A 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerült
Bár a Covid miatt megvett és feleslegesen álló lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, egyetlen darabot sem adtak el belőlük. Az adatot a Transparency International Magyarországnak (TI) két év pereskedés után adták ki.
Egy másik kiperelt dokumentum alapján a járvány alatt az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltósokhoz politikai nyomás hatására adhatták meg a használati engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakemberei.
Miért fontos ez? A lélegeztetőgépek mintegy 300 milliárd forintba kerültek, de beszerzésük, felhasználásuk és tárolásuk körülményei egyaránt zavarosak, illetve átláthatatlanok a mai napig. A vásárolt mennyiség a legrosszabb forgatókönyvek szerint is legalább kétszerese annak, amire a járvány tetőzésekor reálisan szükség lehetett volna.
Háttér: közvetlenül és magyar cégeken keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban rengeteg megrendelést adott le döntően kínai lélegezetőgépekre, a járvány miatt jogilag védhető módon, de közbeszerzések nélkül.
Ahogy a hvg360 később feltárta, körülbelül 6 ezer gépet 10 magyar közvetítőn keresztül vásároltak közel 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetlen külföldi szállító a maláj GR Technologies volt, amely 176 milliárd forintos megrendelést kapott.
A beszerzések számos iratát 2021-ben megsemmisítették, ezt a Népszava idén májusban írta meg a TI-re hivatkozva.
Alulnézet: a legnagyobb magyar közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai közeli szálakkal kapcsolódtak a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához a Válasz Online cikke alapján. A Fourcardinalba aznap szállt be egy aznap alapított cég, amikor a KKM-mel a szerződést aláírták a lélegeztetőgépekre.
A 10 százalékos részesedésért „bizonyos tranzakciók után” a profit 87,5 százaléka a frissen beszállt céghez került. A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző évhez képest. A céget 2,5 év működés után felszámolták, miután 18,2 milliárd forint osztalékot felvettek belőle.
2020 októberében a KKM elismerte a hvg.hu kérdésére, hogy a feleslegesen raktáron álló 16 ezer gépből 8 ezret el akar adni. Az értékesítés azonban nem sikerült, erre már egy TI-nek adott tájékoztatás is rámutatott 2021 elején.
2021 márciusában megjelent egy kormányrendelet, amely szerint Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter feladata lesz, hogy felmérjék azoknak a „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgépeknek a mennyiségét, típusát és sorszámát, amelyeket az állam eladna. A jelek szerint ennek nem lett kézzelfogható eredménye mostanáig.
Mi történt a gépekkel? A gépek raktározásáról is nagyon nehéz bármilyen információt szerezni, de az biztos, hogy évente százmillió forintos nagyságrendű költséget okoz.
A kormányzati szervek szinte sosem nyilatkoznak az ügyben, ha mégis, akkor rövid érvelésük az szokott lenni, hogy a járvány idején biztosítva volt a megfelelő mennyiségű lélegeztetőgép, és mivel háborús-migrációs évtized elé nézünk, ennek fenntartására szükség van.
A lélegeztetőgépek szakszerű tárolás mellett elvileg nem mennek tönkre, de a mennyiség mindenképpen óriási, a járvány alatt pedig az is felmerült, hogy a minőségük nem megfelelő, illetve hogy a felhasználást a gépeket kezelni tudó ápolók alacsony száma eleve korlátozza.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.