Újabb feszültségforrás lehet, hogy Ukrajna háta mögött adtak át hadifoglyokat Magyarországnak
A nemzetközi jogba valószínűleg belefér, de minimum szokatlan, hogy Magyarország az ukrán hatóságok háta mögött, a Putyin háborúját támogató orosz ortodox egyház segítségével hoztak Magyarországra kárpátaljai magyar nemzetiségű hadifoglyokat.
Mi történt? A magyar kormány elismerte, hogy legalább 11, orosz hadifogságba esett magyar nemzetiségű kárpátaljai ukrán katonát Magyarországra hoztak. Az ukrán hatóságok nem tudtak az akcióról, velük nem egyeztettek.
Csütörtökön adták át a hadifoglyokat – közölte az Orosz Ortodox Egyház. Eszerint erre “az Orosz Ortodox Egyház közreműködésének köszönhetően” került sor, amire “Őszentsége Kirill pátriárka áldásával került sor, nemzetközi egyházi együttműködés keretében, a magyar fél kérésére”.
Humanitárius és hazafias kötelesség volt mindez Semjén Zsolt szerint. Magyar részről a Máltai Szeretetszolgálat működött közre.
Az ukrán hatóságok semmit nem tudtak az ügyről, az ukrán hírszerzés még pénteken is csak ellenőrizni próbálta, egyáltalán igaz-e a hír. A kijevi külügyminisztérium a magyar külügyhöz és Semjén Zsolthoz fordult felvilágosításért.
Kihagyták az illetékes ukrán Hadifogolykezelési Koordinációs Parancsnokságot is, a magyarok őket sem értesítették.
Magyarország és Putyin egyháza: A hadifoglyok Magyarországra hozatala a magyar kormány és a moszkvai ortodox egyház közötti gesztuspolitika része.
Semjén Zsolt szerint„mindez az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt, ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik.”
Az Orosz Ortodox Egyház Putyin hatalmi gépezetével szoros szövetségben működik. Kirill pátriárka az ukrajnai háborút a Nyugat elleni szent küzdelemnek nevezi.
A volt KGB-s pátriárka magyar vétófenyegetésre került le az EU-s szankciós listáról, Magyarország ebben a vallásszabadságra hivatkozott.
Előzmény: Az orosz állami propagandában már januárban bedobták, hogy a kárpátaljai magyar hadifoglyokat adják át Budapestnek, ezt azzal keretezve, hogy “amint kikerülnek a frontra, azonnal adják meg magukat az orosz hadseregnek”. Egy ilyen megállapodást akkor a magyar kormány fake news-nak nevezett.
“Közvetlen repülőjáratot indítunk Moszkva és Budapest között, és minden magyar katonát, akit erőszakkal mozgósítottak az ukrán erők, eljuttatunk Magyarországra. Ott, feltételezem, Orbán Viktor kormánya megtalálja a módot, hogy támogatást nyújtson nekik” – mondta akkor a Rosszija 1 tévében Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő.
Ukrán álláspont: “Az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír. Ugyanakkor az ukrán kormányt nem tájékoztatták a magyar és orosz fél közötti megfelelő tárgyalásokról” – közölte az ukrán külügyminisztérium. Behívták a kijevi magyar nagykövetet, és hangsúlyozták az “interakció összehangolásának szükségességét”, az olyan érzékeny kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása.
Az orosz ortodox egyház az európai imázsát akarja ilyen lépésekkel javítani – nyilatkozta az ukrán honvédelmi minisztérium illetékese. “Az Orosz Föderáció továbbra is a legérzékenyebb témákat, különösen a hadifoglyok sorsát használja fel az információs és pszichológiai nemzetközi műveletekre.”
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy minden hadifoglyot egyenlő bánásmódban kell részesíteni, függetlenül vallásától etnikai vagy regionális származásától – hangsúlyozta Andrij Jusov.
Kik a hadifoglyok? Erről a biztonságukra hivatkozva nem árultak el részleteket. Az Atv úgy tudja, magyarokról van szó, akik mindannyian ukrán állampolgárok.
Nem tudjuk, hogy milyen egységben szolgáltak, önkéntesek, területvédelmi vagy reguláris egységekben szolgáltak, ahogy azt sem, hogy rendelkeznek-e magyar állampolgársággal.
Az állampolgárságnak ukrán szempontból azért sincs jelentősége, mert Ukrajna nem ismeri el a többes állampolgárságot, és amúgy is az ukrán haderő tagjaiként estek fogságba.
Jogilag valószínűleg ez a hadifoglyok őrizetének átadásának minősült, vagyis elképzelhető, hogy formálisan a 11 kárpátaljai továbbra is orosz hadifogoly marad, de immár egy semleges országban, Magyarországon.
Szokatlan megoldás: nem ritka, hogy hadifoglyokat harmadik országba visznek, de erről, szemben a mostani esettel, általában mindkét háborús féllel megállapodnak.
A semleges Svájcba mindkét világháborúban sok ezer hadifoglyot vittek, sőt még az afganisztáni szovjet háborúból is került néhány ukrán katona oda, de erről a Kremllel és a mudzsahedekkel is megállapodtak.
Törökország közvetítőként segített Mariupol bevétele után egy orosz-ukrán hadifogoly-cserében, az Azov zászlóalj fogságba esett védői is így kerültek Törökországba. Erről is háromoldalú tárgyalások voltak azonban, míg Magyarország csak az oroszokkal állapodott meg.
A nemzetközi jogba ez ugyanakkor valószínűleg belefér.
“A lépés szokatlan, de nem jogellenes. Hadifoglyok más hatalomnak való átadására a III. Genfi egyezmény 12. cikkelye vonatkozik, az pedig nem ír elő háromoldalú megállapodást, Ukrajna jóváhagyása tehát nem szükséges” – mondta a G7-nek Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a TK Jogtudományi Intézet főmunkatársa.
Mi várható? Az ügy potenciálisan újabb feszültségforrás az ukrán-magyar viszonyban, amiért a megkérdezésük nélkül más országba visznek ukrán hadifoglyokat, és tovább táplálhatja az orosz-magyar viszonnyal és a kárpátaljai magyarok lojalitásával kapcsolatos bizalmatlanságot is.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.