Egyre több utas fordul meg a debreceni reptéren, ma már minden 42. magyarországi légi utas innen indul vagy érkezik. De a siker nem jött ingyen, a repülőtér fejlesztését és üzemeltetését 2,4 milliárd forinttal támogatta az elmúlt öt évben a kormány.

Az adatokból az látszik, hogy egyelőre a kelet-magyarországi és romániai vendégmunkások fedezték fel a repteret, de lassan nőni kezdett a turisták aránya is. A város számára azonban az üzleti utasok sokkal érdekesebbek lehetnek.

Kikényszerített támogatás

Nem véletlenül szorul támogatásra a hajdúsági reptér, ez alapvetően a fapados légitársaságok agresszív árleszorítása miatt van, amivel szerte a világon előszeretettel élnek. Számos kisebb reptér szinte bármit megad, hogy fapadosok repüljenek hozzá, így bekerüljenek az európai turizmus vérkeringésébe. Cserébe a fapadosok elsősorban alacsonyabb árakat vagy például marketing-együttműködések finanszírozását várják.

Ezzel erősen torzítják a versenyt, mivel előfordulhat, hogy nem kérik el a szolgáltatás valós árát, és ezzel a többi légitársaságot hozzák rosszabb helyzetbe, ha emiatt esetleg az ő áraikat kell emelni. Sok regionális reptér pedig állami vagy önkormányzati tulajdonban van, így adófizetői támogatásra szorul a fennmaradáshoz a nyomott árak miatt.  Ma már gyakorlatilag képtelenség egy új repteret támogatások nélkül felfuttatni – ez alól csak a legnagyobb városok és közvetlen környezetük lehet kivétel.

A Ryanair például jelentős támogatást kapott a Brüsszeltől délre fekvő Charleroi reptértől, pedig ez tényleg egy nagyon keresett régióban van. Brüsszelbe már csak dolgozni is rengetegen járnak egész Európából, és turisták is szép számmal keresik fel a várost. Egy kutatás arra jutott, hogy ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a hagyományos légitársaságokat, és ezzel torzították a versenyt.

Magyarországon korábban Sármelléken jelent meg a Ryanair fapados társaság. Hiába kapott a reptér sok állami támogatást, a cég távozása után nem talált magára, és miközben egyre csak nő a reptér költségvetési támogatása, a hatékony működésre nincs sok esélye. Erről korábbi cikkünkben írtunk.

Egyre több az utas, de továbbra is veszteséges

Debrecenben is kellett az állami támogatás, de jóval kisebb mértékben: amíg Sármelléken 25 ezer forint jut minden egyes utasra, addig Debrecenben az utóbbi öt évben 4580 forint volt ez az összeg^*oda-vissza utasra számítva, 2013 – 2016 között átlag.. Az összeg azonban nem kevés: az állam 1,2 milliárdot adott a reptér fejlesztésére, és még ugyanennyit az üzemeltetésére. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy – főként a Wizz Air egyre szaporodó célállomásainak köszönhetően – folyamatosan nőtt az utasszám. 

Azért fontos az utasszám emelkedése, mert ez segíthet a fajlagos költségek csökkentésében, hiszen sok olyan költségtényező van, ami utasszámtól független, vagy kevésbé gyorsan nő, mint az utasok száma. Rossz hír azonban, hogy amíg 2013-ban 542 forint volt az egy egyirányú útra jutó támogatás, 2017-ben már 1684 forint. Ráadásul a repteret üzemeltető Airport-Debrecen Kft. 2016-ban is veszteséges volt, egyelőre nem sikerült fenntartható pályára állítani (a 2017-es üzleti év beszámolója cikkünk megjelenésekor még nem volt elérhető).

Pedig igen szépen növekszik az utasszám Debrecenben, évről évre még gyorsult is a növekedés. Ennek köszönhető, hogy amíg 2004-ben még csak a teljes magyar légiforgalom utasainak 0,22 százalékát adta a hajdúsági megyeszékhely, addig 2017-ben már 2,4 százalékát. A Wizz Air 2012-ben indította el elsőként innen a londoni járatát, és idén májusban jelentették be, hogy már egy második gépük bázisállomása is Debrecenben lesz. A bővítéseknek köszönhetően már 15 város érhető el légi úton, ami egész jelentős lefedettséget jelent egy 200 ezer fős város számára.

A légi összeköttetésnek azonban, mint láttuk, magas ára van. Kérdés, hogy mennyire térül meg: ha megsokszorozódik a városban a turisták száma, akkor biztosan. Jó lehetőség, hogy Kassáról kivonult a Wizz Air, Nagyváradról pedig a Ryanair. Így talán sikerül a térségből még több utazót odavonzani. Kassa jóval nagyobb, félmilliós utasforgalmú reptér, Nagyvárad 162 ezer fős utasforgalmának egy részét viszont jobb eséllyel meg lehetne szerezni. A debreceni városházánál kérdésünkre elmondták, hogy 2019-re a járatfejlesztések eredményeként évi 600 ezres utasforgalmat szeretnének elérni.

A hajdúsági SSC-központ

Elképzelhető az is, hogy a debreceni városvezetés számára nem is a turisták érdekesek. Budapest mellett igazán csak Debrecenben fedezték fel az üzleti szolgáltatóközpontok (SSC-k) fontosságát, a városban már közel 3 ezer állás van ebben a szektorban. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy Budapesten egyre nagyobb a munkaerőhiány ezen a területen is, ezért ha egy város megfelelő körülményeket teremt, akkor szívesen mehetnek oda újabb cégek.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debrecen ki szeretné használni a jó helyzetét, a vidéki magyar városok közül ugyanis itt található a legtöbb A kategóriás irodaház, és az európai vérkeringésbe bekötött légi járatok is csak itt vannak. Több újabb cég telepedik meg a városban, a Continental pedig például a fejlesztésével 450 irodai munkahelyet hoz létre. 2014 és 2018 között több mint 160 milliárd forint működő tőke érkezett és csaknem 5000 új munkahely létesült Debrecenben, amelyhez szükség volt a reptér jelenlétére is – tájékoztattak minket a polgármesteri hivatalnál. Az üzleti utasoknak pedig az lehet fontos, hogy 2016 óta a Lufthansának is van innen Münchenbe járata, ahonnan egy átszállással a legtöbb európai nagyváros elérhető. Ráadásul ez a járat heti ötször közlekedik.

A cégeknek fontos a menetrendszerű légi kapcsolat: a cégvezetők akár magángéppel is jöhetnek, de a munkatársak kontinensen belüli közlekedését nagyban segítik a közvetlen járatok. Ha vannak ilyenek, akkor könnyebben szerveznek megbeszéléseket, tárgyalásokat az adott leányvállalathoz, ami a későbbi fejlesztések körüli döntéshez is jó lehet. Ez egy eléggé közvetett, de fontos körülmény.

A légi kapcsolat emellett a hírveréshez is jól jön, hiszen ha hasonló városokkal kell egy-egy beruházásért versenyezni, ez biztosan jó pont. A reptér még a debreceni egyetem helyzetét is segítheti: a 30 ezer hallgató közül már 5 ezren külföldiek, talán így még könnyebb lesz többeket odavonzani. (A magyar felsőoktatási intézményeknek ez létkérdés, külföldiek nélkül nehéz magasabb színvonalat finanszírozni. A külföldi hallgató sokkal fontosabb, mint a turista: évekig a városban lakik és költi a pénzét.)

Nem rohanták le a turisták

Ha a befektetők jönnek is, az nagyon jó hír, a turistákra azonban még várni kell. A városban sem nagyon érzékelik, hogy drasztikusan megugrott volna a külföldi látogatók száma, beszélgetőtársaink annyit jegyeztek meg, hogy izraeli turistából lettek érzékelhetően többen. A városba látogató turisták számát küldő országonként sajnos nem lehet elérni, de az látszik, hogy nem hozott a Wizz Air megjelenése érezhető megugrást a külföldi látogatók számában. A külföldiek 2017-ben is ugyanúgy a vendégéjszakák harmadát adták, mint 2011-ben.

A városházán mindenesetre az mondják, hogy szerintük a járatfejlesztésnek komoly turisztikai hatása van. Évente 10 százalék körüli a bővülés a vendégéjszakák számában. Összehasonlítottuk Debrecent néhány más magyar várossal, és az látszik, hogy 2011 és 2017 között hasonló mértékben nőtt a külföldi vendégéjszakák száma a legnagyobb magyar városokban, ha volt repterük, ha nem. Amíg ebben az időszakban Debrecenben 45 százalékkal emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, addig Budapesten 55, Nyíregyházán 61, Szegeden 64, Miskolcon pedig 62 százalékkal. Pécsen viszont csak 12-vel.

Az is érdekelt minket, hogy például angolok vagy németek mennyire kezdtek utazni a második magyar városba. De azt láttuk, hogy a magyarok mellett leginkább romániai állampolgárok veszik igénybe a repteret.  A külföldiek aránya, ha lassan is, de növekszik, a 2012-es 28 százalékról 41 százalékra nőtt 2017-re. De ha a romániai utasokat elhagyjuk – akik jellemzően vendégmunkásként utaznak nyugatra – akkor már nem ilyen rózsás a kép, akkor csak 15-ről 20 százalékra nőtt az arány.

Fontos viszont, hogy a statisztikai adatok csak a schengeni határátlépéseket tükrözik, az övezeten belüli utakat nem – így például a német utasok nem látszanak a számokban. Feltűnő viszont, hogy amint elindult a Wizz Air Tel Aviv-i járata, jelentős mértékben megnőtt az izraeli utasok száma, és a városban is úgy látják, hogy ez jót tett a turizmusnak. A 16 ezer izraeli utas jó része feltehetően turisztikai céllal érkezett, igaz, a romániai szomszédos városoknak, különösen Szatmárnémetinek és Nagyváradnak is jelentős zsidó hagyománya van, így biztosan oda is sokan utaznak.

Hajdú-Bihar megyében a legfontosabb küldőpiacok listáját Lengyelország vezeti, de oda nincs repülőjárat. A második helyen Románia áll, majd Németország, Szlovákia, Ukrajna, Oroszország, Csehország, Izrael, Ausztria és az Egyesült Királyság és Franciaország következik. Angol turistából viszont még nem látnak sokat a városban, hiába hirdetik Debrecent a Wizz Air fedélzeti magazinjaiban is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat állami támogatás debrecen reptér turizmus Olvasson tovább a kategóriában