Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. szeptember 7. 18:08 Közélet, Pénz

Tetszhalott állapotba kerülhet az 1,2 millió embernek beígért budai szuperkórház-projekt

Miután a kormány kedd este egy tollvonással többek között azt a tervet is eltörölte, hogy legyen Budapest határában egy új autópályás és egy főúti csomópont, egyre kevésbé látszik, hogy belátható időn belül megépülhet a Buda délnyugati határába álmodott szuperkórház.

Ez az egészségügyi intézmény zöldmezősen épülne az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti, jelenleg még üres területen, amely Dobogó néven ismert. A tervek egy szupermodern kórházról szólnak, 1200 ággyal, teljes egészségügyi spektrummal, öt futballpályányi területen, és korántsem csak dél-budai lakosoknak. A kórház által lefedett terület a fővároson kívül öt megyére, a Dunántúl keleti részére terjedne ki, és összesen 1,2 millió lakost látna el. A jelenleg érvényes (de vélhetően nem végleges) látványtervből is látszik, hogy milyen impozáns épületegyüttesről van szó.

A Dél-Budai Centrumkórház látványterve. Fotó: Teampannon.hu

Ahogy azonban például a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) is írja a honlapján, a terület megközelítéséhez kulcsfontosságú lenne egy új, külön szintben megépülő autópálya lehajtó, illetve a 7-es úton egy új csomópont kiépítése. Ezek látszanak az alábbi vázlatos NKK-térképen, de egyben ezek azok az építési projektek is, amelyeket a kormány most lefújt.

Forrás: https://nkk.hu/fejlesztesek/del-budai-centrumkorhaz-megkozelitese/

Senki sem jelentette be tehát, hogy a kórház nem fog megépülni, de ha nem lesz megközelíthető a terület, akkor már az építkezés elkezdése sem tűnik logikusnak, a kórház működtetése pedig nyilvánvalóan lehetetlen nélküle.

László Imre, Újbuda polgármestere azt mondta megkeresésünkre,

a kórházhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztések törlése azt sejteti, hogy a kormány lemondott a kórház tervéről, pedig Budának különösen nagy szüksége van egy egészségügyi létesítményre, a budai oldal ellátása indokolttá teszi egy korszerű fekvőbeteg intézmény létrehozását. 

A szuperkórházként is emlegetett intézmény átadását kezdetben 2023-ra tervezték, később már arról beszéltek, hogy 2022 elején elkezdik az építkezést. A megnyitót legutóbb 2026-ra ütemezték be. Eddig csak a papírmunka részével (engedélyeztetés, terveztetés) haladt előre a munka, a terepen pedig némi előkészítés zajlott, így eddig is valószínű volt, hogy a legjobb esetben is további éveket fog csúszni a kivitelezés. Most már azonban a megvalósítás tényleg a jövő homályába tolódott.

Ha a kormány komolyan gondolta volna a kórház felépítését, akkor már betegeket fogadhatna a létesítmény, hiszen 2017-ben, tehát ezelőtt hat évvel jelentették be a beruházást

– mondja László Imre.

A körülbelül 300 milliárd forintra becsült összköltségnek jelentős részét az Európai Unió helyreállítási alapjából szerette volna a kormány biztosítani, ám ez az a forrás, amit a jogállamisági deficit miatt az unió visszatart. Miután pedig egyre több jele látszik annak, hogy a kormány hosszabb távon is az uniós források (átmeneti) hiányára rendezkedik be, könnyen elképzelhető, hogy a szuperkórház projekt is tetszhalott állapotba kerül.

A kórház építését a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordinálja, amely 2018-ban jött létre, és 2019-től kezdve évente 140-200 millió forintot használt fel, értelemszerűen nulla bevétel mellett. A társaság egy tucat főállású alkalmazottal működik, csak 2021 novembere és 2022 májusa között alkalmazott közel 30 dolgozót.

Bedros J. Róbertet, a projekt miniszterelnöki megbízott vezetőjét a Magyar Nemzet egy évvel ezelőtt arról kérdezte, hogy „a háborús infláció és az energiaválság miatti helyzet” mennyire akadályozza a projekt megvalósítását. A megbízott pedig azt mondta,

Mivel egyelőre a tervezés fázisában vagyunk, nem akadályozzák a munkát. Biztos vagyok abban, hogy mire az építkezés elkezdődhet, addigra ezeket a problémákat a kormány megoldja.

Most úgy tűnik, ez egyelőre nem sikerült, mert a kormány épp azzal indokolta a közlekedési részprojektet visszavonását, hogy a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat meg akarja tartani. Azaz uniós pénz nélkül saját forrásra lenne szükség, de azt bele kell tolni a rezsivédelmi alapba, magyarul a lakosság mesterségesen alacsonyan tartott villany- és gázszámlájába.

A brüsszelezés egyelőre nem kezdődött el a kórházzal kapcsolatban, de ha az elmúlt évek hasonlóan nagy állami építőipari beruházásait nézzük, akkor nehéz is lenne az unióra hivatkozni. Több száz milliárdos állami zöldmezős beruházásra akad néhány jó példa a közelmúltból, vagyis pusztán allokációs döntésekkel is magyarázható, hogy miért nem épült meg a kórház.

A Nemzeti Atlétikai Központ összköltségét közel 250 milliárd forintra, vagyis épp a szuperkórház teljes költségéhez közelítő összegre becsülik és a stadion 2020-23 között épült fel, amikorra eredetilag a kórházat is tervezték.

A Puskás Aréna összköltsége durván 190 milliárd forint volt, és 2017-19 között készült el, az MVM Dome pedig 2019-21 között nőtt ki a földből, 116 milliárd forintért.

A magyar építőipar messze nem csak stadionokba, hanem kórházakba is tudja önteni a betont, hiszen a kérdéses időszakban országszerte voltak kórházfejlesztések, sőt most is folynak több helyen (például Székesfehérvár, Salgótarján és Tatabánya). Ezek költségvetése azonban egy nagyságrenddel kisebb, mint a fent említett beruházásoké, és jellemzően nem zöldmezős beruházások, hanem a jelenlegi infrastruktúra kiegészítései.

Budapestre egyébként összesen négy, ehhez hasonló szuperkórházat terveznek építeni, ezek alapvetően változtatnák meg a magyar egészségügyi ellátás infrastrukturális színvonalát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz beruházás Dél-Budai Centrumkórház egészségügy kórház szuperkórház uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2025. március 31. 11:06 Közélet

Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája

Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Jandó Zoltán
2025. március 28. 06:09 Közélet, Vállalat

A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya

Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.