Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter közlése szerint dolgoznak azon, hogy “beengedjék-e az osztálytermekbe a telefonokat”, miközben a “TikTok betiltására nem látnak lehetőséget.” Korábban az oktatási államtitkár tagadta, hogy a mobilozás tantermi tiltásán dolgozna a kormány. Ugyanakkor egyre több sokkoló adat mutatja a telefonhasználat káros hatásait a fiatalok mentális egészségére, és Európában is egyre több ország lép a témában. 

Miért fontos ez? Ahogy korábban bemutattuk, számos adat mutatja, hogy a telefonok és a közösségi média terjedésével párhuzamosan látványosan romlik a fiatalok mentális egészsége. A technológiai változások hatására alapvetően megváltozott a gyerekek iskolán kívüli élete: sokkal kevesebb időt töltenek el egymással személyesen.

• A telefonhasználat miatt kimutathatóan kevesebbet alszanak, a közösségi média pedig torzítja az önképet.
• Egyre több fiatal érzi magát magányosnak és mellőzöttnek, a 10-14 évesek között tíz év alatt háromszorosára nőtt az öngyilkossági ráta az Egyesült Államokban, a lányoknál pedig négyszeresére.

Tágabb kontextus: ezek a trendek globálisnak tűnnek, Magyarországon is nőtt az öngyilkossági kísérletek száma a fiataloknál, és depressziós tüneteket mutató gyerekekből is egyre több van.

• Az UNESCO idei jelentése azt javasolja az országoknak, hogy az okostelefonok tantermi használatát tiltsák meg a diákoknak. A szervezet szerint megbízható adatok mutatják, hogy az okostelefon-használat növekedése rontja a tanulmányi eredményeket, az eszközök fizikai közelsége pedig nehezíti a koncentrációt.

Alulnézet: Az UNESCO szerint globálisan az országok közel engyegyede tiltotta már meg az iskolai termekben a mobilozást. Legujabban októbertől az Egyesült Királyságban tilos telefonozni, beleértve a szüneteket is. Eddig az iskolákra bízták a szabályozást, bár a szigorú korlátozások gyorsan terjedtek az elmúlt években.

• Az indoklás szerint a brit tiltás célja az online bántalmazás (bullying) visszaszorítása és az iskolai figyelem fejlesztése. Felmérések szerint a korábban szigorító iskolákban javult a diákok teljesítménye. 

További példák: a telefonhasználatot eddig engedékenyen kezelő Finnországban most a nagy-britanniaihoz hasonló szigorítást terveznek, Hollandiában pedig január 1-től fog életbe lépni a tiltás. Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában már korábban betiltották az iskolai telefonhasználatot. Ugyanakkor Németországban nincs egységes tiltás, az iskolák maguk alakíthatják ki szabályaikat.

Mi a helyzet nálunk? Magyarországon az iskolák maguk dönthetnek a telefonhasználat szabályzásáról, a gyakorlatról azonban nem ismerünk megbízható adatot vagy reprezentatív felmérést.

• Miután a brit tiltás hírét Rétvári Bence oktatási államtitkár is megosztotta a Facebookon, az Index megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy terveznek-e hasonló lépést. De akkor azt írták, hogy a mobiletelefont a mindennapi – és az iskolai – élet szerves részének tekintik. Mint írták, vannak “olyan kutatások, vélemények is”, amelyek “bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával” a digitális eszközök “hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
• Ugyanakkor szerintük vannak aggályok, amelyek szerint „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra”.

Fordulat: Most a miniszter közlése szerint fordulat jöhet a kormány hozzáállásában, és a gyermekvédelmi törekvések részeként jövőre az egységes tantermi tiltás irányában tolhatják a szabályozást. 

• Korábban az oktatási jogok biztosa arra jutott, hogy a teljes, iskolaépületre és egész napra vonatkozó kitiltás túlzó korlátozása lenne a magántulajdonnak. „Álláspontunk szerint napjainkban a mobiltelefon olyan használati eszköz, amelyet az emberek – így a tanulók is – rendszeresen hordanak, folyamatosan használnak, és maguknál tartanak szinte mindig” – közölték. 

Érdekes egybeesés: a fenti nyilatkozattal nagyjából egy időben az oktatásért is felelős belügyminiszter arról beszélt, hogy az érvényben lévő Nemzeti Alaptantervet (NAT) ért kritikákat meg kell hallgatni, és jövőre új NAT-on fognak dolgozni, aminek központi motívuma a digitális oktatás lehet. 

További háttér: A kormány 2020-tól szüntette meg a Mozgókép és médiaismeret nevű külön, csak szaktanári képesítéssel oktatható tantárgyat, ugyanis jobb, ha “a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” a többi tantárgy tananyagába olvad be. 

• Akkor a médiatanárok és a kutatók felháborodtak azon, hogy a tárgyat ki akarják vezetni. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a 444.hu-nak azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, “retorikai fogás”, ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.

Frissítés dec. 6.: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter nyilatkozatáról és a témával kapcsolatos kormányban zajló munkáról megkérdeztük az oktatásügy – nagy részéért – felelős belügyminisztériumot, ahonnan a következő választ kaptunk: “A mobiltelefonok osztálytermi használatának kérdésköre nincs központilag szabályozva, azt a Belügyminisztérium nem is tervezi, köznevelési intézményeink saját házirendjükben dönthetnek a digitális mobileszközök tanórai és tanórán kívüli használatáról. Az iskolai kérdőívekben ez a kérdés is szerepel.”

Vagyis míg az egyik minisztériumban egy lehetséges tiltó szabályozást vizsgálnak, a másikban nem foglalkoznak a témával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet digitális oktatás médiatudatosság mentális egészség tiktok Olvasson tovább a kategóriában