Egyszer már beletört a bicskája, most újra hazahozná külföldről a magyarokat a kormány
A 2010-es évek közepén kevés sikerrel már próbálkozott a kormány a külföldön élő magyarok hazahozásával, most a „hazaváró irodákkal” megint nekifutna. A célkitűzés nem könnyű, de aktuális, mivel két év után 2021-ben újra meghaladta a magyar kivándorlók száma a hazatérőkét.
Mi történt? Kedd este megjelent egy rendelet, amely szerint a kormány 27 magyarországi településen – alapjáraton vármegyénként egy helyen – a hazatelepülni kívánó magyarok ügyintézésének megkönnyítésében segítő hazaváró irodákat nyit.
A közigazgatási ügyek (például diplomahonosítás, lakcímkártya-ügyintézés) intézésére is alkalmas, információs pontként működő irodákat már jelenleg is működő kormányablakokban alakítják ki.
Tágabb kontextus: ahogy azt a rendelet megjelenéséről beszámoló Hvg.hu cikke is megjegyzi, Kövér László, az Országgyűlés elnöke júliusban egy interjúban arról beszélt, hogy az irodák kialakítása már folyamatban volt.
Az irodák mellett telefonos ügyfélszolgálat is létrejön a már szintén létező kormányzati ügyfélvonalon, és létrehozzák a hazaváró portált is, bár az egyelőre nem derült ki, hogy ezen is lehet-e majd ügyeket intézni.
Számokban: a projektre a rendelet szerint 2024-ben 1,1 milliárd, 2025-ben 103 millió forintot szánnak, aminek a jelentős része a portál fejlesztésére mehet el (a keretből 690 millió forint költhető kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra), kisebb része pedig reklámra.
Előzmények: a program előzménye a kifejezetten fiataloknak szóló „Gyere haza, fiatal!” program, amelyet 2015-ben indítottak 100 millió forintos keretösszeggel, és 2016-ban döntöttek a leállításáról. A program keretében 2016 közepéig 105 fiatalt tudtak hazacsábítani.
Nemzetközi példák: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának decemberi ülésén Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy részben lengyel mintára hoznák létre a programot.
Európában hasonló szolgáltatások működtek Szlovákiában, Albániában, Ukrajnában és Portugáliában is egy 2015-ös tanulmány alapján.
Felülnézet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-től egészen 2019-ig meghaladta a kivándorló magyarok száma a visszavándorlókét, 2019-ben és 2020-ban viszont már többen tértek haza, mint amennyien elhagyták az országot. Ez a trend azonban 2021-ben újra megfordult.
Bár más adatforrások (például a fogadó országok statisztikai hivatalai) más számokat mutatnak, trendszerűen 2021 előtt az látszott, hogy egyre kevesebben vándoroltak ki, és egyre többen jöttek haza, ahogy ezt a Portfolio.hu részletesebb cikke is bemutatja.
A visszavándorlók leginkább családi okok miatt térnek vissza, kisebb részben azért, mert teljesült a kivándorlásuk célja, esetleg anyagi, szakmai, tanulmányi vagy politikai, ideológiai okok miatt térnek haza egy ezzel foglalkozó 2020-as tanulmány szerint.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.