Egy mai energiatakarékos épület ötödannyi energiát fogyaszt, mint egy Kádár-kocka. Energetikai felújításokkal gyorsan és biztosan csökkenthetné a magyarok többsége energiaköltségeit. 

2022. június 30-án ugyan újra kitolták 2024. július 30-ig a határidőt a közel nulla energiaigényű épület előírás bevezetésére, ezzel együtt új ház vagy lakás építésekor a jövőben már minimálisan BB energetikai besorolásúnak kell lennie az új épületek többségének. Ez sokaknak valószínűleg első hallásra ismeretlen, viszont fontos információ. A most hatályos előírások szerint 100-130 kWh/m2/év energiafogyasztásnak kell megfelelnie az újonnan épülő ingatlanoknak.

Az energiahatékonyságot úgy mérik, hogy a ház vagy lakás egy négyzetméterére évente mekkora energiafogyasztás esik. A BB azt jelenti, hogy 81 és 100 kWh között fogyaszt az épület négyzetméterenként. Ezt a rezsicsökkentett lakossági áram árával, 36 forinttal beszorozva adódik, hogy egy 80 négyzetméteres lakásra évi 262 ezer forint energiaköltség jut. Mindez egy szigetelés nélküli, felújításon át nem esett, 1960-1970-es években épült kockaház esetében 1,3 millió forint kedvezményes lakossági tarifával is. Ha a lakossági piaci árat vesszük alapul a rezsilimit felett, akkor egy mai újépítésű ingatlan és a Kádár-kocka között évi 2 millió, havi több, mint 160 ezer forintos az energiaköltség különbség.

A kockaházak átlagos 410 kWh/m²/év energiaigényét érdemes összevetni más, tipikus magyarországi ingatlanokkal is.

Egy átlagos panellakás 200-220 kWh/m²/év energiát fogyaszt, a 2001 után épült családi házak 170 kWh/m²/év körül, az elmúlt 20 évben épült társasházi lakások pedig 100-120 kWh/m²-t évente.

Az egyes fűtési megoldások hatékonysága is nagyban eltér, mert egy hagyományos földgáz kazán hatásfoka 80-90 százalékos, míg egy kondenzációs kazáné már 100 százalékos. Az elektromos fűtések esetében pedig a hőszivattyúk hatékonysága 4-szer jobb, mint az infrapaneleké.

A magyar lakóingatlanok két szempontból is energiapazarlóak:

1. nagyon kevés épületnek van megfelelő szigetelése (falak és nyílászárók),
2. elavultak és pazarlók a fűtési rendszerek.

Drága dolog az utcát fűteni

„A legzöldebb energia az, amit nem használunk fel, így meg sem kell termelni. A környezet- és klímavédelmi céljaink, az energiahatékonyság növelése nélkül nem lesznek elérhetők, az ellátásbiztonságunk nem lesz stabil. A hétköznapjaink kényelme, az egészséges élőkörnyezetünk nem lesz fenntartható, az energiaszegénység nem csökkenthető, ha lakóépületeink továbbra is az utcát fűtik. A takarékoskodás, de mindinkább az okos energiagazdálkodás szemüvegét kell felvennünk és ezen keresztül kell meghozni a mind a hétköznapi, mind a szakpolitikai döntéseinket. Ehhez elengedhetetlen a lakosság oktatása és szemléletformálása, hogy ne történhessen még egyszer olyan “rezsi-sokk” mint amivel az idei évben kellett szembesülnünk.” -mondta el Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezetője és szakmai igazgatója.

Az energetikai korszerűsítések azért maradnak el leginkább, mert a legtöbben azt gondolják, nincs rá elég pénzük, de az információhiány, kapacitáshiány, motiváció hiány, készséghiány és bizalomhiány is gyakran előforduló okok a halogatásra, tétovázásra.

Forrás: RenoHUb kutatás, 2021

Pedig a jól megtervezett energetikai beruházások lépésről lépésre történő megvalósítása gyorsan és többszörösen megtérül. A rezsicsökkentés miatt sokáig nem volt anyagi motiváció, ám az augusztusi rezsiár emelkedés miatt épp a legkorszerűtlenebb lakásokat kellene felújítani.

Korábban a legkönnyebben és leggyorsabban megvalósítható beruházás sok esetben a levegő-levegő hőszivattyúk beszerzése volt. A modern split klímák valóban hatékonyabban fűtenek, mint egy elavult gázkonvektor, ezzel ugyan csökken a felhasznált energia, de ez nem jelent a teljes épületre rendszerszintű megoldást.

A hosszabb távú megoldás a hatékony fűtési rendszerek előtt egy lépéssel az, ha a lakások és házak kevesebb energiát fogyasztanak. A RenoPont projekt keretében ehhez ingyenes gyakorlati tanácsokat és tudnivalókat is kapnak, akik felújításban gondolkodnak.

Nem lehet mindenkinek egyformán jó, általános tanácsokat adni, minden ház esetében egyedi felmérésre és felújításra van szükség. Egy fővárosi századfordulós bérházat például már csak műemlékvédelmi okokból sem lehet kívülről szigetelni.

Nem tudják, hogy fogjanak neki

Egy dolog közös a hazai ingatlanokban: mivel a lakásállomány 70 százaléka az 1990-es évek előtt épült, ezeknél az épületeknél mélyfelújítással akár 60-80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A mélyfelújítás, azaz a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése együttesen adhatja a legmagasabb energiamegtakarítási potenciált. A mélyfelújítás egyes részfeladatait nem feltétlen kell egyszerre elvégezni. Okos tervezéssel ésszerű lépésekre bontható a lehetetlennek tűnő küldetés. A RenoPont projekt abban is tud segíteni, hogy egy olyan felújítási terv készüljön, amelynek a segítségével több év alatt, egymásra épülve készülhessenek el ezek a felújítások . Általános irányelv, hogy érdemes először az ingatlan energiaigényét lecsökkenteni (hőszigetelés, nyílászáró-korszerűsítés), majd az új állapothoz méretezni a fűtési rendszert.

Sokan nem szívesen adnak ki pénzt a tervezésre, pedig ennek az ára gyorsan megtérül. Elég a sokaknál mostanában beszerelt hőszivattyúkra gondolni. Egy hőszivattyú beszerelése előtt hőszigetelni kell, mert az alacsony hőmérsékletű fűtővízzel működő hőszivattyúk csak jól szigetelt házban működnek hatékonyan. Ha a nyílászárócsere  megvalósul, akkor szóba jöhet kisebb teljesítményű berendezés is.

Sok kicsi sokra megy

A rezsiköltségek csökkentésének első lépése a tudatosság lehet: ugyan a világítás átlagosan az energiafogyasztás 2-3%-át teszi csak ki, de a legegyszerűbben az áramszámla mégis például a fényforrások LED-esre cserélésével valósulhat meg. A hagyományos izzókhoz képest ezek fogyasztása alig töredéke, de a tíz évvel korábbi fénycsöves technológiákhoz képest is jelentős a megtakarítás.  Akár árammal, akár gázzal fűtünk, ugyanígy az apróságnak tűnő változtatásoknak komoly hatása lehet a költségekre. A fűtés átlagosan az energiafogyasztás 70%-át teszi ki, nagyon egyszerű belátni, hogy ha letekerjük a fűtést és 1 fokkal alacsonyabb a benti hőmérséklet, akkor az azonnal 7-10%-os energiamegtakarítást jelent. A fűtéssel szorosan összefügg továbbá a szellőztetés. Hosszabb ideig bukóra nyitott ablakok helyett 4-5 percig nagyra nyitott ablakoknál szellőztetve nem hűl ki a lakás. Tudatosság szempontjából a pontos mérés is fontos, valamint a fűtési rendszer (kazán és konvektorok) rendszeres karbantartása, tisztítása.

A fűtés esetében a hagyományos termosztátok helyett digitális, programozható készülékeket is lehet használni, így ma már okostelefonról is könnyen vezérelhető a fűtés, ha mégsem megyünk haza. A belső és külső hőmérsékletet is figyelő berendezések pontosabban tudják megtervezni a szükséges hőmérsékletet – így ha éppen melegszik kint az idő, lehet, hogy nincs is szükség a fűtés bekapcsolására.

A RenoPont honlapján összegyűjtött praktikus tanácsok olyan egyszerű és kézenfekvő megoldásokat is tartalmaznak, mint az álmennyezet beépítése magas belmagasságú lakásokban, vagy egyszerűen a nem használt helyiségek lezárása.

Az energetikai korszerűsítést érdemes akkor megkezdeni, amikor ezeket az első lépéseket már megtettük – sok esetben ezek jelentősen csökkenthetik a szükséges fűtési energia mennyiségét. A legegyszerűbb megoldás a környezet és a pénztárcánk szempontjából is, ha egy fokkal lejjebb tekerjük a termosztátot és helyiségenként szabályozzuk a fűtést. Persze ebben segít, ha ezt egy olyan készülékkel mérjük, ami jó hőfokot mutat, és az általunk 20 foknak gondolt hőmérséklet nem 23, vagy 24 a valóságban. Itt megint csak érdemes az 1 fokos különbség hatására gondolni a fűtésszámlán.

 Minőségi kérdések

A több millió forintos beruházások eredménye nagyban függ nemcsak a beépített szigetelő- és építőanyagok minőségétől, hanem attól is, milyen minőségben történik a kivitelezés. A felújítás, akár csak már egy teljes nyílászáró csere is nagyon komoly tétel a családi költségvetésbenakármekkora lakásról vagy házról is legyen szó. Sokan nem is bíznak abban, hogy megtérül a beruházás. Számtalan ponton csúszhat hiba a tervezésbe és a kivitelezésbe is. Ezért érdemes megbízható kivitelezőkkel dolgoztatni, ami a szakemberhiány miatt nem ritkán jelentős kihívást okozhat. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonységi Intézet (MEHI) által koordinált helyi RenoPont irodákban segítenek a jó minőségben és szakszerűen dolgozó kivitelezők megtalálásában és a komplex felújítási folyamat megtervezésében, belátható léptékű feladatokra bontásában is. A tervezés mellett a műszaki ellenőrzés költségére is érdemes befektetésként tekinteni, mivel ez biztosítja a kivitelezés jó minőségét.

Családi házakban a család költségvetése, anyagi lehetőségei szabnak határt a felújítási terveknek, társasházakban azonban ennél összetettebb a helyzet. A magyarok harmada társasházi lakásokban lakik, ahol az energetikai korszerűsítések egy jelentős részét csak közösen lehet elvégezni. A házak szigetelése, a házközponti fűtés mellett ilyen lehet a liftek energiatakarékos felújítása is.

A tények makacs dolgok

Nagyon kevesen döntenek Magyarországon az energetikai korszerűsítés mellett. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése és a Multicontact adatai szerint évente nagyon kevés ingatlan esik át a legalább 60%-os energiamegtakarítást eredményező mélyfelújításon – alig az ingatlanállomány 0,1-0,2 százaléka. Az átlagosan 30-60% energiamegtakarítást biztosító közepes felújítások aránya egy százalék körül alakul, míg a nagyságrendileg 3-30%-os energia megtakarítást hozó könnyű, részleges felújítás is csak a lakások 3 százalékában valósul meg évente.

A fenti adatok fényében nem meglepő, hogy nem csökken a magyar háztartások energiafelhasználása. Sőt, inkább növekszik az egyre több kényelmi berendezésnek és az átlagosan nagyobb alapterületnek is köszönhetően. Két évtizede még az uniós átlag alatt volt a hazai háztartási energiafelhasználás, ma már jóval felette. Ez is jól mutatja, hogy hazánkban elmaradtak azok az energiahatékonysági intézkedések, amiket sikeresen végeztek el más európai országokban.

Az eltérő térségekben más az energiafelhasználás szerkezete, hiszen az északi országokban természetes módon több fűtési energiára van szükség. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból is az olvasható ki, hogy Magyarországon a háztartások teljes energiaigényének háromnegyedét a fűtés teszi ki.

Ebben nem volt érdemi változás az elmúlt években, a 2019-ig elérhető adatok tanulsága szerint ugyan növekszik a hűtés, így a légkondicionálás szerepe is, de még mindig eltörpül a fűtés mellett.

A magyar lakások energiafelhasználása magasnak számít Európában, alig marad el a jóval hidegebb környezetben lévő finn adatoktól. Ráadásul a magyar adatokat még tompítja is, hogy nálunk egy lakosra kisebb lakóterület jut, mint más fejlettebb országokban.

A családi ház és lakásfelújítások sokat segíthetnek abban, hogy javuljon az épületek energiahatékonysága, csökkentve az ország energiaimportját és így növelve az ellátásbiztonságot.

A cikk megjelenését az Energiaklub támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom energetika felújítás ingatlan támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában