Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. november 8. 14:16 Élet, Világ

A növekvő illegális szervkereskedelem is motiválja az embercsempészeket

Az ENSZ Kábítószerügyi és Bűnüldözési Irodája és az Európai Unió útmutatót adott ki a szervkereskedelmi célú embercsempészet felderítésére. A világszervezet egyre több jelét látja a világban annak, hogy alulbecsülik a hatóságok ennek a fajta embercsempészetnek az elterjedtségét.

Becslések szerint az etikus szervtranszplantációs folyamatok a globális igény alig tizedét képesek kielégíteni. A szervek feketepiacán aktív bűnszervezetek az általuk beszerzett szervekkel kereskednek, és illegális transzplantációkat szerveznek a betegeknek, az esetek döntő többségében megfelelően felszerelt egészségügyi ellátóhelyeken.

Az Egészségügyi Világszervezet munkatársa az útmutató publikálásakor azt mondta: az országok gyenge donációs és transzplantációs szolgáltatásai és szabályozásai vezettek az erre irányuló turizmushoz és a szervek eltávolításáért folytatott emberkereskedelemhez, ami ellen fel kell lépniük a hatóságoknak. 

Az illegális szervkereskedelem a természete miatt a felderítetlen bűnelkövetési típusok közé tartozik jelenleg. A sebészek, egészségügyi dolgozók, szervbrókerek összetett, transznacionális hálózatba szerveződnek, aminek felfejtésében a hatóságoknak nincs tapasztalatuk. 

A 2017-ben 0,84-1,7 milliárd dollárosra becsült globális szervpiac az ENSZ szerint azóta csak növekedett. A legtöbb áldozat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten van, de Ázsia, Európa és Közép-Amerika egyes részei is érintettek. A vásárlók főként Észak-Amerikából, Kelet-Ázsiából, a Közel-Keletről és Európából kerülnek ki.

A későbbi áldozatokkal jellemzően helyi újságok hirdetésein és a közösségi médián keresztül veszik fel először a kapcsolatot. Ők annak reményében jelentkeznek általában, hogy javíthatnak rendkívül rossz életkörülményeiken. Ha egyáltalán kifizetik őket, akkor 500 és több ezer dollár közötti összeget kaphatnak a szervükért.

Az útmutató olyan, Dél-Ázsiából jelentett esetről is beszámol, amikor az áldozatot egy jól fizető állás ígéretével csalták el valahova, egy orvosi vizsgálat során elkábították, majd amikor felébredt, azt mondták neki, hogy megtámadták az utcán, így az áldozat csak napokkal később realizálta, hogy eltávolították egy szervét. Az esetek döntő többsége során azonban az áldozatoknak van valamiféle tudásuk arról, hogy illegális kereskedőknek adják el a szervüket. Az elmúlt években

a szervkereskedők egyre inkább menekülteket célozták tevékenységükkel.

A feketepiacon leggyakrabban feltűnő szervek a vese, máj és szaruhártya, de az utóbbi években bőr, embrió és vérplazma is egyre gyakrabban kerül bűnszövetkezetek kezére.

A Wall Street Journal pár hónapja közölt riportot az afganisztáni illegális szervkereskedelem felpörgéséről és a heráti vese-feketepiacról. A lapnak többek között Gul Mohammad korábbi építőipari munkás beszélt arról, hogy feleségével azért döntöttek gyermekük veséjének eladása mellett, hogy ki tudják fizetni adósságaikat. Az amerikai kivonulás előtt a tálibok által körülvett városban a 12 gyerekes család munka híján csak kölcsönök segítségével tudott élelemhez és gyógyszerhez jutni. Aztán idővel a behajtók már naponta keresték fel a családot, és közölték: ha nem tud fizetni, elviszik az egyik fiút. Mohammad úgy tekint a veseeladásra, hogy azzal végül is elkerülték gyermekük elrablását vagy eladását. Saját veséjüket egészségügyi okok miatt nem tudták értékesíteni, ezért fordultak 15 éves fiukhoz, akinek veséjéért nagyjából 4500 dollárt – akkoriban durván másfél millió forintot – ajánlott a vevő. Az összeg arra volt elég, hogy a család kifizesse az adósságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Egyetlen apa sem akarja eladni a fia veséjét, de nem volt más lehetőség" - felpörgött az illegális szervkereskedelem AfganisztánbanA közép-ázsiai országban drámai humanitárius krízis bontakozott ki, aminek következtében az északnyugati Herátban felpörgött az illegális szervkereskedelem. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ópiumnál is erősebb függőség fenyegeti az afgán gazdaságotBár külföldön ópiumtermeléséről hírhedt, az afgán gazdaság alapját valójában a nemzetközi segélyek adták, amelyek elapadása gyorsan válságot hozhat, és ezen a mesés ásványkincsek sem segítenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon megérné személyre szóló támogatással segíteni a menekültek munkakeresésétA személyes munkakeresési támogatás viszonylag olcsó, de nagyon hatásos segítség abban, hogy a menekültek munkát találjanak a befogadó országukban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ ensz feketegazdaság maffia menekültek szervezett bűnözés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.