Lesújtó iskolai eredményekkel, általános bizonytalanságban indult el a státusztörvény elfogadását követő tanév, egy romló közoktatásban, az új szerződések miatt a tanárszakszervezetek, de még a kormányközeli pedagóguskar is jelentős számú felmondásra számított. Ellentétben a kormánnyal, amely azóta is kitart álláspontja mellett: nincs tanárhiány, nincs gond az oktatásban, a státusztörvény pedig növeli a tanári pálya vonzerejét. 

Erre egyébként lényegében minden oktatási szakértő szerint hatalmas szükség is lenne, függetlenül attól, hogy milyen súlyúnak tekinti a tanárhiány problémáját – ami valóban összetett és relatív fogalom. Ahogy azt sem vitatja jóformán senki sem, hogy a mindenféle összehasonlításban – belföldi, európai, nemzetközi, reálértéken vagy vásárlóerő-paritáson – a magyar tanárbérek borzasztóan alacsonyak.

Status quo

A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-étől életbe lépő új jogviszonyra is eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilatkozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.

Ebben a helyzetben októbertől a Belügyminisztérium azt kezdte hangsúlyozni, hogy mindösszesen 1200 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt, ami elenyésző kisebbség, durván a tanárok 1 százaléka, következesképp a pedagógusuk 99 százaléka igent mondott rá. A két nagy szakszervezet viszont kitart amellett, hogy a távozók száma jelentős és valójában több ezres. 

A következőkben kontextusba helyezzük ezeket a számokat és megpróbálunk válaszolni arra a kérdésre, hogy sokan vagy kevesen mondtak fel az iskolákban. 

Ehhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a tankerületi központoktól kikért adataiból indulunk ki – ezek többsége hivatalosnak tekinthető tankerületi adatszolgáltatás, de a szakszervezet egy-egy titkolózó tankerület esetében nem hivatalos, tanárokról származó adatokat is felhasznált.

Felmondáshullámok

A Közép-Pesti Tankerületből például csak szeptemberben 103-an mondtak fel, januártól szeptemberig pedig 160-an. A tankerület teljes közalkalmazotti létszáma tavaly októberben 4700 fő volt, innen tehát durván 3,5 százalék távozott a tanévkezdéskor.

Az is igaz, hogy ez a szám 3 éves időintervallumban nem kiugró: a Közép-Pesti Tankerületből 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott. Ez azt is jelentheti, hogy egyrészt eleve nagy a fluktuáció, másrészt a potenciális távozók nagy része már leléphetett tavaly, a pedagógus szakszervezetek és a kormány státusztörvény előtti összefeszülésekor. 

Jelentős még a Belső-Pesti Tankerületben csak szeptemberben felmondott 41 fő, a Külső-Pesti Tankerület több mint 49 fője^*Ez nem hivatalos, közelítő adat, a 49 intézményből csak 30-ra vonatkozik., a Ceglédi Tankerületben felmondott 39 fő, a Dunakeszi Tankerületben felmondott 43 fő, az Érdi Tankerület 47, vagy a Győri Tankerület 43 fője.

Csak szeptemberben valamivel több^*Mintegy másfél tucat intézményből nincs adat. mint 1200-an mondtak fel a teljes állásban alkalmazott tanárok az állami szektorban. Ezt a számot használja érvelésében – ahogy látni fogjuk, csúsztatva – a kormány.

Ismerjük még a július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített számait is^*Nem teljesen egyértelmű, de ebben az adatban valószínűleg nem pedagógus munkakört betöltött tankerületi alkalmazottak is szerepelnek.. Ez az adat már összesen legalább 2471 fő.

Például a Tatabányai Tankerületi Központban a nyári felmondási időszak két hetében és szeptemberben összesen 220-an mondtak fel – a bő 2200 közalkalmazottból. Ez 10 százalékos veszteség, és kiugró adat, ugyanis 2022-ben “csak” 158-an, 2021-ben 159-en távoztak.

Mivel 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, a fenti, csak a július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám jelentősnek tűnik. Még akkor is, ha feltehetően ebben a 6 hétben mondhattak fel arányaiban legtöbben idén.

Mihez képest?

Leegyszerűsítve: másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi év fele, és a tavaly előtti háromnegyede. 

A magyar pedagógusok összlétszáma a 2022/23-as tanévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mintegy 140 ezer fő volt – így ehhez mérve valóban 1-1,5 százalékos az arány.

Ez így azonban csúsztatás. Elsősorban azért, mert az össztanárszám az állami, egyházi és alapítványi szektor összesített száma, a távozók száma viszont csak az állami szektorra vonatkozik. Csak a legnagyobb egyházi fenntartó, a katolikus egyház mintegy 14 ezer pedagógust foglalkoztat, és arról egyelőre semmilyen adatunk nincsen, hogy az egyházi és alapítványi oktatási szektorból hogyan alakulnak a távozások.

Ez azért is fontos, mert gimnáziumi szinten – ahol összesen közel 19 ezer pedagógus dolgozik teles állásban – a fenntartott intézmények számai alapján az állami szektor számot tevően kisebb, mintegy feleakkora, mint a nem állami, tehát az egyházi és magán szektor együttese.^*Nem biztos, hogy ugyanezt az arány követi az alkalmazott pedagógusok megoszlása. Az ország hatalmas általános iskolai hálózatának – közel 74 ezer pedagógus – is csak durván háromnegyedét fedi le az állami fenntartású intézményhálózat. 

A státusztörvény viszont az egyházi és a magán fenntartóknál dolgozó tanárokat is érinti, ugyanis náluk a munka törvénykönyvét cseréli le az intézkedés az új jogviszonyra. Számukra ez nem jelent akkora veszteséget, mint a közalkalmazottaknál, és számos okból valamivel jobb pozícióban vannak, de a helyzetüket így is negatívan érinti. És akkor még nem beszéltünk a szintén érintett óvodai nevelésről, ami megközelítőleg 3700 állami, pontosabban önkormányzati, és közel 800 egyházi vagy alapítványi óvodát jelent országosan, ahol összesen bő 30 ezer pedagógus dolgozik. 

Összegezve:

• a státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél. Ez sok, de azt, hogy idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje, csak 2024-ben fogjuk látni.
• Emellett a magyar oktatás strukturális problémákkal és tanárhiánnyal küzd, amit mindenféle adat, például a pályára lépők és ott maradók stabilan alacsony szintje évek óta egyértelműen megmutat: ebben az értelemben ha egy tanár hagyja ott a tanári pályát a státusztörvény és a bérrendezés hiánya miatt, az is sok.
• A jelentős – és egyre jelentősebb – nem állami szektorból távozókról nincs adat, pedig enélkül nem lehet a státusztörvény hatását értékelni.
• Ugyanakkor az is tény, hogy jelenleg nincs sztrájk vagy polgári engedetlenségi mozgalom, az oktatás nem mutatja a látványos összeomlás jeleit. De a helyzet ettől még romolhat: ugyan a kormányzati nyilatkozatokból így tűnhet, a tanárhiány nem azt jelenti, hogy minden tanóráról hiányzik minimum egy fél pedagógus, és nem is azt, hogy majdnem minden osztályt összevontak egy másikkal. Hanem azt, hogy az oktatási rendszer időben előrehaladva egyre kevésbé tudja biztosítani a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot. 
• Már pedig – ahogy azt Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója nemrég megjelent tanulmányában megállapította – az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya: a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.

De talán még ennél is fontosabb lenne látni, hogy a felmondások hogyan oszlanak meg az oktatási szintek között. Számos adat mutatta korábban, hogy a státusztörvénnyel szembeni és az oktatásfejlesztés melletti kiállásban a gimnáziumi – és fővárosi – tanárok felülreprezentáltak voltak. Ha a tavalyi és idei több ezres felmondások nagyrészt gimnáziumokat érintenek – a szektorban összesen 18 721 pedagógus dolgozik –, ezek a számok hirtelen sokkal jelentősebbnek látszanának, és nem is lehetne azzal lesöpörni őket, hogy egyszázalékos elenyésző kisebbség. 

Ezeket a részletes adatokat azonban a Belügyminisztérium és a tankerületek nem közlik.

A felmondó tanárok anonim történeteit a Miután felmondtam nevű oldal gyűjti. Jelenleg ez a legutolsó beszámoló:

• “Ma megtartottam (lehet, hogy életem utolsó) tesióráját. Csak négyen jöttek oda óra végén, de az nekem többet jelentett, mint 4 bonbon, 10 virág, vagy 6 üveg bor. Megköszönték a jó hangulatot, a változatos órákat és minden jót kívántak a srácok. Na, ezeket a szívből jövő jó kívánságokat viszem magammal és nem a hitegetéseket, halogatásokat, hazugságokat, amiket évek óta hallok…”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem azt mondom, hogy nem jön rám a sírás" – gyűlnek a tanárok történetei, több ezren mondhatnak felA kormány nem tud szokatlan mozgásról, a szakszervezet több ezer pályaelhagyóról beszél. Az utóbbiak közül egyre többen osztják meg döntésük okait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrükkös módszerekkel próbálják nehezíteni a tanárok távozásátArról érkeznek történetek, hogy a fenntartók igyekeznek keresztbe tenni a távozó tanároknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsúsztat a kormány, amikor a tanárhiányt próbálja cáfolni, pár év alatt többszörösére nőtt a hiányMinden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás státusztörvény tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában