A nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne munkába állni, derült ki a GKI egy júniusi felméréséből, aminek keretében 250 nyugdíjast kérdeztek meg a munkavállalási szándékáról. Tizenegy százalékuk ugyanakkor részmunkaidőben szívesen vállalna munkát, míg 5 százalékuk kötetlenül, 2 százalékuk távmunkában, 2 százalékuk pedig akár teljes munkaidőben is dolgozna.
A kis minta ugyan csak korlátozottan alkalmas általános következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban jó.
Magyarországon jelenleg 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. Közülük így félmillióra tehető azoknak a száma, akik nyugdíj mellett is törekednek valamilyen formában a munkavállalásra: 250 ezren részmunkaidőben, 50 ezren teljes munkaidőben is dolgoznának.
Településtípusonként és nemenként nincs lényeges eltérés a nyugdíj melletti munkavállalási kedvben, ugyanakkor az iskolai végzettség befolyásolja azt. A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a legfeljebb 8 osztályt végzettek 14 százaléka dolgozna tovább.
A munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a legfeljebb 8 osztályt végzettek is egyharmados súlyt képviselnek.
Korosztály szerint a dolgozni vágyó nyugdíjasok 26 százaléka 60 év alatti, 60 százalékuk 60 és 70 év közötti, míg csak 14 százalékuk idősebb 70 évnél.
A munkaerőhiány enyhítése végett a kormány 2017-ben lehetővé tette, hogy a nyugdíjasok nyugdíjas szövetkezeteken keresztül kedvezményes adózással részmunkaidős munkát vállaljanak. A már elfogadott jövő évi adócsomagból azonban kiderült, hogy januártól ezek a szövetkezetek lényegében feleslegessé válnak, ugyanis nagyon nagy kedvezménnyel fogják támogatni a nyugdíj melletti foglalkoztatást: ezentúl csak a 15 százalékos szja-t vonják le a nyugdíj mellett dolgozók béréből, és az a korlátozás is megszűnik, hogy a minimálbér kétszerese felett kereső nyugdíjasoknál felfüggesztik a nyugdíj folyósítását.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
