(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)
A kormány a júliustól bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval végképp betett a banki megtakarításoknak – így lehet sommázni a sajtóban az elmúlt hetekben megjelent híreket. Való igaz, hogy a kamatokat eddig sújtó 15 százalékos kamatadó mellé bevezetett újabb elvonás bizonyosan még többeket tántorít el majd a bankpiactól. Főleg, ha arra gondolunk, hogy eközben a kormány döntése szerint állampapírokat továbbra is kamatadó- és szocho-mentesen lehet vásárolni, sőt ingatlanalapokba is extra terhek nélkül fektethetünk be pénzt.
Az intézkedés ráadásul olyankor jött, amikor a háztartások tartalékai is kimerülőben vannak, épp ezért egyre kevesebb a befektethető megtakarítás. Ezt jelzi az is, hogy a forgalomban lévő készpénz állománya tavaly decembert leszámítva 2022 augusztusától minden hónapban csökkent. Az elmúlt 10 évben maximum három olyan hónap volt, amikor fogyott a készpénzmennyiség, ehhez képest idén már hat hónapnál tartunk: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a decemberi 8411 milliárd forint helyett már csak alig 8010 milliárd forint cirkulál a gazdaságban.
A másik komoly mutatószám a bankszámlákon hagyott pénz értéke. A látra szóló lakossági forintbetétek összege az elmúlt hat hónapban 631 milliárd forinttal apadt, miközben az elmúlt 10 évben az év első hat hónapjában mindig növekvő látra szóló állomány jellemezte a lakossági piacot.
A két adatot nehéz nem úgy értelmezni, hogy az embereknek egyre kevesebb lehetősége van arra, hogy takarékoskodjanak. Ezért azután folyamatosan tűnnek el pénzek a folyószámlákról és a párnacihákból is, és fordítódnak a megélhetésre.
A látra szóló betétek csökkenését azért sem érdemes összefüggésbe hozni a szocho bejelentésével, mert ezen betéttípus esetében érdemben nem lehet sem kamatadóról, sem szocho-fizetési kötelezettségről beszélni. A látra szóló betétek döntő része kamatozás nélküli, azaz a folyószámlákon tárolt pénz után nem vagy csak minimális kamatot fizetnek a pénzintézetek, amely után értelmezhetetlenek a kamatra rakódó terhek.
Az elmúlt években a magyarok döntő része ugyanis lemondott a lekötött betétekre kapható kamatokról. Tíz évvel ezelőtt, 2013-ban a lekötött betétek állománya még háromszorosa volt annak az összegnek, amelyet a folyószámlákon őriztek az emberek. A változás 2016-ban történt – ekkortól már kisebb a lekötött betétek állománya, mint amennyit kamatozás nélkül a bankszámlákon tartanak az emberek. A változás természetesen összefügg azzal, hogy a korábbi kamatcsökkentések után már nem igazán érte meg a betétek lekötése.
Ez a trend 2022 nyarán fordult meg. Ekkor az emelkedő infláció miatt felértékelődtek a pénzromlás hatásait csökkenteni képes megtakarítási lehetőségek, amire néhány bank rámozdult. A javulás azonban kérészéletűnek bizonyult: 2022 októbere óta – idén januárt leszámítva, amikor vélhetően az év végi bónuszok kerültek rá a számlákra – ismét folyamatosan csökken a lakossági lekötött betétek állománya.
Ugyanakkor, ha a nyers számokra nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy ez a csökkenés nem jelentős: 2023 első félévében 107 milliárd forintnyi pénz távozott a lakossági lekötött betétekből, ami kevesebb, mint ötöde a látra szóló állomány csökkenésének. Ennél az összegnél 2017-ben kétszer, 2015-ben és 16-ban háromszor, 2014-ben pedig négyszer több pénzt vontak ki a lakossági ügyfelek a lekötött betétekből.
A betétek csökkenése csak a forintbetéteket érintette, az éven belüli lekötéssel bíró forintbetétek állománya 96, az éven túliaké 67 milliárd forinttal csökkent. Eközben a devizabetétek összege több mint 56 milliárd forinttal emelkedett, amelynek túlnyomó része éven belüli devizabetétbe került. A fentieknek köszönhetően a lekötött lakossági betéteknek már 17 százaléka külföldi fizetőeszközben van nyilvántartva. A devizabetétek aránya 2022 márciusában alig haladta meg a 10 százalékot.
Egy másik aspektusból vizsgálva azt láthatjuk, hogy a banki betétállomány csökkenésének döntő részét az éven túli konstrukciók vitték el. A hosszú távú megtakarítások esetében ugyanis 11 százalékkal zsugorodott az állomány éves összevetésben, miközben az éven belüli lekötések június végi 1216 milliárdos összege mindössze fél százalékkal maradt el a 2022. június végi értékekhez képest.
Az éven túli lekötések gyenge szereplését egyértelműen a futamidejükben ezen megtakarításokhoz hasonló megoldások, elsősorban az állampapírok – a kamatadó- és szocho-mentességgel még extrán meg is támogatott – sikerével lehet magyarázni. Ugyanakkor épp ez az adat mutat rá mindennél jobban arra, hogy miért nem érdemes temetni a bankbetétet.
A bankoknak még az átrajzolt adófeltételek mellett sem lesz érdemi vetélytársa az éven belüli megtakarításoknál, mert a versenyző megtakarítási formákkal rendkívül bonyolult éven belüli hozamot realizálni – például a legkeresettebb slágertermék, a Prémium Magyar Állampapír esetében évente egyszer történik csak a kamatjóváírás. Eközben a lekötött betétek a futamidő függvényében 1-3-6 hónap múlva jóváírják a kitermelt kamatot az ügyfelek számláján.
Ráadásul a látra szóló betétek állományának gyors csökkenése előbb-utóbb rákényszeríti a bankokat arra, hogy attraktívabb ajánlatokkal próbálják meg a lakossági ügyfelek megtakarításait magukhoz vonzani. 2023 júniusára ugyanis oda jutottunk, hogy a szűken vett, forintban számolt lakossági hitelállomány összege már meghaladta a lakossági forintbetétek szintjét. Ha az év második felében az infláció csökkenésével a gazdaság beindul, és a kamatok csökkenése nyomán az emberek az eddig elhalasztott hitelfelvételeiket pótolni kezdik, sok banknak kell majd attraktív betéti ajánlattal előrukkolnia, hogy finanszírozni tudja a hitelezési dinamikát.
A fentiek miatt sok banki ajánlattal találkozhatunk majd a következő hónapokban, amelyek döntő része éven belüli ajánlat lesz.
Vonzó ajánlatok már most is vannak. Három hónapra a MagNet Bank vezet évi 11,12 százalékos ajánlattal. Hat hónapos lekötésre szintén 10 százalék feletti ajánlatok vannak. A MagNet Bank Prizma betétjében egymillió forintonként 37 808 forintos nettó (tehát kamatadó és szocho levonásával számított) kamattal számolhatunk. Ha pedig 13 hónapig lekötve tudjuk tartani a pénzünket, akkor a Gránit Bank KamatMax Plusz betét évi 11 százalékot*jegybanki alapkamathoz kötött változó kamat, nettó 85 800 forintos hozamot ígérő betéti kamata a legjobb ajánlat.
De új versenyzők is megjelentek a színen, ám itt azért már több feltételt kell teljesíteni a magas kamatért. 10 százalékos éves kamaton köthető le prémium betét az MBH Bank prémium ügyfelei számára hat hónapos futamidőre. A kiemelt prémium kategóriában – 8 millió forintos számlaösszeg felett – a kamat 11 százalékos. A „sima” ügyfeleknek három hónapos futamidőre kínál évi 12 százalékot a bank – ám itt feltétel, hogy az ügyfél a befektetendő pénz felét idén megnyitott tartós befektetési értékpapírszámlára (tbsz) fizesse be.
Augusztus végéig az Ersténél is elhelyezhető friss pénz. A Dupla Fix termékben a megtakarítás fele évi 9,2 százalékon kamatozó 6 hónapos futamidejű betétbe, míg a befektetett összeg másik fele évi fix 9,2 százalékon kamatozó, ám kétéves futamidejű kötvénybe kerül – ez utóbbi megtakarítási részhez kamatveszteség nélkül csak 2025 szeptemberében lehet majd hozzáférni.
Lekötés nélkül jelenleg a Gránit Bank Kamat Plusz számlacsomagja kínálja a legjobb kamatot, amelynek kamatszintjét a mindenkori jegybanki alapkamat mínusz 5 százalékban húzták meg, ami azt jelenti, hogy jelenleg évi bruttó 8 százalékos kamatot fizet a konstrukció az ügyfelek számlán lévő pénzei után. A Cetelem Bank Takarékszámlája évi 7 százalékos éves kamatot fizet az új ügyfeleknek.
Pénz
Fontos