Komoly hátrányt jelent a NAV számára az adócsalásra létrehozott bűnszervezetekkel szemben, hogy míg utóbbiakat egy szűk kör fogja össze, addig az adóhatóságnál szétapózva jelennek meg az ügyek. A csalók ugyanis rendszerint nagyon összetett céghálókat építenek fel, amelyeknek egyes vállalatai időről időre bedőlnek ugyan, és ki is derül róluk, hogy nem fizettek adót, ezekkel azonban gyakran különböző csapatok foglalkoznak az adóhatóságnál. Így az esetek a NAV-on belül csak hosszú idő után érnek össze, és a komplex, jól átgondolt hálózatok miatt még akkor sem biztos, hogy egyből sikerül eljutni a központi szereplőkig.
A csalók számára ebben a folyamatban kulcsfontosságú tényező az idő. Arra mennek, hogy minél tovább húzhassák a dolgot, így ugyanis nagyobb eséllyel tudnak eltűnni és ússzák meg büntetlenül. Időnyerésre pedig gyakran próbálnak felhasználni olyan úgynevezett székhelyszolgáltatókat, amelyek arra szakosodtak, hogy saját ingatlannal nem rendelkező vállalkozók számára biztosítanak székhelyet.
Emiatt az alapvetően egy valós piaci igény miatt létrejött, és sok esetben a vállalkozások indulását is segítő székhely-szolgátatói szektor részben ilyen adócsaló cégek búvóhelyévé vált. A sok tízezer társaságnak otthont adó irodákba és lakásokba az átlagnál sokkal nagyobb arányban vannak bejegyezve olyan vállalatok, amelyek szerepelnek a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégek listáján. A problémával – még ha máshogy is látják a helyzetet, mint a NAV – maguk a szolgáltatók is tisztában vannak, és próbálnak is tenni ellene, egyelőre azonban csak szórványos sikerrel.
A témáról Jandó Zoltán írt a héten két cikket a G7-en. Eheti podcastunkban vele beszélgetünk a probléma súlyáról, a megoldási lehetőségekről és egyéb érdekességekről.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
