Most az a kérdés, hogy le tudunk-e szállni a növekedési bicikliről
Az összfogyasztás csökkentése lényeges eleme volna a fenntarthatóságnak, azonban ehhez csökkenteni kellene a termelést, ami a bruttó hazai termék, a gazdasági fejlettség mérésére is használt GDP egyik fő összetevője. Innen nézve nem a GDP növekedése, hanem éppen a csökkenése válna a fejlődés mutatójává.
Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
A GDP egy adott gazdaság termelésének és szolgáltatásának összmennyiségét igyekszik meghatározni pénzben kifejezett értékösszegben. Lényeges, hogy mit tartalmaz a GDP, hogyan mérik. Volt már több próbálkozás a reformjára, hogy jobban kifejezze a fejlődést, de egyik sem terjedt el.
Vannak olyan kritériumok amiket nem lehet mennyiségileg megragadni, ilyen az életszínvonal vagy a közbiztonság. Nincs benne továbbá a háztartásvezetés és a gyermeknevelés sem, pedig ezeket a munkákat lehetne számszerűsíteni.
Kérdést vet fel az is, hogy háború idején, ha a valamelyik ország kétszer annyi tankot állít elő és növeli a lőszergyártását, így felpörgeti a gazdaságát és nő a GDP-je, lehet-e fejlettebbnek minősíteni egy kisebb GDP-jű országnál.
Az inflációs ráta egy viszonyszám – nem pedig az árszínvonal, amivel pedig makroökonómiai tankönyvek is azonosítják. A különböző fajta áruféleségeknél csak egy egységárat tudunk meghatározni, és a termék árának változását, ami nem egyenlő az inflációval. Az infláció nem az árszínvonalat vagy az átlagot mutatja, hanem egy árösszegnek, tehát ár és mennyiség szorzatának a nagyságát és annak a változását mérhetjük vele.
Tartósan mínuszos nem lehet az inflációs ráta, mert ha az árak lefele mennek akkor nem lesz aki beruházzon. Az a természetes, ha az árak emelkednek, a kérdés, hogy mekkora emelkedés előnyös a gazdaságnak. Erre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert országonként, konjunktúra ciklustól függően különbözik, lehet olyan szakasz, ahol elfogadható nagyobb emelkedés is. Ezért is vitatható a monetáris politika inflációs célkövetési rendszere.
A podcast elkészítését az OTP Bank támogatta.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
