Tényleges háborúvá szélesedett a gázai konfliktus, a halottak száma is ezt mutatja
A Hamász bő két héttel ezelőtti bestiális terrortámadása után tényleges háborúvá szélesedett a palesztin szervezet és az Izrael közötti konfliktus, az eszkaláció veszélye pedig valós és egyre nagyobb.
Számokban: mostanáig több mint 5700 palesztin halt meg a bombázásokban, az áldozatok közel fele gyerek. Az ENSZ egyik helyi segélyszervezetének 35 munkatársa halt meg eddig. Az ENSZ szerint a 2,3 milliós gázai lakosságból 1,4 millió hagyta el lakhelyét (közülük sokan a támadás előtt is menekültként éltek Gázában), ami miatt “komoly probléma” a túlzsúfoltság és az ivóvízhiány.
A mérsékeltebb Fatah által irányított Ciszjordániában95 palesztint öltek meg a Hamász akciója óta. Így idén közel 300 ciszjordániai palesztint öltek meg, többet mint bármikor az elmúlt 15 évben.
A mostani konfliktus halottjainak száma összevethető a korábbi arab-izraeli háborúkéval (most mintegy 1400 izraeli halt meg). Az 1967-es hatnapos háborúban közel 20 ezer arab halt meg és mintegy 700 izraeli. Az 1973-as jom kippuri háborúban – amely 19 napig tartott – 2700 izraeli katona halt meg, az arab áldozatok számát 15 ezer körül becsülik.
Mi történik most? Több amerikai kormányzati forrás szerint egyre nagyobb esély van az eszkalációra, Joe Biden célja ezért kettős: visszafogni Izraelt (ezért indulhattak meg segélyszállítmányok Gázába) és közben időt nyerni Izrael felfegyverzésére (például további légvédelmi rendszerek beszerzésére).
Kulcsszereplő lehet az iráni rezsim és az általa támogatott fegyveres szervezetek, mint a libanoni Hezbollah. Izrael Gáza mellett Ciszjordániát és Dél-Libanont is bombázza, a Hezbollah pedig innen támadja Izraelt. Az itteni harcok egyre intenzívebbek az elmúlt napokban, Izrael több települést evakuált. A Hezbollah deklarált célja, hogy lekössenek izraeli csapatokat a továbbra is várható gázai bevonulás elől.
Ha a Hezbollah megnyitja az északi frontot, akkor Izrael nemcsak a Hezbollahot számolná fel, “hanem a kígyó feje után megy, amely Irán” – fenyegette meg Iránt az izraeli gazdasági miniszter, Nir Barkat. Irán ugyanis Libanon mellett Szíriában és Irakban is mozgósította a befolyása alatt álló milíciákat.
Tágabb kontextus: Izrael mozgástere fokozatosan bővült a Közel-Keleten az elmúlt években, ez a folyamat azonban biztosan megakad. Bahreinnel, az Emírségekkel, Marokkóval és Szudánnal is normalizálta a kapcsolatát, és egyre közeledett a térség kulcsállamához, Szaúd-Arábiához.
“Minden nap közelebb kerülünk egymáshoz” – mondta pár hete az arab országot ténylegesen irányító Mohammed bin Szalmán. A mostani fegyveres konfliktus miatt azonban felfüggesztették a megbeszéléseket. Valószínűtlen, hogy a kialakult helyzetben folytatódjon a közeledés, aminek a megakadályozása a Hamász egyik legfontosabb politikai célja lehetett a támadással.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.