Alig csökkent a nemek közti bérkülönbség Magyarországon
Kilenc év alatt Magyarországon csökkent a legkevésbé, 18,4-ről 17,5 százalékra a nemek közti bérkülönbség azon tagállamok között, ahol az átlagnál magasabb volt ez az arány az Eurostat adatai szerint.
A legnagyobb különbség a férfiak javára 2013-ban és 2022-ben is Észtországban volt, majd Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia után Magyarország következett.
Egyedül Luxemburgban kerestek többet a nők 2022-ben.
A 12 százalékos uniós átlagnál kisebb különbség volt még 11 tagállamban ebben az évben. Az uniós átlag 10 év alatt mindössze 2,4 százalékpontot csökkent.
Spanyolország mellett Észtországban és Luxemburgban csökkent a legnagyobbat a különbség 2013-2022 között. Erőteljesen nőtt viszont Horvátországban, míg Lettországban, Máltán és Lengyelországban egy százalékpont körüli értékkel.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.