A nova kahovkai víztározó gátjának kedd éjszakai felrobbantása után a felek egymást vádolják az akció elkövetésével: az oroszok ukrán rakétatámadásról beszélnek, az ukránok szerint az oroszok aknázták alá a gátat. Zelenszkij hivatala szerint a robbantás az ukrán ellentámadás stratégiai terveit is módosíthatja. Az eddigi jelek alapján a gát felrobbantása inkább az oroszoknak állhatott érdekében. A víz néhány óra alatt tíz métert emelkedett, de tömeges humanitárius katasztrófával talán nem kell számolni. Szakértőket kérdeztünk a várható természeti, humanitárius és katonai következményekről.

Az ukrán információs hivatal szerint az orosz 205. gépesített kozák dandár követte el a robbantást a nova kahovkai gát ellen, Zelenszkij ügyészsége háborús bűnök és ökocídium miatt indított eljárást. A Kreml mindent tagad, szerintük ukrán szabotázsról van szó. A gát fele már romba dőlt, a vízerőmű helyrehozhatatlan, kedden kora délutáni állapotok szerint  Nova Kahovkánál a víz tíz métert emelkedett. A belváros víz alatt van, a házak között hattyúk úsznak, az állatkert állatai elpusztultak. Az ár halad lefelé, a torkolat irányába.

Az ötvenes években épített nova kahovkai gát a legalsó a Dnyipro (oroszosan Dnyeper) hat nagy vízlépcsője közül. Ez tartja a felette lévő, több mint 2000 négyzetkilométeres víztározó tíz balatonnyi vizét. Miután az oroszok elzárták a kivezető csatornákat, a tározó májusban soha nem látott mértékben fel volt töltve, a víz néha már átbukott a gát tetején.

A lezúduló ár várhatóan három nap után kezd majd visszavonulni. A többméteres emelkedés miatt az első közlések szerint 30-40 település lakosságát kell evakuálni, az ukrán ellenőrzés alatt lévő jobbparton 16 ezer, az orosz megszállás alatti balparton pedig 22 ezer embert érint közvetlenül az áradás. A hírek azonban ebben is ellentmondásosak.

Míg az orosz segélyszolgálatok a TASS-nak azt mondták , hogy 80 település is víz alá kerülhet, Herszon megye oroszok által helyére ültetett kormányzója azt hangsúlyozza, hogy náluk még tömeges evakuálására sem lesz szükség, a legtöbb ember a helyén maradhat.

A lehetséges következményeket még nem lehet tisztán látni, de a földrajzi körülmények ezúttal is sok mindent meghatároznak. Ezen a síksági, ritkábban lakott sztyeppe területen nem véletlenül haladtak előre olyan gyorsan az orosz erők már a háború napjaiban – ehhez kellett akkor egy valószínűsíthető belső ukrán árulás, de a kedvező terepadottságok és az alacsony népsűrűség is. Utóbbi most legalább annyiban szerencsés, hogy a gátszakadás miatti árvíz várhatóan csak kisebb településeket érint majd, az azonban kérdés, hogy a megyeszékhely Herszon egyes részei is víz alá kerülnek-e.

Karácsonyi Dávid geográfus, a CSFK Földrajztudományi Intézet Ukrajnát az elmúlt években sokszorosan bejáró munkatársa attól nem tart, hogy százezreket öntene el a víz, de a járulékos következmények így is veszélyesek lehetnek, mégha nagyobb humanitárius katasztrófától talán nem is kell tartani.

“Egy nagyrészt mocsaras árterület fog víz alá kerülni, ahol viszonylag kevés a település. Ezen a torkolati részen a folyó már szét van terülve, mielőtt belefolyik a tengerbe, a víznek van hova mennie, így remélhetőleg nem fog komoly károkat okozni emberéletben, a frontvonal miatt amúgy is már sokan elmenekültek” – mondta a kutató a G7-nek.

A gátrendszer fele már összeomlott, de hogy a szerkezet milyen mélyen sérült, egyelőre nem ismert, és ez várhatóan kulcsfontosságú tényező lesz. Helyreállítása több évbe is telhet, és a lezúduló vízmennyiség az alsóbb szakaszon más védműveket is súlyosan megrongálhat.

Bármelyik fél is követte el, a gát megsemmisítése újabb tabudöntést jelent az orosz-ukrán háborúban. A konkrét következmények is súlyosak, de legalább ennyire aggasztó, hogy ez a precedens további hasonló, a kritikus infrastruktúra és benne az Ukrajnában különösen fontos vízművek elleni lehetséges támadásokat vetíthet előre. A Dnyipro felsőbb szakaszain lévő gátak megsemmisítésével újabb áradásokat idéznének elő, és ez az ország keleti frontszakaszán lévő ukrán hadsereg mozgását, logisztikáját is súlyosan veszélyeztetné.

Additional footage from on top of the generator hall of the breached Kakhovka dam pic.twitter.com/QGNhvUG0Xy

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 6, 2023

A felek a megszokott módon egymást vádolják, de a nova kahovkai gát felrobbantása a jelenlegi információk alapján inkább tűnhet orosz érdeknek. A hetek óta várt, halasztott, kalkulált ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások az utolsó napokban még inkább megerősödtek. Bár a Dnyiprón való nagy volumenű ukrán átkelés a mocsaras balpart adottságai miatt idáig sem számított túl reális forgatókönyvnek, kisebb különleges műveletekre már az elmúlt hetekben is voltak példák. Ezután azonban ebben a térségben már elterelő hadműveletekre sem lesz esély.

A visszaduzzasztott Dnyipro itt, a fekete-tengeri torkolat közelében több kilométer széles, katonailag erős védelmi vonalat jelent, amin még egy modern technikával rendelkező hadseregnek is nehéz áthatolnia. Mint arra Bottlik Zsolt, az ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének egyetemi docense emlékeztet: tavaly ősszel inkább az oroszok is visszavonultak a túlpartról, feladva Herszon városát.

“Ha teljesen lemegy a vízszint, hónapokig átjárhatatlan sártenger lesz, a gát felrobbantása gyakorlatilag lehetetlenné tesz bármiféle ukrán hadműveletet a Dnyiprón keresztül”

– mondta a G7-nek Rácz András biztonságpolitikai szakértő. Szerinte általában is a védekező felek szoktak hasonló műveleteket végrehajtani, és emlékeztet arra, hogy az ukránok már tavaly ősszel azt állították, hogy a hírszerzésük szerint az oroszok aláaknázták az ellenőrzésük alatt lévő nova kahovkai gátat.

Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) munkatársa is úgy látja, hogy különösen az időzítés inkább az oroszokat keveri gyanúba. “Ha Moszkva volt az elkövető, a robbantással ezen a szakaszon teljesen kilőhették az esetleges ukrán deszant műveleteket, ami kiszámíthatóbbá teszi így az ukrán terveket. A dél-dnyeperi irányt, Herszon keleti felét kiveszi a műveleti tervezésből” – mondta a G7-nek a kutató. Ha katonailag nem tudják eldönteni a háborút, Oroszország legnagyobb célja az lehet, hogy maradandó károkkal, erőforrások lekötésével olyan terhet rakjon Ukrajnára, ami egyúttal válasz lehet az ukrán dróntámadások okozta moszkvai presztízsveszteségekre is.

Ezt a forgatkönyvet erősíti egy friss törvényi változás is, amire Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő, az ELKH TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa hívta fel a figyelmünket. Egy héttel a kahovkai robbanás előtt az orosz hatóságok hoztak egy rendeletet, ami alapján a veszélyes létesítményekben történt balesetek kivizsgálását az ukrajnai háború idején nem kell elvégezni.

Az orosz kormány május 30-i, Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök által aláírt határozata szerint “2028. január 1-jéig nem végeznek műszaki vizsgálatot a veszélyes termelő létesítményekben bekövetkezett balesetek és a hidraulikus szerkezetek baleseteinek kivizsgálására, amelyek katonai műveletek, szabotázs és terrorcselekmények következtében következtek be”. A rendelet egyéb részeiben az is szerepel, hogy a “veszélyes termelési létesítmények ipari biztonságáról” és “a vízépítési szerkezetek biztonságáról” szóló szövetségi törvények a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókban lévő létesítményekre 2024. március 1-jéig nem vonatkoznak.

“Nem látszik, hogy ez miért lenne bármiben is jó Ukrajnának. Ha Ukrajna a saját területe felszabadítására törekszik, nem állhat érdekében elárasztani a saját, felszabadítani kívánt területét, azt is kockáztatva, hogy akár évekre szünetelhet emiatt a zaporizzsjai atomerőmű áramtermelése is – emelte ki Rácz.

Az orosz kézen, a frontvonal közelében lévő lévő zaporizzsjai erőmű reaktorai augusztus óta ugyan le vannak kapcsolva, de a maradványhő-termelés így is jelentős, amihez folyamatos hűtésre van szükség. Az erőmű hűtőtava a robbantás miatt most leapadó víztározóban kapta az utánpótlást, mostantól a hűtőtó veszteségét feltehetően nem fogják tudni pótolni – mondta Karácsonyi Dávid, aki szintén a zaporizzsjai nukleáris létesítmény biztonságát tartja a fő veszélynek a gátrobbantás után. Jó hír, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint közvetlen veszély nincs, de potenciálisan mégis ez jelenti Nova Kahovka utóhatásaival kapcsolatban is az egyik legnagyobb kockázatot.

A másik a vízellátás, ami az áramtermelés mellett eleve az egyik fő funkciója volt a Dnyeper víztározóinak. A gát sérülésével ez több helyen is veszélybe kerül, ami ebben a szárazabb régióban komoly gondokat okozhat a mezőgazdaságnak. De a lakossági ivóvíz biztosítása miatt is sokan aggódnak: a 600 ezres Krivij Rih (a várost egy csatorna köti össze a most elfolyó víztározóval) áruházaiban kedd reggel azonnal beindult a palackos vizek pánikvásárlása.

Ennél azonban jóval többet volt szó az elmúlt hónapokban az orosz kézen lévő Krím vízproblémájáról. A félsziget nem rendelkezik saját ivóvízforrásokkal, a vizet szinte kizárólag (a Kercski-híd alatt jön még egy kisebb vízvezeték Oroszország felől, de annak jóval kisebb a volumene) szintén ebből a víztározóból kapta idáig.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Krímre humanitárius katasztrófa várna. 2014, a de facto orosz elcsatolás után Ukrajna már nyolc éven át elzárta ezt a csatornát, amin a 2022-es háborúig nem is jött víz. Ez be is tett a félsziget északi részén az öntözés nélkül fenntarthatatlan mezőgazdaságnak, de a lakossági vízellátás érdekében az elmúlt években egy sor helyi víztározót hoztak létre, melyek az orosz hatóságok állítása szerint most 80 százalékos töltöttségűek. Bár gondok lehetnek, de a lakossági ellátást feltehetően valahogy biztosítani fogják ezután is.

“Az oroszok lesznek felelősek érte, ha nem jut ivóvízhez a dél-herszoni lakosság és a Krím-félsziget, és elpusztítják a települések egy részét és a bioszférát”

– írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, miután ökocídiumnak, természet elleni gyilkosságnak minősítette a gát lerombolását. Szerinte a művelet a globális élelmezésbiztonságot is veszélyezteti, mert “a katasztrófa hatással lesz a dél-ukrajnai öntözőrendszerre”.

A tényleges hatások remélhetőleg nem lesznek annyira súlyosak, mint amennyire az ukrán vezetés azt jelenleg kommunikálja, de most még sem a közvetlen károk, sem a járulékos következmények nem láthatók tisztán. Mint Bottlik Zsolt geográfus mondta a G7-nek: a lakosság újabb szenvedései, a nukleáris kockázatok, a komplex vízvédelmi rendszert és a mezőgazdasági öntözést érő károk mellett az is félő, hogy egy ekkora vízfelület hirtelen lecsökkenése már a víz természezes körforgását is befolyásolja, így pedig a mikroklímára is hatással lehet. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ áradás árvíz gát Nova Kahovka orosz-ukrán háború Ukrajna vízerőmű Olvasson tovább a kategóriában