Világszerte jelentősen javult az emberiség egészségügyi állapota 2000 óta, ám az eleinte gyors fejlődés 2015 után lelassult a WHO jelentése szerint – például az anyák, az öt év alatti gyerekek és újszülöttek halálozási aránya, a főbb nem fertőző betegségek miatti korai halálozás, valamint az öngyilkosságok és közlekedési balesetekben elhunytak számának csökkenésében látszik megtorpanás.
- Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés bővülése is lelassult. A hátrányos helyzetű népességcsoportok alacsonyabb szinten férnek hozzá az egészségügyi és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, ugyanakkor nagyobb mértékben vannak kitéve az egészségüket érintő kockázatoknak, és magasabb körükben az ezzel összefüggő halálozás.
- 337 millió évnyi emberéletet követelt a koronavírus-járvány 2020-ban és 2021-ben, ugyanis az ekkoriban regisztrált 14,9 millió halálos áldozat átlagosan még további 22 évet élhetett volna az elemzés szerint. A világjárvány akadályozta a többi fertőző betegség elleni globális küzdelmet is, mivel kapacitásokat foglalt le az ellátórendszerben.
Számokban: a 2019 és 2021 között 86-ról 81 százalékra csökkent a diphteria-tetanusz-pertussis oltáskombináció teljes során átesett egyévesek száma, vagyis mintegy 25 millió gyermek esetében hiányzik a teljes védelem. Más vakcinákat nézve is megfigyelhetők hasonló tendenciák.
Miért fontos ez? A pandémia rámutatott a fertőző betegségekhez köthető egészségügyi kockázatokra, amelyek mindenkit fenyegetnek. Eközben az éghajlatváltozás is rontja a fizikai és mentális egészséget meghatározó környezeti és társadalmi körülményeket, ami szintén szerte a világon érinti az embereket.
Mi következik? 2048-ra a halálozások mintegy 86 százalékát nem fertőző betegségek okozzák majd a WHO becslése szerint, míg ez az arány 2000-ben 61, 2021-ben 74 százalék volt. A szervezet ugyanakkor új fertőzések potenciális megjelenésére is figyelmeztet, és a kórokozók ellenállóképességének erősödése visszavetheti a járványkezelés korábban elért eredményeit.
A cikk megjelenését a Hungaropharma Zrt. támogatta.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
