Komoly hátrányt jelent a NAV számára az adócsalásra létrehozott bűnszervezetekkel szemben, hogy míg utóbbiakat egy szűk kör fogja össze, addig az adóhatóságnál szétapózva jelennek meg az ügyek. A csalók ugyanis rendszerint nagyon összetett céghálókat építenek fel, amelyeknek egyes vállalatai időről időre bedőlnek ugyan, és ki is derül róluk, hogy nem fizettek adót, ezekkel azonban gyakran különböző csapatok foglalkoznak az adóhatóságnál. Így az esetek a NAV-on belül csak hosszú idő után érnek össze, és a komplex, jól átgondolt hálózatok miatt még akkor sem biztos, hogy egyből sikerül eljutni a központi szereplőkig.
A csalók számára ebben a folyamatban kulcsfontosságú tényező az idő. Arra mennek, hogy minél tovább húzhassák a dolgot, így ugyanis nagyobb eséllyel tudnak eltűnni és ússzák meg büntetlenül. Időnyerésre pedig gyakran próbálnak felhasználni olyan úgynevezett székhelyszolgáltatókat, amelyek arra szakosodtak, hogy saját ingatlannal nem rendelkező vállalkozók számára biztosítanak székhelyet.
Emiatt az alapvetően egy valós piaci igény miatt létrejött, és sok esetben a vállalkozások indulását is segítő székhely-szolgátatói szektor részben ilyen adócsaló cégek búvóhelyévé vált. A sok tízezer társaságnak otthont adó irodákba és lakásokba az átlagnál sokkal nagyobb arányban vannak bejegyezve olyan vállalatok, amelyek szerepelnek a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégek listáján. A problémával – még ha máshogy is látják a helyzetet, mint a NAV – maguk a szolgáltatók is tisztában vannak, és próbálnak is tenni ellene, egyelőre azonban csak szórványos sikerrel.
A témáról Jandó Zoltán írt a héten két cikket a G7-en. Eheti podcastunkban vele beszélgetünk a probléma súlyáról, a megoldási lehetőségekről és egyéb érdekességekről.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
