A járvány egyik következménye világszerte a távmunka elfogadottabbá válása és terjedése volt a világban, de a trend erősségében elég nagy különbségek voltak az egyes országok között. Nagy különbségek voltak abban, hogy mennyire terjedt el ez a fajta munkavégzés, amire a cégek menedzsmentjeinek döntésein túl az is hatással volt, hogy egyáltalán hány olyan munkahely volt egy adott ország gazdaságában, ahol szóba tudott jönni a home office.
A munka világát a járvány alatt is részletesen monitorozó Eurofound nemrég közölt egy érdekes jelentést, amiben részletesebben is elemzik, hogy az egyes európai országokban hogyan terjedt a távmunka 2019 és 2021 között. Ebből többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a járvány előtt és után is az egyik legalacsonyabb volt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, aminek a legnagyobb részt az az oka, hogy
a magyar gazdaság szerkezetéből adódóan kevés az olyan munka, amit otthonról is el lehet végezni.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2019 és 2021 között minden tagállamban nőtt a távmunkában dolgozók aránya. 2019-ben a kelet-európai tagállamban a távmunka ritka volt, de voltak olyan országok is, ahol már akkoriban is viszonylag bevettnek számított távmunkában dolgozni. Hollandiában, Svédországban vagy Luxemburgban már ekkor több mint a munkavállalók harmada dolgozott így rendszeresen vagy néha. Ezekben a tagállamokban a növekedés is jelentős volt azóta, Hollandiában már például minden második munkavállaló dolgozott távmunkában 2021-ben.
Az is látható az adatok alapján, hogy a számos tagállamban 2020 és 2021 között jobban nőtt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, mint 2019 és 2020 között, a járvány első hullámainak hatására. Ennek az lehetett az oka, hogy a cégek a későbbi hullámok alatt tudták csak kialakítani a távmunka feltételeit. Az ábrán látszik az is, hogy 2019-ben és 2021-ben is csak Cipruson, Románában és Bulgáriában dolgoztak kevesebben rendszeresen vagy néha otthonról, mint Magyarországon, ahol a munkavállalók 13,3 százaléka dolgozott néha vagy rendszeresen távmunkában.
A jelentés szerint a szolgáltatószektorokban amellett, hogy a munkavállalók fizikailag kevésbé megterhelő és jellemzően jobban fizető állásokban dolgoznak, annak az előnyét is élvezték, hogy a távmunka lehetősége miatt a járvány alatt nem került veszélybe az állásuk. A Eurofound azt is részletesen elemzi, hogy melyek voltak ezek a munkák, illetve érdekes magyar vonatkozása van egy másik ábrának is (a jelentés 32. oldalán), ami azt mutatja meg, hogy az összes állásnak mekkora része “távmunkásítható” az egyes uniós tagállamokban. Eszerint egyébként a nők jellemzően minden tagállamban nagyobb részben dolgoznak ilyen állásokban, és Magyarországon arányaiban az egyik legkevesebb az ilyen állás az uniós mezőnyben.
Élet
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Nem is olyan alacsony a munkáshitel négymilliós plafonja
Első látásra korlátozónak tűnik a munkáshitel négymilliós maximuma, ám így is messze veri a versenytárs személyi kölcsönök átlagát.
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
