A szabadpiaci verseny legnagyobb előnye, hogy csökkennek az árak és nő a színvonal. Tankönyvi példája lehet ennek a polgári repülés: az Európai Unió jelentős munkával lebontotta a korábbi monopóliumokat, egyre több magánvállalkozás jelent meg a korábban szinte teljesen állami mamutcégek által elfoglalt piacon. Az árak csökkentek, a légiutas-forgalom pedig egyre nő. A szolgáltatási színvonal már nem biztos, hogy szintén javult, ezt jelzik a fapados cégek csomag- és ügyfélpanasz-kezelésével kapcsolatos gyakori problémák.
A gazdasági haszon azonban könnyen kiszámítható: a fogyasztók annyit nyertek, amennyivel olcsóbbak lettek a jegyek, illetve a többletrepülés lehetőségét. Ha kicsit bővebben nézzük a hatásokat, akkor már nem mindenki örülhet ennyire: a környezet például nagyon rosszul járt, hiszen a 10 kilométeres utazási magasságban nagyságrendekkel nagyobb a szén-dioxid-kibocsátás hatása a globális felmelegedésre, mint a földön. Ráadásul eleve sokkal több szén-dixoid keletkezik a repülés során, mint a felszíni közlekedésnél.
A légi liberalizáció másik vesztesei a munkavállalók voltak. Míg korábban nemcsak pilótának, de légiutas-kísérőnek lenni is magas presztízsű és jól fizetett szakma volt, ma már közel sincs így, a társaságok pedig egyre több trükkel igyekeznek a bérköltségeiket csökkenteni.*Korábban persze jóval kevesebben dolgozhattak ezekben a szakmákban, mint manapság. Még a légi iparban járatos szakértőket is meglepte azonban, hogy
a LOT lengyel állami légitársaság egyéni vállalkozóként foglalkoztatott pilótákat és légiutas-kísérőket, hogy kevesebb adót és járulékot kelljen fizetnie.
A Gazeta Pravna beszámolója szerint a lengyel munkaügyi hivatal kötelezte a céget, hogy a vállalkozói helyett kössön munkaszerződést az alkalmazottaival. Mivel a pilótáknak és a légiutas-kísérőknek is a cég szabályzatát kell betartaniuk, teljesen egyértelmű a hatóságok szerint, hogy alkalmazottak, nem pedig vállalkozók. Ahogyan az is nyilvánvaló, hogy nem a saját munkaeszközük az átszámítva több tízmilliárd milliárd forintba kerülő, akár több száz embert szállító repülőgép.
Valahol ugyanakkor érthető a LOT próbálkozása, hiszen olyan versenytársakkal szemben kell talpon maradnia, mint a Ryanair, amely szintén kreatívan szokta értelmezni a szabályokat. Ahogy arról a Politico is beszámolt, a Ryanairnek is komoly gondjai akadhatnak még a hatóságokkal. A társaság összes repülőgépe Írországba van bejegyezve, függetlenül attól, hogy hol van a bázisa. Ezzel nem is lenne probléma, azért is egyszerűsítették az egységes európai légteret, hogy bármely ország gépe bárhol repülhessen. A társaság azonban erre vezeti vissza, hogy minden alkalmazottja a laza, a cégeknek kedvező ír munkajog alá tartozik – kivéve a britek.
Hiába kötnek az Egyesült Királyságban helyi szerződéseket, probléma bőven akad. Parlamenti meghallgatásra is hívták a céget, amelyre azonban nem ment el, a megküldött adatokat pedig nem tartják igaznak a brit parlamenti képviselők. Hiába írta nekik a cég, hogy átlagosan bruttó évi 24 és 40 ezer eurót keres náluk egy légiutas-kísérő, a képviselők szerint ez egyszerűen nem lehetséges a megismert szerződések alapján – írta a Guardian. A bizottság elég éles nyilatkozatban ítélte el a cég nehezen átlátható fizetési gyakorlatát, és felkérte az adóhivatalt további vizsgálatokra.
A szakszervezetek a sztrájkok során részben ezt szerették volna megváltoztatni, hogy azt a munkajogot vegye a cég figyelembe, ahol az alkalmazott él, és ahonnan minden nap felszáll, azaz a bázisállomás szerintit. Ezzel azonban nagy gondban lenne a Ryanair fapados modellje, ugyanis hirtelen tisztességesebb munkafeltételeket kellene biztosítani, például több szabadnapot, emellett magasabb társadalombiztosítási járulékot kellene fizetni.
A szakszervezetekkel és a követelésekkel szemben nem túl elegánsan lép fel a cég: Olav Leeman holland pilótájukat, aki a pilóták szakszervezetének egyik vezetője volt, és a cégvezetéssel a tárgyalásokat vezette, augusztusban elbocsátották.
A légitársaságok esete is rávilágít, hogy egyszerűbb lehet a munkavállalói jogok kreatív értelmezésével versenyelőnyre szert tenni, mint más vállalati fejlesztéssel. Már csak azért is lehet ez racionális üzleti döntés, mert a határokon átnyúló, bonyolult jogi konstrukciók esetén vagy nagyon sokáig tart, amíg a hatóságok reagálnak, vagy egyáltalán nem lépnek – így az kerül üzleti hátrányba, aki nem használja ki a kiskapukat.
Az Európai Unióban 1,4 millióan dolgoznak a légitársaságoknál és további félmillióan a reptereken. Magyarországról nincsenek pontos adataink, a légi személyszállítást végző magyarországi bejegyzésű cégeknél*TEÁOR 5310 évente egyre többen dolgoznak, de még mindig csak 1220-an. Feltehetően ennél jóval több magyar dolgozik külföldi cégeknél akár Magyarországról, akár más uniós országban lakva, de az arab légtarságoknál is akár több százan lehetnek.
Az Európai Bizottság már 2015-ben készíttetett egy tanulmányt a légi közlekedés munkaügyi helyzetéről. Az derült ki, hogy a fizetések stagnáltak az iparágban 2000 és 2013 között, az első időszak növekedése után 2007-től a bérek évről-évre enyhén csökkentek.
Közélet
Fontos