Mennyibe kerül nekünk, hogy ingyen nézzük az olimpiát és a foci Eb-t?
Napi több mint 30 órányi olimpiai műsort közvetít csak a televízióban a közmédia. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) éves szinten tízmilliárdokat költ sportközvetítésekre, de ezek is hozzák a legnagyobb nézettséget az állami médiának.
Miért fontos ez? Magyarországon évek óta teljes természetes, hogy az emberek ingyenesen elérhető csatornákon nézhetik a legfontosabb sporteseményeket, ám nemzetközi szinten ez korántsem egyértelmű.
Az olimpiát ugyan szinte minden országban a közmédia közvetíti, ám ez már a fontosabb labdarúgó eseményeknél sem törvényszerűen van így. Sok országban fizetni kell, ha valaki a nagy nemzetközi tornák meccseit élőben szeretné követni, különösen, ha az összeset.
Az MTVA azonban rengeteg közpénz fordít arra, hogy megvásárolja ezeknek az eseményeknek a közvetítési jogát, majd arra is, hogy a közvetítések meg is valósuljanak.
Számokban: a párizsi olimpia közvetítési jogát a 2020-as nyári és a 2018-as, illetve 2022-es téli játékokéval közösen vette meg a közmédia még 2017-ben, valamivel több, mint 4,6 milliárd forintért. Az is eldőlt már, hogy a következő két-két nyári és téli olimpiát ugyancsak az MTVA tűzheti műsorra, ám ezért már több mint 6,2 milliárdot fizettek (pdf).
A néhány héttel ezelőtt zárult labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítési lehetőségére 2021-ben 7 millió eurót (akkori árfolyamon 2,67 milliárd forintot) költöttek, a 2028-as Eb pedig ennél is egymillió euróval többe került.
A közvetítési jogokon felül egyéb járulékos költségei is vannak a közmédiának egy-egy ilyen eseményen. Az Eb-n például csak jegyekre 22 ezer eurót (8,55 millió forintot) fordítottak, míg a technikai, tervezési, szervezési munkák közel 400 ezer euróba (155 millió forintba) kerültek.
Az olimpián is felmerülnek hasonló kiadások. Csak a szállásra közel 220 ezer euró ment el, de a forgatási engedélyre is majdnem 240 ezer eurót kellett költeni két részletben.
Felülnézet: Magyarországon jogszabályban rögzítették, hogy a „társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket” a hazai közönség legalább 80 százaléka számára ingyenesen (előfizetési díj nélkül) elérhetővé kell tenni.
Az ilyen, koronaékszerként (pdf) is emlegetett események listáját a Médiatanács állította össze még 2017-ben, és természetesen az olimpia is szerepel rajta. Emellett például a magyar labdarúgó-válogatott meccseit, a Forma-1-es Magyar Nagydíjat, illetve a kézi- és vízilabda világversenyek magyar vonatkozású mérkőzéseit is elérhetővé kell tenni a társadalom nagy része számára.
A foci Eb-t, és vb-t azonban már nem teljes egészében: ezeknél csak a nyitómeccs és az egyenes kiesése szakasz mérkőzéseinek többsége szerepel a listán. A labdarúgó Bajnokok Ligája esetében pedig kizárólag a döntő és a magyar vonatkozású meccsek számítanak koronaékszernek.
A közmédia ugyanakkor ennél a sportesemények sokkal szélesebb körét fedi le közvetítéseivel, amikre éves szinten tízmilliárdokat költ. Az egyik leginkább kiugró tétel, a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokság közvetítése, amit látványosan túlárazottan vásárolt meg az MTVA: szezononként közel 10 milliárdot fizetnek érte.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.