Az internetező felnőtt munkavállalók legnagyobb részének, 40 százaléknak a munka és a magánélet is fontos, és ezek egyensúlyára törekszik, további 26 százalékuknak pedig egyértelműen a magánélet vagy egyelőre a magánélet a fontosabb a kettő közül – derült ki a Nyitottak vagyunk és a Gemius közös felméréséből, amely arra volt kíváncsi, milyen változásokat érzékelnek a nők és a férfiak a munkahelyeiken.
A következő mondatok közül melyik jellemez? Forrás: Gemius, Nyitottak vagyunk
Az elmúlt két évben a legszélesebb körben tapasztalt változás, hogy egyre jellemzőbb, hogy ugyanazért a munkáért a nők és a férfiak ugyanazt a bért kapják. Ezt a válaszadók 27 százaléka érzékelte. Azonban a legtöbben semmilyen változást nem érzékeltek a kérdőívben felsoroltak közül (40 százalék).
A megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy jelenleg a munkahelyén a férfiak és a nők is nagyrészt egyenlő lehetőségekhez jutnak, 28 százalék szerint azonban ez nem valósult meg. A férfiak és a nők eltérően érzékelik a helyzetet, a férfiak szignifikánsan egyenlőbbnek látják a két nem lehetőségeit (44 százalék), ami az Y generációra (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűekre (53 százalék) is igaz.
A válaszadók összességében a helyzet javulását érzékelik, két évvel ezelőttre visszagondolva 44 százalék szerint nem voltak egyforma lehetőségek, míg a jelenlegi helyzetre csak 28 százalék mondta ezt. Érdekes módon a legnagyobb javulást az alapfokú iskolai végzettségűek tapasztalták.
Fizetésemelésben a válaszadók több mint fele részesült az elmúlt két évben. Előléptetést tizedük, motiválóbb munkahelyi feladatokat 18 százalékuk kapott.
A nők szignifikánsan kevesebben kaptak fizetésemelést, előléptetést és motiválóbb feladatokat viszont nagyobb arányban.
Kaptál az elmúlt két évben…? Forrás: Gemius, Nyitottak vagyunk
Az átlagosnál többen kaptak fizetésemelést az X generáció tagjai (59 százalék), a közép- és felsőfokú végzettségűek (61 százalék, illetve 66 százalék), valamint a budapestiek (65 százalék).
Fizetésemelésért a válaszadók 28 százaléka folyamodott, e tekintetben nincs különbség a férfiak és a nők között. Nem ez magyarázza tehát, hogy a nők között kevesebben kaptak emelést. Előléptetést viszont kétszer annyi nő kapott, mint ahány kért.
A felmérésben arról is megkérdezték az embereket, hogy mik azok a családbarát lehetőségek, amelyek már most is elérhetőek a munkahelyeiken, és melyek azok, amikre még szükség lenne. A legnépszerűbb a részmunkaidő, csökkentett munkaidő, illetve rugalmas munkaidő lett. A felsoroltak közül a céges bölcsőde/óvoda áll rendelkezésre a legkevesebb munkahelyen.
Forrás: Gemius, Nyitottak vagyunk
A válaszadók közel 70 százaléka egyetért azzal, hogy a férfiak is otthon maradhassanak a gyerekkel, ám míg a felsőfokú végzettségűek 80 százaléka osztja ezt az elgondolást, az alapfokú végzettségűeknek csak 62 százaléka. Emellett a fővárosiak és a Y generáció tagjai állnak az átlagosnál nagyobb mértékben az ügy mellett (74-74 százalék).
Közel kétharmad szerint még bőven van mit tenni a munkahelyeken, hogy az anyák helyzete javuljon. A nem mentén jelentős véleménybeli eltérések húzódnak, a nőknek 75 százaléka látja ezt így, a férfiaknak viszont csak a fele.
Valamivel kevesebb mint a válaszadók kétharmada gondolja, hogy fontos lenne többet beszélni az apák szerepéről a munkahelyeken, a budapestiek ugyanakkor ezt jobban pártolják (70 százalék).
44 százalék gondolja, hogy a családról való gondoskodás elsősorban a nő feladata, így főként őket kellene támogatniuk a munkahelyeknek. A nők esetében azonban magasabb, 47 százalék ez az arány.
A felmérésben közel 2700 fő vett részt 2018 nyarán. A kutatás eredményeire alapozva a Nyitottak Vagyunk “Két Lépés” néven programot indít, többek között cégekre szabott mérésekkel, előadásokkal. Azokat az embereket, munkahelyeket várják, akik, illetve amik szerint a nőknek és a férfiaknak együtt kell tenniük azért, hogy ugyanolyan lehetőségekhez jussanak a nők a munkahelyeken.
Élet
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Fontos
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
