Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt
Az biztos, hogy tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta, de hogy meghaladtuk-e a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt, attól függ, milyen hosszú periódust mihez viszonyítunk – írja a Másfélfok.hu.
Mi történt? 2023-ban 1,48 fokkal haladtuk meg az iparosodás, 1850-1900 közötti időszak átlagához mért átlaghőmérsékletet.
- Volt ugyan olyan kutatás, amely szerint tavaly meghaladtuk a 1,5 fokot, de ebben korábbi időszakhoz, az 1700-as évekhez mérték a változást.
- A 1,5 fokos küszöb azonban 20 év éghajlati átlagára vonatkozik, azaz 1850–1900-as időszak átlagához képest egy 20 éves időszak átlagát kell nézni.
Kockázatot hordoz, hogy csak később lesznek pontos adatok. Az év, amikor átlépjük a küszöböt, ennek a 20 éves periódusnak a közepe, de biztosan csak 10 évvel a tényleges átlépés után mondjuk majd, hogy meghaladtuk a 1,5 fokos küszöböt.
Azonban minden tizedfok emelkedéssel szűkülnek az élhető területek a bolygón, a 1,5 fokos küszöb meghaladásakor pedig hatványozódnak az éghajlati veszélyek és azok pusztítása.
- Az átbillenési pontok közül több is elérhető közelségbe került az újabb tanulmányok szerint, ezek gyors és radikális változások, amelyekhez nem biztos, hogy tudunk alkalmazkodni, sőt, további reakciókat indíthatnak el.
- Ilyen a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró eltűnése, a trópusi korallzátonyok pusztulása, az északi féltekén a permafroszt (örökös fagy) hirtelen felolvadása és a Labrador-tenger áramlásának összeomlása is.
Felülnézet: A jelenleg érvényben levő politikák alapján az évszázad végére kb. 2,7 Celsius-fokra tehető a globális felmelegedés mértéke, a 2030-2040-es években nagy valószínűséggel a 1,5 fokos küszöb fölé emelkedik a globális átlaghőmérséklet.
Mi várható? Ha a következő években gyorsan és kellő mértékben visszafogjuk a kibocsátásokat, akkor az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete) szerint egy pár évtizedes túllövés után vissza tudnánk hűteni a bolygót a 1,5 fokos küszöb alá és stabilizálni tudnánk az éghajlatot.
Világ
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Fontos
Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma
Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság
A hazai ipar és gazdaság erősen megérzi az akkumulátorok iránti kereslet mostani, enyhe gyengélkedését is, ami figyelmeztető jel a jövőre nézve.
