Törvénytelenül sok vendégmunkást emlegetnek, de a törvényt még azok sem értik, akik a külföldieket közvetítik
Törvénysértést jelent a Demokratikus Koalíció szerint, hogy 120 ezer vendégmunkás dolgozik itthon, ahogy arról a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár beszélt, de valójában még a vendégmunkásokat hozó cégek sem tudják, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni az érintett törvényt.
Mi történt? Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Világgazdaság hétfőn megjelent podcastjában arról beszélt, hogy jelenleg Magyarországon nagyságrendileg 120 ezer vendégmunkás dolgozik.
A Demokratikus Koalíciószerint ezzel Czomba beismerte, hogy törvénytelenül hoztak be Magyarországra 40 ezer EU-n kívüli vendégmunkást.
Ezt az állítást arra alapozzák, hogy a törvény az előző évi üres állások számában maximalizálja a vendégmunkások számát, és a KSH-adatok szerint 2023 harmadik negyedévében ilyenből kb. 80 ezer volt.
Igen, de: Czomba Sándor arról is beszélt, hogy februárban fog megjelenni az a rendelet, amiben szerepel az a kvóta, ami a Magyarországra behozható vendégmunkások számát maximalizálja.
A kvóta nem lehet nagyobb, mint az előző évben keletkezett üres álláshelyek száma, ami az elmúlt években 50 és 80 ezer között ingadozott, mondta.
Felülnézet: az sem egyértelmű, hogy Czomba Sándor milyen adatokra utal, ahogy az sem, hogy valóban úgy kell-e értelmezni az új törvényt, ahogy a DK értelmezi.
Számokban: nincs olyan nyilvánosan elérhető adat, amely az aktuálisan az országban dolgozó vendégmunkások számára vonatkozna.
“Kereső-tevékenység” céljából a KSH adatai alapján 2023 elején 85 ezer külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, a statisztikai hivatal novemberi közleménye szerint pedig szeptemberben 95,5 ezer fő volt a külföldi alkalmazottak létszáma. Közöttük viszont EU-s állampolgárságú alkalmazottak is vannak.
Kifejezetten a “keletkezett üres álláshelyekre” vonatkozóan sincs statisztika, a KSH az üres álláshelyek számát tartja számon negyedéves lebontásban, ez az érték pedig az elmúlt években 58 ezer és 89 ezer között mozgott.
Tágabb kontextus: a törvény úgy fogalmaz, hogy „annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van”, és „a tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot”.
Ez alapján nem egyértelmű, hogy a betöltetlen álláshelyek mikori állapota alapján állapítják meg a kvótát, ahogy az sem teljesen, hogy a betöltetlen álláshelyek állománya, vagy ezek változása („keletkezett álláshelyek”) számít.
Ahogy az sem, hogy a kvóta az új tartózkodási engedélyekre, vagy az összes tartózkodási engedély számára vonatkozik, amely meghatározza, hogy egy időben egyszerre hány vendégmunkás lehet az országban.
Mit mondanak ők? Az érintettek sem ismerik a részletszabályokat. „Egyelőre számos kérdés tisztázásra vár a kvóták számításával kapcsolatban” – mondta a G7-nek Nógrádi József, az emberi erőforrás szolgáltatásokkal és harmadik országbeliek közvetítésével is foglalkozó Trenkwalder csoport kereskedelmi igazgatója.
A törvény rendelkezése szerint március 1-ig nem lehet harmadik országbelieket az országba hozni, és ebben az időszakban ők is várják a kvótarendszer kapcsán az egyértelműsítéseket.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.