Amikor még nem az egymást követő válságok kezelésével voltak elfoglalva, több nyugati társadalomban is élénk vita folyt arról, hogy meddig terjed az állam feladata az esélyegyenlőség biztosításában, leegyszerűsítve abban, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetbe született gyerekeknek legyen esélyük kitörni ezekből a körülményekből. Azaz ne döntse el egy életre a sorsukat, hogy hova születtek.

Idehaza is jól ismert, hogy már óvodáskor előtt hatalmas hátrányba kerül sok, nehéz sorsú családba született gyerek. Ennek a képnek egy újabb részét tárták fel azok az utóbbi hetekben megjelent cikkek, amelyek arról a több száz csecsemőről szóltak, akik régóta kórházakban várnak nevelőszülőkre, örökbe fogadásra.

Hiába tesz meg mindent a túlterhelt kórházi személyzet és esetenként önkéntesek is, ez a gyermekek egész életére kihathat. A kötődést befolyásoló tényezők, mint az érintkezés, szemkontaktus és az édesanya közelsége, döntő szerepet játszanak a kötődés és az ősbizalom kialakulásában. Amikor egy újszülött az anyja közelében van, könnyebben adaptálódik a világ dolgaihoz, nyitottabb és magabiztosabb lesz, ami minden téren elősegíti a fejlődését. 

„Ha egy újszülött az első napokban nem érintkezhet édesanyjával, az a biztonságérzet csökkenéséhez és a kötődés sérüléséhez vezethet, ami a gyermek későbbi szociális kapcsolatait is befolyásolja” – mondja Tilhof Hajni dúla.

Nem mellesleg ez az anyának is fontos: ha a szülés után az anya és a gyermek együtt lehet, az anya érzelmi támogatása és a gyermek iránti figyelme csökkenti a szülés utáni időszakban esetlegesen fellépő szorongást, csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét, és elősegíti a pszichés regenerációt is.

Kórházi körülmények

Mindezzel természetesen sokan tisztában vannak, ám az ennek fontosságáról eltérő vélemények egy sor olyan mélyen megosztó ellentéthez vezetnek, mint az otthon- vagy kórházi szülés, vagy hogy az utóbbi esetében milyen magatartás várható el az orvosoktól, ápolóktól. (A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezetnek is voltak például ilyen ügyei.)

Ez időszakonként és országok között is jelentősen változik, és ez különösen kiütközött például a koronavírus-járvány idején. Idehaza az újszülötteket csak indokolt esetben választották el az anyjuktól, vagyis akkor, ha az anya vagy a baba fertőzött volt, és egészségügyi szempontból indokolt volt a szeparáció, de amint lehetett, újra együtt lehettek.

Fotó: MTI/Komka Péter

Oroszországban viszont szigorú elválasztási protokollt alkalmaztak, és rögtön a születés után különválasztották a babát és az anyát, és gyakran napokig vagy hetekig izolációban tartották a kicsit. Ráadásul több intézményben máig nem állt helyre a korábbi gyakorlat. A témában megkerestünk orosz édesanyákat, akik közül egy arról számolt be, hogy területenként változó, hogy mit preferálnak a kórházak. Van, ahol támogatják a szülés utáni együttlétet, máshol viszont minden különösebb ok nélkül elválasztják az újszülötteket az anyától.

Általánosságban viszont világszerte egyre elterjedtebb a szülészetben az úgynevezett rooming-in gyakorlatot, amikor az anyák és a babák együtt lehetnek a születés után. Ebben a nyugati és különösen a skandináv országok élenjárók, ezekben az országokban a szülés természetes folyamatát maximálisan tiszteletben tartják, és nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az anya és a baba azonnal együtt lehessenek, ami hozzájárul a biztonságos kötődés megalapozásához.

„Magyarországon is egyre több kórházban próbálják biztosítani, hogy az anya és a baba háborítatlanul legyen együtt a szülés után, de még mindig vannak különbségek az állami és a magánintézmények között. Az állami kórházakban sajnos gyakran a kapacitás- és személyzethiány miatt nem mindig tudják teljes mértékben megvalósítani ezt az élményt. Ettől függetlenül egyre több helyen igyekeznek odafigyelni arra, hogy a baba és az anya kapcsolata zavartalanul indulhasson el a szülés után” – mondja a dúla.

Bár természetesen ez csak egy eleme a magánkórházak és az állami intézmények közötti különbségeknek^*Az utóbbiak mezőnyében ráadásul hatalmas a szórás, lásd például a személyzethiány miatt hétvégére bezáró szülészeti osztályok eseteit., ez is hozzájárulhat az előbbiek növekvő népszerűségéhez. Pedig dinamikusan emelkedik ennek a szolgáltatásnak az ára, például a Medicover szülészeti csomagjai 880 ezer forintnál kezdődnek, a Duna Medical Centernél 1,13 millió forinttól, míg a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinikánál 1,49 milliótól.

Helyre lehet hozni

De mennyire meghatározók az első napok, hetek? Ez már csak azért is fontos kérdés, mert vannak olyan helyzetek, amikor az elválasztás elkerülhetetlen, például a már említett fertőzések mellett azoknál a koraszülötteknél, akiket muszáj inkubátorba tenni.

A válasz megnyugtató. „Helyrehozható a korai szeparáció, már csak azért is, mert az emberi idegrendszer hihetetlenül rugalmas és képes alkalmazkodni az új helyzetekhez. Bár a születés utáni első órákban megélt biztonságos közelség nagyon fontos lenne az ősbizalom megalapozásához, szerencsére nem minden múlik ezen. Az édesanya és a baba később is kialakíthatják azt a mély kötődést, amely segíti a gyermek érzelmi fejlődését” – mondja Tilhof Hajni.

Ehhez azonban arra van szükség, hogy a későbbiekben az anya a lehető legnagyobb szeretettel és figyelemmel közeledjen a csecsemőhöz, így a gyermek lassan, de biztosan megtapasztalhatja azt a megtartottság-élményét, amit a korai együttlét hiánya miatt elveszített.

Semmi sem determinált, minden baba képes fejlődni a bizalomban

– magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy a koraszülött csecsemők esetében is kialakul az ősbizalom, ha elegendő odafordulást és jelenlétet kapnak.

Mivel ez az életben való későbbi boldogulást is befolyásolja, az államnak is elemi érdeke lenne, hogy minél hamarabb kerüljenek nevelőszülőkhöz, örökbe fogadókhoz az elhagyott csecsemők, ne cserélődjenek folyamatosan a róluk gondoskodó emberek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy befolyásolja egy újszülött gyermek sorsát, hogy a szülei milyen háttérrel rendelkeznekMennyit számít, hogy jobb, vagy rosszabbul szituált családba érkezik a baba? Hol találkozik a gyerek többet a nagyszüleivel, és kevesebbet az apjával?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár születés előtt érdemes elkezdeni a gyerekek felzárkóztatásátCsak a táplálkozás helyes egyensúlyával segíthetjük a gyerekek jobb teljesítményét az iskolában. Már az első trimeszterben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHarmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint hétköznapMinden harmadik magyar gyerek mesterséges szülésindítással jön a világra. Ezzel Európában elsők vagyunk, az orvosoknak tervezhetőbb lesz az élete, de az anyák egészségét szükségtelenül teszik kockára.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet dúla egészség emberi kapcsolatok szülés újszülött Olvasson tovább a kategóriában