(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az Egyesült Államok és Kína közti sokoldalú gazdasági háború egyik legizgalmasabb területe a mesterséges intelligencia (MI) dominanciájáért folytatott küzdelem. Ez a terület ugyanis meghatározhatja, hogy ki lesz az következő évtizedek vezető gazdasági hatalma, ha hihetünk azoknak az előrejelzéseknek, amelyek szerint az MI újabb ugrást hozhat a gazdasági termelékenység növelésében.

A fejlesztések egyik szűk keresztmetszete a nagy adatközpontok energiaellátása. Ezek a központok ugyanis falják az elektromos áramot, becslések szerint egy MI-keresés 3-30-szor annyi energiaigénnyel bír, mint a Google klasszikus keresési szolgáltatása. Az adatközpontok az USA teljes áramigényének 3 százalékát fogyasztották el 2023-ban – ez az arány 2030-ra 8 és 25 százalék között lehet, ha hihetünk az optimista előrejelzéseknek.

A mesterséges intelligencia becsült amerikai energiaigénye terawattórában. Forrás: Wells Fargo

A Google és társai – ismerve a probléma természetét – maguk is próbálják megoldani a feladatot, és saját nem kicsi költségvetésükkel beszállnak a jövőbeli áramtermelésbe. Ezek a vállalatok olyan energiaellátási megoldások felé nyitnak, amelyek stabilan, alacsony költséggel és lehetőleg kis szén-dioxid-kibocsátással tudnak áramot biztosítani a szervereknek.

Az utóbbiak földrajzi, fizikai elhelyezkedése is fontos: az MI adatközpontokat jogilag stabil helyeken kell felépíteni, mert nem mindegy, hogy egy adott állam ráteszi-e a kezét ezekre a kényes adatokra vagy MI eljárásokra. Ebből a szempontból Észak-Amerika (USA, Kanada), illetve Skandinávia jöhet számításba, de az igazán piacvezető megoldások esetén az Egyesült Államok a kívánatos ország, mert az adja a legmagasabb jogi biztonságot.

Előnyös, ha a szerver olyan helyen van, ahol az átlaghőmérséklet alacsony, mivel így csökkenthető a hűtés energiaigénye, emiatt a fenti államok északi része a jobb lokáció. Szintén fontos, hogy mekkora infrastruktúraigény szükséges a telepítéshez – ide az áramellátási, illetve a világhálóra való fellépési költségek értendők, beleértve az üvegszálas vonalak kiépítését a környéken. A nyugati MI keresésnek ugyanis olcsóbbnak, gyorsabbnak, hatékonyabbnak kell lennie, mint a kínai megoldásnak, hogy ezt a versenyt a nyugati világ nyerje meg.

Persze maguk a cégek is sokat tehetnek azért, hogy javítsák szolgáltatásukat: hardveroldalról több olyan chipre van szükség, amely célirányosan egy feladatot old meg – általános célra használható chipek helyett. Emellett a szoftveres fejlesztés is jelentősen csökkenteni tud az energiaigényen, nem is beszélve magának az MI-nek a használhatóságáról. Érdekesség, hogy a 2000-es évek előtt, amikor robbant az internetes keresés, szintén jelentős energiaigény-felfutással számoltak a szerverközpontok felől, ami végül sokkal kisebb mértékben következett be az előzetes kalkulációkhoz képest.

Energetikai oldalon két megoldás tűnik kézenfekvőnek, amiben az IT cégek gondolkodnak. A földgázalapú erőművek nagy előnye, hogy gyorsan, maximum két-három év alatt felhúzhatók, relatíve kis költséggel; hátrányuk viszont, hogy magas a változó költség, bár ezt az Észak-Amerikában jelenleg alacsony gázárak ellensúlyozzák. A földgáz égetése ráadásul szén-dioxid-kibocsátással jár, ami nem teljesen felel meg a zöldítésre kényes IT világnak. Rövidtávon azonban ez tűnik a legbiztosabb megoldásnak.

Hosszabb távon pedig a nukleáris energia lehet a befutó.

Nem véletlen, hogy több amerikai IT óriás is a nukleáris energiára szavazott az elmúlt hetekben, amivel a jövőben el tudja látni szervereit elektromos energiával. A nukleáris energia ugyanis szén-dioxid-mentes, stabil, 24 órás áramellátás biztosít.

• A Microsoft szeptemberben jelentette be, hogy a Three Mile Island atomerőmű üzemeltetőjével, a Constellation Energy-vel egy 2028-tól élő, 20 éves megállapodást kötött elektromos áram vásárlására. Az erőmű egyik korábban leállított blokkja fogja ezt az áramot biztosítani, amit a Constellation 2028-ra újraindít.
• A Google októberben a Kairos nevű céggel kötött szerződést 2030-tól, 500 megawatt, kis moduláris atomreaktorokból (SMR) származó nukleáris alapú áramkapacitás vásárlására. A Google közleményében ki is fejtette, hogy olcsó, alacsony szén-dioxid-lábnyommal rendelkező, 24 órás készenlétre szolgáló energiát szeretne, amire a nukleáris energia a legalkalmasabb. A szerződés azért is bátor, mert SMR-ek nem működnek még az Egyesült Államokban – a Kairos technológiája ráadásul nem vizet használ hűtőközegnek, hanem flouridalapú olvadék sót, ami egyedi megoldásnak számít a fősodorbeli nyomottvizes reaktorokhoz képest.
• A harmadik IT óriás, az Amazon pedig több szerződést is kötött kis moduláris atomreaktor üzemeltetésére a jövőben többek között a Dominion Energy és az Energy Northwest cégekkel 2030 után. Ezek hagyományos, nyomottvizes megoldássakkal működő SMR-ek lesznek a legtöbb esetben.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem megújuló energiát választottak ezek a cégek. Azt gondolom, hogy a vízenergia megfelelő válasz lehet a kérdésre, de ebből nincs elegendő Észak-Amerikában az igényekhez képest. A nap- és szélenergia pedig hosszútávú, olcsó tárolási megoldások nélkül nem tudja biztosítani az olcsó, mindig elérhető és stabil áramellátást. Egy olyan kulcsfontosságú terület ellátásakor pedig, mint az MI, kipróbált, stabil és olcsó megoldás kell. Ez felülírja a zöldítési szempontokat is, még azon IT vállalatok esetében is, amelyeknél a karbonsemlegesség és a környezet védelme az elsődleges szempontok között van.

A nagy adatközpont-felfutás egyébként befektetői szempontból is izgalmas lehet – mi az Ersténél nem véletlenül ajánljuk az észak-amerikai gázkitermelő cégeket mint kedvező befektetési lehetőséget, illetve a nukleáris ipar részvényeit. Emellett pedig az áramszolgáltató cégek is részesedhetnek ebből a gyorsan felfutó igényből, ami nemzetgazdasági szempontból is prioritást élvez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jó szerencsén és az időjáráson múlik, hogy a közeljövőben összeomlik-e az ország áramellátásaGazdasági helyett politikai szempontok vezérelték az elmúlt években a magyar energiapolitikát, emiatt pedig kritikus évek várhatóak az áramellátásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMessze van még a világ olajfogyasztásának csúcsaAz egy főre jutó fogyasztás alapján a világ olajfüggése közel 45 éve gyakorlatilag állandó, és nem látszik, mitől változna ez meg belátható időn belül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorokOlyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat atomenergia energiaellátás energiafelhasználás energiafogyasztás földgáz google mesterséges intelligencia villamos energia Olvasson tovább a kategóriában