett a teremben, csodálkozik, miért nem jut géphez egy héttel később.

A kapacitásokat ugyanis nem lehet arra a 3-6 hétre beállítani, amikor a csúcsszezon van, ha egyszer a tapasztalatok alapján úgyis elfogynak az emberek.

Más kérdés, hogy a fitnesztermek ennél a felfedezésnél azért sokkal előrébb tartanak a kapacitástervezésben. A Washington Post egy korábbi cikkében idézett egy öt évvel ezelőtti podcastot, amely az egyik legnagyobb amerikai fitneszláncról, a Planet Fitnessről szólt. Eszerint a Planet Fitness úgy tartott fenn 300 ember fogadására alkalmas kapacitást, hogy több mint hatezer ügyfele volt. Ezeknek azonban a fele egyetlen egyszer sem ment el edzeni.

Ennek fényében az sem meglepő, hogy egy kutatás szerint a fitneszterembe járók átlagosan közel kétszer annyit költöttek egy belépőre, mint amennyiből egy tízes bérlettel kihozhattak volna egy alkalmat. És nem azért, mert mindenki drága napijegyet vesz, hanem mert nagyon sokan megvásárolják januárban a féléves vagy akár éves belépésre jogosító szelvényeket, amit aztán szinte egyáltalán nem használnak.

A januári fitneszbérlet olyan, mint a nyáron vett kabrió

Erre egyébként a termek rá is játszanak: év elején itthon és külföldön is hatalmas akciókkal kínálják a hosszabb távra szóló bérleteket. Bár a magyar szolgáltatóknál sokféle akció van – kezdve az ingyenes nyílt napoktól a nyereményjátékokon át a bizonyos napokra vonatkozó kedvezményekig -, sok helyen a legtöbbet a féléves edzési lehetőséget biztosító belépőkkel lehet spórolni. Utóbbi akciók ráadásul még csak nem is álszentek, hiszen a látogatók sok esetben maguk igénylik a hosszabb távra szóló bérleteket, mivel azt feltételezik, hogy ha egy ilyet megvesznek, akkor biztosan le is fognak járni majd edzeni.

Igen ám, de az emberek többsége nem számol azzal, hogy a preferenciái az időben változnak, azaz nem biztos, hogy ugyanúgy értékelnek majd egy ilyen ösztönzőt, mint januárban. A kifizetett pénzt elvesztése utólag már kevésbé fáj, elindulni az edzésre pedig annál kevésbé vonzó, minél távolabb vagyunk a fogadalomtételtől. Ennek a jelenségnek egyébként tudományos neve is van, kivetítési torzításnak^*projection bias hívják, és ez a magyarázata annak, hogy miért vesznek többen kabriót és medencés házat nyáron, illetve miért ugrik meg az esélye, hogy egy nyitott tetejű autót visszavisznek, ha az adásvételre egy napsütéses nyári napon kerül sor.

Mindenesetre a Washington Post az ezeket a folyamatokat elemző cikkében arra jutott, hogy

a fitnesztermeknek azok a legjobb ügyfelek, akik otthon maradnak.

Bár ez így valószínűleg kicsit sarkítás, de kétségtelen, hogy a szektor szereplőinek üzleti szempontból a legfontosabb célja az lehet, hogy az adott kapacitásra a lehető legtöbb fogyasztó jusson úgy, hogy a fogyasztói élmény ne sérüljön. Azaz a teremnek minél több bérletese legyen, de egyszerre ne jöjjenek annyian a terembe, hogy sokat kelljen várni a gépekre.

Ebből a szempontból pedig a legjobb vevők tényleg azok, akik nem járnak le. Egyrészt azonban ezen nem csak a terem nyer – hiszen azok is épp ezért kaphatják olcsóbban a belépőket, akik rendszeresen edzenek^*ha nem lennének olyanok, akik csak fizetnek, de nem foglalják a helyet, akkor a ténylegesen fitneszterembe járó közönségnek kellene megfizetnie azt az összeget is, amit most az elmaradozóktól kapnak meg a szolgáltatók.-, másrészt egyéb eszközei is vannak a szolgáltatóknak a kapacitásgondok kezelésére. Utóbbiak közül az egyik legfontosabb a csoportos óra, amellyel egy viszonylag korlátozott helyre lehet kontrolláltan összeterelni sok embert úgy, hogy nem töltenek sok időt a teremben, de közben szolgáltatást is kapnak.

Nem csoda, hogy viszonylag sokan választják ezt az edzésformát. Bár a lapunknak nyilatkozó piaci szereplőknél elég eltérően alakult az újonnan érkező vendégek megoszlása a különböző szolgáltatások között^*súlyzós edzés, személyi edző, csoportos óra, azt mindenhol jelezték, hogy a csoportos órák iránt januárban különösen megugrik az érdeklődés.

Gyorsan nő a piac

Annak ellenére, hogy januári új vendégek jelentős része lemorzsolódik, a piac elég látványosan bővül. A statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban már a 16 milliárd forintot közelítette a testedzési szolgáltatást nyújtó vállalkozások összesített bevétele, ami közel duplája a két évvel korábbinak, és több mint ötszöröse a 2008-ban mértnek.

Bár ezen az időtávon az ilyen tevékenységet megjelölő cégek száma is nőtt – három éve már 957 vállalkozás foglalkozott testedzési szolgáltatással, szemben a nyolc évvel korábbi 748-cal -, de ezen a téren a bővülés sokkal kisebb volt, vagyis az egyes vállalatok forgalma is emelkedett. 2016-ban egy ilyen cég átlagosan 16,5 milliós forgalmat csinált, ami négyszeres növekedés 2008-hoz képest, és még ennél is nagyobb a mélypontnak számító 2010-ben mérthez viszonyítva. Utóbbi elég jól mutatja, hogy a fitnesztermek működtetése sem válságálló: az emberek az elsők között vonják meg maguktól a viszonylag drága edzési lehetőséget, különösen, ha amúgy sem járnak le.

A szektor egyébként a KSH adatai szerint a válság kitörését követően jó ideig veszteséges volt, ám 2013-ban elkezdett nyereséget termelni, és azóta folyamatosan nő a profit.

Persze a KSH számait érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a statisztikai hivatal a cégek tevékenységét jelző úgynevezett TEÁOR számok alapján kalkulálja a mutatókat. Ilyenből azonban egy vállalakozás többet is megjelölhet, és könnyen előfordulhat, hogy a kimutatásokban egy-egy cég nem ott szerepel, ahol kellene neki, illetve olyan vállalatok is bekerülhetnek, amelyeknek egészen máshol lenne a helye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon több ember „sportol" a munkahelyén, mint a szabadbanA napi hat percet sportoló magyarok sajátos sportolási szokásaikkal emelkednek ki az európai mezőnyből. Egyébként a kontinensen általában is egyre több a tespedő.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz fitness fitneszterem újévi fogadalom Olvasson tovább a kategóriában