2012 őszén az elemzők nem voltak túl optimisták azzal kapcsolatban, hogy az akkor recesszióban lévő magyar gazdaságban gyorsan helyreáll majd a fogyasztás a visszaesést követő időszakban. A magyar gazdaságpolitikára ez nem volt igaz: 2012 szeptemberében született meg Varga Mihály elhíresült nyilatkozata, amiben arról beszélt, hogy azért hisz a fogyasztás fellendülésében, mert „előbb-utóbb a hűtőszekrény elromlik, előtt-utóbb lehet, hogy a tévét is ki kell cserélni”.

Az év elején egészen hasonló helyzet állt elő. Habár az elemzések között nagy a szórás arra vonatkozóan, hogy az idei évben mekkora lesz a gazdasági növekedés, és abban is, hogy ez mennyire fog hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, jelentős részük elég pesszimista a fogyasztásbővülés esélyeivel kapcsolatban, és arra a számít, hogy a fogyasztás bővülése a jövedelmek növekedése alatt marad.

A pesszimizmus mögött az áll, hogy a 2023-as reálbércsökkenés olyan fogyasztási sokkot okozott, amit a lakosság csak lassan szokott kiheverni. 

Ilyenkor hosszú ideig is eltart, mire az emberek adott esetben a megtakarításaikat újraépítve magabiztosabban kezdenek jelentősebb költekezésbe.

„A nemzetközi tapasztalatok szintén azt mutatják, hogy az erőteljes dezinfláció ellenére a fogyasztás helyreállása elhúzódó folyamat lehet” – jegyzi meg a nemrég Magyarországhoz hasonlóan 20 százalék feletti inflációt megtapasztaló balti országok példájára utalva a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentése.

Varga Mihályhoz képest ugyan most csak feltétetesen optimista, és a fellendülést sem a tévé elromlásától, hanem a bizalom helyreállásától várja, de mégis a fogyasztás felfuttatását tűzi ki célul a magyar gazdaságpoltika mostani első embere, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A fogyasztás a kulcsa mindennek

– mondta Nagy az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte a fogyasztás magával húzza majd a beruházást is, ami a gazdaság másik eleme, amit helyre kell állítani. Mindez azonban nem megy magától, ezért a kormánynak ebben segítenie kell.

Azon kívül, hogy Vargának igaza lett, és 2013-ban ténylegesen felfutott a hűtővásárlás Magyarországon, már csak azért is érdekes, hogy mer-e idén lakosság fogyasztani, mert az egész éves gazdasági teljesítmény alakulása szempontjából is meghatározó lehet. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján mire lehet ebben számítani.

Amikor az embereknek jövedelme keletkezik, döntést hoznak arról, hogy mekkora részét fogyasztják el, és mekkora részét takarítják meg. Ahhoz, hogy átlássuk, hogy mitől függhet, hogy az idei évben a magyaroknak megjön-e a kedve ahhoz, hogy a jövedelmük nagyobb részét költsék el, érdemes hosszabb távon is áttekinteni az erre vonatkozó statisztikákat, és azt, hogy mi mozgathatta a megtakarítási trendeket itthon az elmúlt két évtizedben.

Nemrég a G7-en is bemutattuk azt az Eurostat-adatot, amely szerint 2022-ben Magyarországon az EU-átlagot meghaladó mértékű volt a jövedelemarányos megtakarítási ráta. Ez a mutató Magyarországon 2002-ben még jelentősen elmaradt az uniós átlagtól, 2022-re viszont már meghaladta azt. A hosszú távú trend alakulása már csak azért is érdekes, mert azoknak a tényezőknek egy része, amelyek a megtakarítási rátát alakították, még idén is meghatározóak lehetnek.

Mielőtt ezekre rátérnénk, azt is fontos tisztázni, hogy pontosan mire vonatkoznak ezek az adatok. Az Eurostat bruttó megtakarítási rátája ugyanis nem a hétköznapi értelemben vett megtakarításokat jelenti. Ennél ugyanis egy tágabb fogalomról van szó, ami a párnacihába, szerencsésebb esetben pénzügyi eszközökbe tett megtakarítások mellett magába foglalja a háztartások beruházásait is, például ha ingatlant vagy műkincset vesznek. A teljes megtakarítás rátája így azt mutatja meg, hogy a háztartásoknak mennyi pénze marad, miután fogyasztásra már költöttek^*És az is fontos, hogy a számok nem tisztán a háztartásokra vonatkoznak, hanem tartalmazzák a háztartásokat segítő nonprofit szervezeteket, például egyesületeket, alapítványokat, egyházakat is, bár ez valószínűleg csak kismértékben téríti el az adatokat..

Ahogy az ábrán is látszik, a magyarországi megtakarítási ráta 2002 és 2013 között szinte mindig alacsonyabb volt az uniós átlagnál, 2013 után pedig szinte mindig magasabb. Kérdésünkre Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója elmondta, a 2010-es években pénzügyi a válság okozta sokk tovagyűrűző hatásai kényszerítették ki a megtakarítási ráta emelkedését, amihez aztán hozzájárulhatott az is, hogy ez az óvatosabb háztartási attitűd huzamosabb időre is megszilárdult.

A 2010-es évek második felében a mutató emelkedéséhez a kutató szerint a lakásberuházások fellendülése is hozzájárulhatott, amit az állami támogatások is hajtottak. A 2019 utáni válságokkal teli időszakban a fogyasztói viselkedést egyedi tényezők mozgatták, ezért Matheika szerint nem világos, hogy a ráta alakulásában ez az időszak érdemi törést eredményez-e. Mindenesetre ezen az időszakon belül is – és különösen a tavalyi évben – érvényesülhetett az a hatás, hogy a háztartások a gazdasági nehézségekre a megtakarításaik növelésével reagálnak.

Az uniós átlagot meghaladó magyar megtakarítási rátát tehát leginkább a 2008-as válság után kialakult óvatosság, és a 2010-es évek második felének állami támogatásokkal megtolt ingatlanpiaci fellendülése magyarázhatja. A megtakarítási hajlandóságban még gazdasági adottságok szerint hasonló országok között is nagy különbségek lehetnek. Egy ezzel foglalkozó, az Európai Bizottság részére készített 2015-ös tanulmány szerint sok tényező hathat arra, hogy egy országban mekkora a megtakarítási hajlandóság.

Alapjáraton a gazdagabb országokban az emberek többet tudnak megtakarítani, és az is látszik, hogy a magasabb átlagéletkor csökkenti a megtakarítási rátát, hiszen alapszabály szerint a fiatalabbak többet takarítanak meg a jövedelmükből. Emellett a kiszámíthatatlan állami gazdálkodás is növeli a megtakarítási hajlandóságot, és az elemzésből az kijött, hogy azokban az országokban, ahol magasabb volt az infláció, alacsonyabb volt a megtakarítási ráta.

Magyarországra visszatérve, önmagában az a tény is meglepő lehet, hogy a ráta meghaladja az uniós átlagot, hiszen viszonylag gyakran lehet olvasni olyan felmérésekről, amelyek azt mutatják ki, hogy a magyar lakosság jelentős részének nincsenek megtakarításai. A Pulzus Kutatási Rendszer tavaly júliusban publikált eredményei szerint a lakosság 63 százalékának, az OTP decemberben közzétett kutatása szerint 39 százalékának, az Alfa Biztosító augusztusban elvégzett kutatása szerint 33 százalékának nincs semmilyen megtakarítása.

Arra utaló adatok is elérhetőek viszont, amelyek szerint habár az arány nagy maradt, jelentősen csökkent abban az időszakban, amikor a megtakarítási ráta is nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Magyarországon

2013 és 2022 között például 76-ról 33 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnának egy váratlan kiadást fedezni.

Az Egyesúly Intézet közvélemény-kutatása szerint 2023 szeptemberében a magyarok 28 százaléka számolt be arról, hogy nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével.^*Az is fontos azonban, hogy az említett felmérések nem az Eurostat által vizsgált teljes megtakarításra, hanem a pénzügyi megtakarításokra vonatkoznak, amelyek nem tartalmazzák a háztartások beruházásait (pl. ingatlan, műkincs).

Mindezeket összegezve tehát, a magyar emberek az elmúlt évtizedek válságai miatt óvatosak, és hajlamosak arra hogy megtakarítsanak, ami megmagyarázza az uniós átlagnál magasabb megtakarítási szintet. Ez viszont megnehezíti az idei gazdaságpolitikai terveket, mert a kormány azt szeretné, hogy végre költeni kezdjenek.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit szeretnének, érdemes konkrétabban is felidézni Nagy Márton ezzel kapcsolatos szavait. Ő decemberben az Economix.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a megtakarítási ráta 12 százalék körüli szintre emelkedett, és ennek szerinte vissza kell térnie a hosszú távon kívánatos értékekre, akár ennek a felére. Szintén december elején beszélt arról az Inforádióban, hogy a megtakarítási ráta a duplájára, 10-12 százalékra nőtt. December közepén pedig A Fidesz–KDNP parlamenti gazdasági kabinetjének ülésén azt mondta, 2024-ben az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája. 

Habár Nagy itt egyértelműen nem a teljes bruttó megtakarítási rátáról, hanem egy másik mutatóról, a nettó pénzügyi megtakarítási rátáról^*Ez egyrészt a hétköznapi értelemben vett megtakarításoktól függ, vagyis attól, hogy a háztartások a nettó jövedelmük mekkora részét takarítják meg átlagosan, másrészt pedig attól, hogy a háztartások milyen mértékben növelik vagy csökkentik adósságukat hitelfelvételek, illetve hitel-visszafizetések révén. Tehát a beruházási kiadások, mint az ingatlanvásárlás, nem növeli a pénzügyi megtakarítási rátát, ellentétben az Eurostat által bemutatott teljes megtakarítási rátával.beszélt, a szándékai felől nézve a lényeg, hogy

a lakosság költsön, legyen szó akár élelmiszerről, akár ingatlanról, és hogy merjen az eddigi nagyobb mértékben eladósodni.

Az előrejelzések többsége ugyanakkor nem számít olyan fogyasztásbővülésre a jövő évben, ami a Nagy által kitűzött cél megvalósulását megalapozhatná. Jó eséllyel ugyanis a háztartások fogyasztása még a jövedelmük bővülése alatt marad, ami a tavalyi sokkot követően még egy darabig érvényesülő fogyasztói óvatosságot tükrözi.

És habár ezzel kapcsolatban érkeztek jó hírek is, például a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe decemberről januárra a felmérés történetében még soha nem látott ugrást bemutatva kétéves csúcsára emelkedett, Nagy Márton fogyasztás felpörgetésére irányuló céljait évtizedes beidegződések nehezítik. Az idei év egyik meglepő trendje lenne ezért, ha a hűtőszekrény most is elromlana.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár két válsággal ezelőtt sem voltak meg a feltételei annak a stratégiának, aminek Orbánék újra nekifutnakAlacsony infláció, stabil külső egyensúly, magas munkanélküliség: már egy sem áll fenn a magas nyomású gazdaság statégiájához szükséges tényezők közül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz fogyasztás gazdaságpolitika megtakarítás nagy márton Olvasson tovább a kategóriában