Korábban teljesen tilos volt a mobiltelefonokat használni a fedélzeten, de ma már legalább repülőgép-üzemmódban nyomkodhatjuk őket. Mi változott? És miért nem lehet még mindig telefonálni?
Hogy megértsük a dolgot, ismernünk kell, hogyan működnek a mobilhálózatok – magyarázza a Conversation cikke. Amikor hívást indítasz vagy fogadsz, a telefonod a legközelebbi jeladótornyot keresi meg a kapcsolódáshoz. Mindegyik torony egy bizonyos területet, cellát lát el, ami 80 kilométer sugarú is lehet sima terepen, de dombos vagy sűrűn lakott városi területeken akár másfél kilométer is.
Ahogyan egyik cellából a másikba mész, a telefonod az egyik toronyról a másik toronyra kapcsolódik rá, ideális esetben észrevétlenül. A rendszerben vannak olyan beépített elvárások, hogy a cellaváltás milyen gyakran történhet, a felhasználó mennyire lehet gyors (legfeljebb autópályán szokásos sebességgel közlekedhet), és az is, hogy milyen tengerszint feletti magasságban lehet.
A mobilhálózat repülőn való használata pedig mind a három elvárást borítaná. Vagyis a felhők között lebonyolított hívások megbolygatnák ennek a bonyolult rendszernek a megfelelő működését, úgy, hogy közben a földön tartózkodó felhasználókat zavarná. Különösen akkor, ha néhány száz utas egyszerre bekapcsolva hagyná a hálózati rádióját. Ezért is korlátozzák a mobilhasználatot repülés közben.
De mi a kockázat?
Mindez úgy hangzik, mintha szolgáltatási problémáról lenne szó, nem biztonságiról. De mi történne, ha valaki nem kapcsolja repülő üzemmódba a telefonját, amíg 10 kilométer magasan repül? Valószínűleg semmi, ami jó hír, mivel sokszor előfordul, hogy az utasok nem kapcsolják át vagy ki a készülékeket. De van egy olyan, nem elhanyagolható kockázat is, hogy a telefonhasználat megbolygatja a repülőgép kritikus rendszereit.
Ugyan a legtöbb modern telefon már nem teszi ezt, a GSM (2G) készülékek nagyon gyakran megzavartak más elektronikai rendszereket. Ez történt, amikor korábban hívás közben fura zümmögést hallottunk. Képzeljük el, ha az érzékeny navigációs rendszert zavarná meg ez a zümmögés. Nem kell technikusnak lenni ahhoz, hogy megértsük, ez nem lenne jó.
Kutatók kimutatták, hogy a személyes elektronikai eszközök által kibocsátott elektromágneses sugárzás megzavarhatja a repülőgép rendszereit, különösen a 800-900 megahertz közötti sávban. Ez különösen a régebbi repülőgépek esetében igaz, az újakat már úgy tervezték meg, hogy azok számolnak a sok fedélzetre hozott elektronikai eszközzel.
A repülőgépek rendkívül bonyolult szerkezetek, tele olyan elektronikai és kritikus rendszerekkel, amelyek a repülés megvalósításához szükségesek. Nagyon nehéz lenne tesztelni, hogy a folyamatosan fejlődő okostelefon-piac mely készüléke zavarhatja a járműveket. Éppen ezért a gyártók azon vannak, hogy megerősítsék a gépeket, hogy azok kevésbé legyenek érzékenyek más készülékekre.
A repülőgép-üzemmód bevezetésével a gyártók megkönnyítették az utazók életét. Amikor ezt aktiváljuk, a telefonunk rádiója kikapcsol, így nem tudunk hívásokat indítani vagy üzeneteket írni, illetve internetet használni. Ezzel a wifit és a bluetooth-t is kikapcsolja, de ezeket a funkciókat aztán újra aktiválni lehet.
A légitársaságok persze próbálnak újítani. Amerikában a Delta Airlines például wifin keresztül engedni használni a Facebook Messengert és a WhatsAppot. Ám a mobilhálózat használata így is mindenhol tilos.
Persze vannak utasok, akik mindenképp telefonálni akarnak a repülőn, ezért a légitársaságok mini jeladótornyok alkalmazását tesztelik, amelyeket a gépeken belül helyeznének el. Mivel ez lenne a legközelebbi torony, amelyet a telefon megtalálhat, nem kapcsolódna a földön lévőhöz, és nem zavarná az ottani kommunikációt.
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
