Negyed évszázadon keresztül a nemzetközi kereskedelem legalább olyan gyorsan bővült, mint a világgazdaság, nem véletlenül tartották ezt a korszakot a globalizáció aranykorának. Az előttünk álló években viszont megtörni látszik ez az összefüggés, miközben jelentősen megváltoznak a nemzetközi áruforgalom eddig uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

A kilencvenes évek közepétől a 2008-as gazdasági válság kirobbanásáig a globális GDP egy százalékos gyarapodását a nemzetközi kereskedelem 1,5 százalékos növekedése kísérte, a 2009-et követő egy évtizedben pedig nagyjából egy az egyben követte egymást a két mutató. Ennek a korszaknak a teljes világgazdaságot feje tetejére állító koronavírus-járvány vetett véget, amely még le sem csengett teljesen, amikor tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, aminek szintén messzemenő következményei vannak és lesznek a nemzetközi gazdaságra és kereskedelemre.

A BCG szakemberei szerint a világkereskedelem 2031-ig évente átlagosan 2,3 százalékkal nő majd, ami elmarad a globális GDP 2,5 százalékos bővülésétől. A fentiek miatt ez is jelentős változás, a mindennapokban viszont ennél sokkal inkább érzékelhető lesz a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok átalakulása – sőt, ez már ma is igaz, elég csak arra gondolni, hogy az uniós országok többsége már nem vásárol orosz kőolajat, miközben Oroszország rengeteg nyugati termékhez legfeljebb kerülő úton juthat hozzá.

Ezzel együtt messze nem az ukrajnai háború az egyetlen tényező, ami átalakítja a világkereskedelmet. Ilyen például az is, hogy a nyugati világ csökkenteni igyekszik a sokféle árucsoportban meglévő függőségét a kínai beszállítóktól vagy éppen az olyan regionális szabadkereskedelmi társulások fejlődése, mint a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Közössége (ASEAN).

„A világkereskedelemben komoly zavarok keletkeztek az utóbbi három évben, először a járvány, aztán pedig az ukrajnai konfliktus és a növekvő geopolitikai feszültségek miatt. Közel 30 évnyi viszonylag nyugodt kereskedelmi viszonyokat követően most nyakig benne vagyunk egy új Kelet-Nyugat szembenállásban, az egyik oldalon az Egyesült Államok és az EU vezette közösséggel, a másikon Kínával és Oroszországgal, miközben formálódik az el nem kötelezett országok csoportja is” – mondta Nikolaus Lang, a jelentés egyik szerzője.

Az átalakulást követően nagyon másképp néz majd ki a világkereskedelem térképe a 2021-es viszonyokhoz képest, a BCG tanulmánya szerint ez várható ebben a tekintetben:

Mint látható, a legnagyobb, 262 milliárd dolláros csökkenés várhatóan az Európai Unió és Oroszország kereskedelmében következik be, amelyet például az EU és az Egyesült Államok közötti 338 milliárdos fellendülés ellentételez, nem kis részben az amerikai energiahordozók európai eladásainak köszönhetően. Emellett az EU kereskedelme bővül majd a Közel-Kelettel, Afrikával, Indiával és Délkelet-Ázsiával is. A kínai reláció csak 72 milliárd dollárral gyarapszik, ami jóval kisebb növekedés a korábbiakhoz képest – de legalább növekedés, miközben az Egyesült Államok és Kína árukereskedelme várhatóan 63 milliárddal csökken. Oroszország jelentős részben Indiával és Kínával pótolja a nyugati kereskedelmét, ezen belül is elsősorban az utóbbival.

Az új viszonyok legnagyobb nyertese várhatóan Délkelet-Ázsia lesz, ezer milliárd dollárra tehető új kereskedelmi kapcsolattal, amelyen belül Kína részesedése lesz a legnagyobb, de Japán, az Egyesült Államok és az EU is részesedik belőle.

A BCG szerint általánosságban is arra lehet számítani, hogy az új Kelet-Nyugat szembenállás közepette az el nem kötelezett országok képesek lesznek kihasználni a blokkok között visszaeső kereskedelem által keletkező lehetőségeket.

A cikk megjelenését a Boston Consulting Group támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Vállalat ASEAN deglobalizáció egyesült államok EU globális ellátási lánc Kína Oroszország világkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában