Miután a kormány kedd este egy tollvonással többek között azt a tervet is eltörölte, hogy legyen Budapest határában egy új autópályás és egy főúti csomópont, egyre kevésbé látszik, hogy belátható időn belül megépülhet a Buda délnyugati határába álmodott szuperkórház.
Ez az egészségügyi intézmény zöldmezősen épülne az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti, jelenleg még üres területen, amely Dobogó néven ismert. A tervek egy szupermodern kórházról szólnak, 1200 ággyal, teljes egészségügyi spektrummal, öt futballpályányi területen, és korántsem csak dél-budai lakosoknak. A kórház által lefedett terület a fővároson kívül öt megyére, a Dunántúl keleti részére terjedne ki, és összesen 1,2 millió lakost látna el. A jelenleg érvényes (de vélhetően nem végleges) látványtervből is látszik, hogy milyen impozáns épületegyüttesről van szó.
Ahogy azonban például a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) is írja a honlapján, a terület megközelítéséhez kulcsfontosságú lenne egy új, külön szintben megépülő autópálya lehajtó, illetve a 7-es úton egy új csomópont kiépítése. Ezek látszanak az alábbi vázlatos NKK-térképen, de egyben ezek azok az építési projektek is, amelyeket a kormány most lefújt.
Senki sem jelentette be tehát, hogy a kórház nem fog megépülni, de ha nem lesz megközelíthető a terület, akkor már az építkezés elkezdése sem tűnik logikusnak, a kórház működtetése pedig nyilvánvalóan lehetetlen nélküle.
László Imre, Újbuda polgármestere azt mondta megkeresésünkre,
a kórházhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztések törlése azt sejteti, hogy a kormány lemondott a kórház tervéről, pedig Budának különösen nagy szüksége van egy egészségügyi létesítményre, a budai oldal ellátása indokolttá teszi egy korszerű fekvőbeteg intézmény létrehozását.
A szuperkórházként is emlegetett intézmény átadását kezdetben 2023-ra tervezték, később már arról beszéltek, hogy 2022 elején elkezdik az építkezést. A megnyitót legutóbb 2026-ra ütemezték be. Eddig csak a papírmunka részével (engedélyeztetés, terveztetés) haladt előre a munka, a terepen pedig némi előkészítés zajlott, így eddig is valószínű volt, hogy a legjobb esetben is további éveket fog csúszni a kivitelezés. Most már azonban a megvalósítás tényleg a jövő homályába tolódott.
Ha a kormány komolyan gondolta volna a kórház felépítését, akkor már betegeket fogadhatna a létesítmény, hiszen 2017-ben, tehát ezelőtt hat évvel jelentették be a beruházást
– mondja László Imre.
A körülbelül 300 milliárd forintra becsült összköltségnek jelentős részét az Európai Unió helyreállítási alapjából szerette volna a kormány biztosítani, ám ez az a forrás, amit a jogállamisági deficit miatt az unió visszatart. Miután pedig egyre több jele látszik annak, hogy a kormány hosszabb távon is az uniós források (átmeneti) hiányára rendezkedik be, könnyen elképzelhető, hogy a szuperkórház projekt is tetszhalott állapotba kerül.
A kórház építését a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordinálja, amely 2018-ban jött létre, és 2019-től kezdve évente 140-200 millió forintot használt fel, értelemszerűen nulla bevétel mellett. A társaság egy tucat főállású alkalmazottal működik, csak 2021 novembere és 2022 májusa között alkalmazott közel 30 dolgozót.
Bedros J. Róbertet, a projekt miniszterelnöki megbízott vezetőjét a Magyar Nemzet egy évvel ezelőtt arról kérdezte, hogy „a háborús infláció és az energiaválság miatti helyzet” mennyire akadályozza a projekt megvalósítását. A megbízott pedig azt mondta,
Mivel egyelőre a tervezés fázisában vagyunk, nem akadályozzák a munkát. Biztos vagyok abban, hogy mire az építkezés elkezdődhet, addigra ezeket a problémákat a kormány megoldja.
Most úgy tűnik, ez egyelőre nem sikerült, mert a kormány épp azzal indokolta a közlekedési részprojektet visszavonását, hogy a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat meg akarja tartani. Azaz uniós pénz nélkül saját forrásra lenne szükség, de azt bele kell tolni a rezsivédelmi alapba, magyarul a lakosság mesterségesen alacsonyan tartott villany- és gázszámlájába.
A brüsszelezés egyelőre nem kezdődött el a kórházzal kapcsolatban, de ha az elmúlt évek hasonlóan nagy állami építőipari beruházásait nézzük, akkor nehéz is lenne az unióra hivatkozni. Több száz milliárdos állami zöldmezős beruházásra akad néhány jó példa a közelmúltból, vagyis pusztán allokációs döntésekkel is magyarázható, hogy miért nem épült meg a kórház.
A Nemzeti Atlétikai Központ összköltségét közel 250 milliárd forintra, vagyis épp a szuperkórház teljes költségéhez közelítő összegre becsülik és a stadion 2020-23 között épült fel, amikorra eredetilag a kórházat is tervezték.
A Puskás Aréna összköltsége durván 190 milliárd forint volt, és 2017-19 között készült el, az MVM Dome pedig 2019-21 között nőtt ki a földből, 116 milliárd forintért.
A magyar építőipar messze nem csak stadionokba, hanem kórházakba is tudja önteni a betont, hiszen a kérdéses időszakban országszerte voltak kórházfejlesztések, sőt most is folynak több helyen (például Székesfehérvár, Salgótarján és Tatabánya). Ezek költségvetése azonban egy nagyságrenddel kisebb, mint a fent említett beruházásoké, és jellemzően nem zöldmezős beruházások, hanem a jelenlegi infrastruktúra kiegészítései.
Budapestre egyébként összesen négy, ehhez hasonló szuperkórházat terveznek építeni, ezek alapvetően változtatnák meg a magyar egészségügyi ellátás infrastrukturális színvonalát.
Közélet
Fontos