Magyarországon elképzelhetetlen, a szlovénok megcsinálják: kicsavarják a politikusok kezéből a közmédiát

November utolsó hétvégéjén a szlovénok népszavazást tartottak arról, hogy engedélyezzék-e a parlamentnek, hogy kinevezhesse a közszolgálati televíziós műsorszolgáltató és hírszolgáltató szervezetek programigazgatósági tagjainak többségét. A szavazók 62 százaléka mondta azt, hogy ezt meg kell tiltani.

A népszavazás kiírására azért volt szükség, mert a jelenlegi kormány szerint az előző, jobboldali miniszterelnök, az Orbán Viktor szövetségesének számító Janez Janša, illetve pártja, a Szlovén Demokrata Párt idején a sajtószabadságot súlyos mértékben korlátozó lépéseket vezettek be a kétezer főt foglalkoztató köztévénél (RTV SLO). Janša ugyanis elfogultsággal vádolta az RTV-t, és a cégen belül több vezetőt is kirúgatott, hogy aztán a saját bizalmasait, sőt, rokonait ültesse a megüresedett székekbe.

Az új menedzsment aztán munkához is látott: elkaszáltak már futó közéleti műsorokat, kirúgtak szerkesztőket, nyomást gyakoroltak az újságírókra, illetve megpróbálták a hírszerkesztés területén a saját politikai nézőpontjukat átnyomni.

A vállalat szakszervezetei többször sztrájkoltak a szerkesztői szabadság megsértése miatt. A hónapokig tartó házon belüli ellenségeskedés miatt 30 munkatárs hagyta ott a köztévét, miközben a nézőszámok csökkentek, az állampolgárok közmédiába vetett bizalma pedig mélypontra zuhant. A Riporterek határok nélkül nevű szervezet sajtószabadságot vizsgáló rangsorában Szlovénia majdnem 20 helyet bukott lefelé, a 36. helyről az 54. helyre csúszott le.

Áprilisban új kormány került hatalomra, amely úgy ítélte meg, hogy a köztévét depolitizálni kell, annak vezetését pedig a civil szférából érkező szakemberekre kell bízni. (Az eddigi gyakorlat szerint a 29 fős programigazgatóságból 21 tagot a parlament jelölt.)

Mivel az RTV vezetőségében még az általa beültetett tagok foglalnak helyet, Janša népszavazás részeként^*Összesen három témában kérték ki a polgárok véleményét, az egyik a média, a másik az idősek és rászorulók támogatása, a harmadik pedig, hogy hozzanak-e létre új minisztériumokat olyan témakörökben, mint a környezetvédelem és energia, valamint az egyetemi oktatás. próbálta elgáncsolni a törvényt, azonban nem járt sikerrel, a referendumon a szlovénok 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem helyes átpolitizálni a közmédiát a parlamenti kinevezésekkel. (És így a most még bent ülő jobboldali kinevezettek sem maradhatnak a helyükön.)

Ez különösen magyar szempontból érdekes fejlemény, hiszen hazánkban jelenleg a közmédia a kormány első számú propagandaeszköze. A Fidesz 2010-es hatalomra jutását követően jelentős átszervezések indultak a közszolgálati médiában, melynek költségvetése évről évre egyre nagyobb lett (már átlépte a 100 milliárdos éves keretet is), miközben az azt szabályozni hivatott testület, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa kormánypárti emberekkel lett feltöltve.

A Szabad Európa által megszerzett hangfelvételen például két hónappal az európai parlamenti választások előtt a köztévé híradójának akkori vezető szerkesztője, Bende Balázs tartott beszédet az alkalmazottaknak többek között arról, hogy a köztévében „nem az ellenzéki összefogást támogatják, akit ez váratlanul ér, az menjen haza”. Szintén a Szabad Európa szólaltatott meg több, a közmédiánál dolgozó munkatársat, akik elmondták, hogyan kell anyagokat gyártaniuk úgy, hogy az a kormány narratíváját és aktuális politikai érdekeit segítse, illetve az sem egy mellékes információ, hogy az MTVA vezérigazgatói tisztségét 2018 óta betöltő Papp Dánielt korábban hírhamisításon kapták.

A köztévét felügyelni hivatott Médiatanács elnöke, Karas Monika tavaly önként távozott, mielőtt kilencéves kinevezése véget ért volna, idő előtt távozása pedig lehetőséget adott a Fidesznek arra, hogy újabb kilenc évre ki tudjon nevezni valakit a saját bizalmi köréből.

Szlovéniában egyébként még mindig létezik az idehaza 2002-ben megszüntetett tévé-előfizetési díj, így a polgárok közvetlenül finanszírozzák a közmédiát. A reform sorsa még nem dőlt el teljesen, a jelenlegi – még Janša által kinevezett – vezetés bejelentette, hogy alkotmánybíróságon készül megtámadni az eredményt.