Világszerte jelentősen javult az emberiség egészségügyi állapota 2000 óta, ám az eleinte gyors fejlődés 2015 után lelassult a WHO jelentése szerint – például az anyák, az öt év alatti gyerekek és újszülöttek halálozási aránya, a főbb nem fertőző betegségek miatti korai halálozás, valamint az öngyilkosságok és közlekedési balesetekben elhunytak számának csökkenésében látszik megtorpanás.
- Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés bővülése is lelassult. A hátrányos helyzetű népességcsoportok alacsonyabb szinten férnek hozzá az egészségügyi és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, ugyanakkor nagyobb mértékben vannak kitéve az egészségüket érintő kockázatoknak, és magasabb körükben az ezzel összefüggő halálozás.
- 337 millió évnyi emberéletet követelt a koronavírus-járvány 2020-ban és 2021-ben, ugyanis az ekkoriban regisztrált 14,9 millió halálos áldozat átlagosan még további 22 évet élhetett volna az elemzés szerint. A világjárvány akadályozta a többi fertőző betegség elleni globális küzdelmet is, mivel kapacitásokat foglalt le az ellátórendszerben.
Számokban: a 2019 és 2021 között 86-ról 81 százalékra csökkent a diphteria-tetanusz-pertussis oltáskombináció teljes során átesett egyévesek száma, vagyis mintegy 25 millió gyermek esetében hiányzik a teljes védelem. Más vakcinákat nézve is megfigyelhetők hasonló tendenciák.
Miért fontos ez? A pandémia rámutatott a fertőző betegségekhez köthető egészségügyi kockázatokra, amelyek mindenkit fenyegetnek. Eközben az éghajlatváltozás is rontja a fizikai és mentális egészséget meghatározó környezeti és társadalmi körülményeket, ami szintén szerte a világon érinti az embereket.
Mi következik? 2048-ra a halálozások mintegy 86 százalékát nem fertőző betegségek okozzák majd a WHO becslése szerint, míg ez az arány 2000-ben 61, 2021-ben 74 százalék volt. A szervezet ugyanakkor új fertőzések potenciális megjelenésére is figyelmeztet, és a kórokozók ellenállóképességének erősödése visszavetheti a járványkezelés korábban elért eredményeit.
A cikk megjelenését a Hungaropharma Zrt. támogatta.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
