Az ENSZ Kábítószerügyi és Bűnüldözési Irodája és az Európai Unió útmutatót adott ki a szervkereskedelmi célú embercsempészet felderítésére. A világszervezet egyre több jelét látja a világban annak, hogy alulbecsülik a hatóságok ennek a fajta embercsempészetnek az elterjedtségét.
Becslések szerint az etikus szervtranszplantációs folyamatok a globális igény alig tizedét képesek kielégíteni. A szervek feketepiacán aktív bűnszervezetek az általuk beszerzett szervekkel kereskednek, és illegális transzplantációkat szerveznek a betegeknek, az esetek döntő többségében megfelelően felszerelt egészségügyi ellátóhelyeken.
Az Egészségügyi Világszervezet munkatársa az útmutató publikálásakor azt mondta: az országok gyenge donációs és transzplantációs szolgáltatásai és szabályozásai vezettek az erre irányuló turizmushoz és a szervek eltávolításáért folytatott emberkereskedelemhez, ami ellen fel kell lépniük a hatóságoknak.
Az illegális szervkereskedelem a természete miatt a felderítetlen bűnelkövetési típusok közé tartozik jelenleg. A sebészek, egészségügyi dolgozók, szervbrókerek összetett, transznacionális hálózatba szerveződnek, aminek felfejtésében a hatóságoknak nincs tapasztalatuk.
A 2017-ben 0,84-1,7 milliárd dollárosra becsült globális szervpiac az ENSZ szerint azóta csak növekedett. A legtöbb áldozat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten van, de Ázsia, Európa és Közép-Amerika egyes részei is érintettek. A vásárlók főként Észak-Amerikából, Kelet-Ázsiából, a Közel-Keletről és Európából kerülnek ki.
A későbbi áldozatokkal jellemzően helyi újságok hirdetésein és a közösségi médián keresztül veszik fel először a kapcsolatot. Ők annak reményében jelentkeznek általában, hogy javíthatnak rendkívül rossz életkörülményeiken. Ha egyáltalán kifizetik őket, akkor 500 és több ezer dollár közötti összeget kaphatnak a szervükért.
Az útmutató olyan, Dél-Ázsiából jelentett esetről is beszámol, amikor az áldozatot egy jól fizető állás ígéretével csalták el valahova, egy orvosi vizsgálat során elkábították, majd amikor felébredt, azt mondták neki, hogy megtámadták az utcán, így az áldozat csak napokkal később realizálta, hogy eltávolították egy szervét. Az esetek döntő többsége során azonban az áldozatoknak van valamiféle tudásuk arról, hogy illegális kereskedőknek adják el a szervüket. Az elmúlt években
a szervkereskedők egyre inkább menekülteket célozták tevékenységükkel.
A feketepiacon leggyakrabban feltűnő szervek a vese, máj és szaruhártya, de az utóbbi években bőr, embrió és vérplazma is egyre gyakrabban kerül bűnszövetkezetek kezére.
A Wall Street Journal pár hónapja közölt riportot az afganisztáni illegális szervkereskedelem felpörgéséről és a heráti vese-feketepiacról. A lapnak többek között Gul Mohammad korábbi építőipari munkás beszélt arról, hogy feleségével azért döntöttek gyermekük veséjének eladása mellett, hogy ki tudják fizetni adósságaikat. Az amerikai kivonulás előtt a tálibok által körülvett városban a 12 gyerekes család munka híján csak kölcsönök segítségével tudott élelemhez és gyógyszerhez jutni. Aztán idővel a behajtók már naponta keresték fel a családot, és közölték: ha nem tud fizetni, elviszik az egyik fiút. Mohammad úgy tekint a veseeladásra, hogy azzal végül is elkerülték gyermekük elrablását vagy eladását. Saját veséjüket egészségügyi okok miatt nem tudták értékesíteni, ezért fordultak 15 éves fiukhoz, akinek veséjéért nagyjából 4500 dollárt – akkoriban durván másfél millió forintot – ajánlott a vevő. Az összeg arra volt elég, hogy a család kifizesse az adósságot.
Élet
Fontos