Néhány nap leforgása alatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyilvános állásfoglalásban, míg pár tucat civil a Szépművészeti Múzeum előtt tartott demonstráción tiltakozott az ellen, hogy 2024-től megszűnik az állami iskolákban az eddig választható művészettörténeti tantárgy, és többé érettségizni sem lehet belőle. Ilyen 1956 óta először lesz Magyarországon. Az MTA művészettörténészei szerint a kivezetés átgondolatlan és ártalmas, a demonstrálók a változtatást a “Hogyan legyünk könnyen, gyorsan hülyék?” kérdésre adott válaszként interpretálták, és Renoir-t idézték: “A művészet tehetetlen, ha az, akinek alkot, vak.”

A kérdés persze ennél bonyolultabb. 

A nagy beolvasztás 

A művészettörténet tantárgy kivezetése nem mostani döntés, hanem a Nemzeti Alaptanterv (NAT) legutóbbi átalakításának következménye, ha úgy tetszik, végrehajtása. Ennek megfelelően a téma már akkor, a 2010-es évek végén előkerült a közbeszédben, és a művészettörténészek, történészek, filozófusok már akkor felemelték hangjukat az új koncepció ellen. Ennek a koncepcióváltásnak esett lényegében áldozatul az önálló mozgókép- és médiaismeret tantárgy is, ami szintén kiszorul a középiskolai alaptantervből, bár érettségizni lehet még belőle.

A friss NAT lényegében – és elvileg – úgy olvasztotta be a fenti két önálló tantárgy legfontosabb elemeit a vizuális kultúra nevű tantárgyba, hogy annak tartalmát egyszerűsítették és visszavágták. Egyes kritikusok szerint ebben ideológiai okok is vezérelték a döntéshozókat, mások azt mondják, a diákok óraszámterhelés-csökkentésének estek inkább áldozatul, mint könnyen és csöndben elengedhető tudományágak. 

Mindenesetre az új NAT és a hozzá készült szakmai útmutatás a 4-10. évfolyamon heti egy, később nulla órát szán vizuális kultúrára, amit alapvetően egy képességfejlesztő, interaktív – aktív tanulás címszó alatt –, élményszerű – jelenségalapú és felfedezéses tanulás címszó alatt – tantárgyként képzel el, aminek fókusza a vizuális jelenségek átélése, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése.

Kulturális tudatosság

A koncepcióváltásnak kifejezett célja volt, hogy a művészettörténet tényszerű és kronologikus tárgyalása ne kapjon helyet a tananyagban, ehelyett “a magyar és egyetemes kultúrkincs” ismeretanyagát projekt- és problémaalapon sajátítsák el a diákok, a “kreatív alkotás” és a “kulturális tudatosság” kompetenciáinak fejlesztése mentén. Utóbbi, kissé furcsa szókapcsolat egyébként a magyarság kulturális gyökereinek vizuális ismeretanyagát jelenti elsősorban.

Tehát a változtatással éppen annak deklarálása maradt el a tantervből, hogy létezik egy minimális elsajátítandó egyetemes-európai művészettörténeti tényanyag. De tény az is, hogy a 9.-10. évfolyamon heti egyszer 45 percben oktatott tárgyba nyilvánvalóban csak minimálisra redukált tananyag férhet bele. 

Árulkodó ugyanakkor, hogy a művészettörténeti ismeretek alkalmazása a vizuális kultúra tantárgy középszintű érettségi vizsgakövetelményeiből is jobbára hiányzik, ahogy felismerendő konkrét műtárgylista is csak az emelt szinthez kapcsolódik. Nézzük, mi maradt:

• Vizuális kultúra érettségin közép szinten elvárás “egy tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során, különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése”, míg emelt szinten elvárás “tárgyak, objektumok elemzése során adekvát vizsgálati szempontok árnyalt alkalmazása.”
• A művészet nagy stíluskorszakainak ismerete közép szinten is követelmény, de míg emelt szinten fel kell ismerni “ismert alkotók személyes stílusjegyeit példák alapján”, addig közép szinten csak művészettörténeti korszak-besorolást kell végezni ismeretlen művön.
• Lényegében a fenti három “tétel” fedi le a művészettörténetet a vizuális kultúra érettségin belül, amiben ugyanilyen vagy nagyobb súllyal szerepel még rajzolás, vizuális nyelvi formák ismerete.

Művészettörténetből egyébként nem érettségiztek kiemelkedően kevesen az elmúlt években: több tucat iskoláról és 100-150 diákról van szó országszerte. A szintén az új NAT-ban gyökerező és a középiskolákban egyre több formában jelen lévő hazafias és honvédelmi nevelés jelentős kormányzati fejlesztésének köszönhetően például honvédelmi ismeretekből 2022-ben 252-en érettségiztek, 2023-ban viszont már közel 400-an.

Mostantól a művészettörténészi, muzeológus pálya iránt érdeklődő diákok elesnek attól a lehetőségtől, hogy érettségivel plusz pontot szerezzenek további tanulmányaikhoz, és az a kevés állami fenntartású iskola, amelyik akarna, sem taníthat művészettörténetet. 

Mi az alap?

A Magyar Tudományos Akadémia művészettörténészei, egészen pontosan a Filozófia és Történettudományok Osztályán belül működő Művészettörténeti Tudományos Bizottság – mintegy 30 tudós, MTA-tag, kandidátus – a fenti okokból szólította fel ismét a döntéshozókat a megszüntetés visszavonására. A tudósok szerint az igazi probléma az, hogy ezzel a kivezetéssel és tantárgy-egybeolvasztással

• a “képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek.”
• Ráadásul “minthogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből, a vizuális kultúra története és kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon.”
• Továbbá “a művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet.”

Ez elhozza az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) művészettörténeti fordulóit – mellékszál, de egyes hírek szerint a Honvédelmi minisztérium OKTV-versenyeket szeretne rendezni honvédelmi ismertekből –, a művészettörténeti egyetemi képzésre jelentkezők számának csökkenését, ami pedig veszélyezteti az oktatás színvonalát és a muzeológiai szakember-utánpótlást. 

A Népszava tudósítása szerint a tüntetésen György Péter esztéta a fent említett tüntetésen felszólva azt mondta: a tantárgy középiskolai kivezetése “alapjában véve kétségbe vonja a múzeumok legitimitását.” 

Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő egy kormányközeli lap hasábjain pedig “egy konzervatív érveléssel” karolta fel az ügyet, ugyanis szerinte a művészettörténeti lexikális tudás “a civilizációnk egyik alapja”. A párt aláírásgyűjtésbe is kezdett a művészettörténet önálló tantárgyának megmaradásáért.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet művészet NAT oktatás Olvasson tovább a kategóriában