A régióban mindenhol egyre inkább szenvednek a cégek a munkaerőhiánytól, ám a felmérések még mindig azt mutatják, hogy messze Magyarországon eszkalálódott leginkább a probléma. És nem csak az iparban van baj, a szolgáltató cégek ugyanúgy nem tudnak 100 százalékon működni az emberhiány miatt. Csillapíthatná a feszültségeket, ha több ukrán és szerb munkavállaló jönne hozzánk dolgozni, amit a kormány is teljes mellszélességgel támogat, ám hozzánk egyelőre még nem özönlenek.

Az Európai Bizottság hétfőn tette közzé a tagországok negyedik negyedévre vonatkozó gazdasági hangulatindexét, amiből többek között az is kiderül, hogy az iparban és a szolgáltató szektorban mi, mennyire fogja vissza a termelést a vállalatok szerint.

Magyarországon és a régióban egyértelműen a munkaerőhiányt látják a legnagyobb kihívásnak a cégek. A magyar feldolgozóipari cégek közel 80 százaléka nem tud annyit termelni, mint szeretne, mert nem talál elég embert. Annak ellenére, hogy Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából is azt halljuk, hogy egyre nagyobb kihívást jelent a cégeknek a munkaerőhiány, visegrádi versenytársainknál e felmérés alapján fele ennyire (sem) súlyos a helyzet.

Pozitívum, hogy júliushoz képest októberben nem romlott tovább a munkaerő-helyzet a magyar feldolgozóiparban, azonban jelentős javulás sem történt az itthon a GKI által elvégzett felmérés szerint.

A szolgáltató szektorban egyelőre nincsenek olyan súlyos munkaerő-piaci feszültségek, mint az iparban, azonban itt is nálunk a legrosszabb a helyzet a régióban. A magyar szolgáltató cégek 37 százaléka panaszkodott munkaerő-hiányra októberben, ami alig marad el az áprilisi csúcstól (41 százalék). A magyar szolgáltatóipar után a lengyel cégeknél a legsúlyosabb a probléma, ám itt is csak a vállalkozások 21 százaléka jelölte meg a munkaerőhiányt a teljesítményt korlátozó tényezőként.

Mivel az itthoni munkaerő-tartalék már nem képes kielégíteni a gazdaság további humán erőforrás szükségleteit, a kormánynak és a vállalkozásoknak is új megoldások után kell nézniük, ha azt akarják, hogy az ország, illetve a cégek növekedni tudjanak a jövőben is. A hosszabb távú megoldás a technológiai fejlesztésekben, illetve összességében a hatékonyság javításában rejlik, amely téren amúgy is jelentős a lemaradásunk Európához képest. Rövidebb távon azonban a külföldi munkaerő tömeges bevonzása segíthet.

Ezt a kormány már tavaly belátta, ezért is költött 180 millió forintot a magyarországi munkavállalás ukrajnai népszerűsítésére. A szomszédos harmadik országból érkezők (vagyis az ukránok és a szerbek) munkavállalási lehetőségeit fokozatosan egyszerűsítették. Mindkét ország állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, és Magyarországon június óta már a kijelölt hiányszakmákban 90 napig nincs is szükségük munkavállalási engedélyre.

A kormányzati törekvések hatására eddig összesen nagyjából 10 ezer ukrán és szerb állampolgárt sikerült felvenniük a magyar cégeknek, ami egyelőre messze van a Varga Mihály által emlegetett 59 ezer fős felső kvótától.

Az egyik probléma, hogy az ukránok szívesebben mennek Lengyelországba (ahol már így is bő egymillióan dolgoznak), illetve Csehországba dolgozni, mivel ezekben az országokban egyrészt a nyelvismeret hiánya nem okoz akkora gondot, másrészt valamivel jobban is tudnak keresni. A másik gond pedig, hogy a hozzánk keletről, illetve délről érkező külföldi munkavállalók jelentős része érthető okok miatt továbbmegy a gazdagabb Nyugat-Európa felé, miután itt megkapja a munkavállalási engedélyét.

A munkavállalási célú bevándorlókért azonban csak nemrég kezdett el kampányolni a magyar kormány, így az intézkedések hatásairól még nem lehet nagyobb következtetést levonni. Az biztos, hogy egyre nagyobb szükség lesz külföldi dolgozókra. Ha az ukránok és a szerbek nem elégítik ki a magyar munkaerő-keresletet, a kormány kénytelen lesz más nemzetek előtt is tágabbra nyitni az ajtót. Éppen erről beszélt nemrég a vg.hu-nak az építőóriás Market Zrt. vezetője, Scheer Sándor, aki szerint az építőiparban 3-5 éven belül reális opció lehet kínai, vietnami, indonéz és pakisztáni vendégmunkások szerződtetése.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat munkaerőhiány munkaerőpiac ukrán munkavállalók vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában