Az egyes országokban tapasztalható átlagfizetések és a medián jövedelmek sokat mondhatnak az átlagos életszínvonalról, a gazdasági fejlettségről. Nagyon eltérő azonban az, hogy iparáganként és különösen foglalkozásonként hogyan alakulnak a bérek.
Az átlagos bérek, de még a medián is önmagában nézve igen keveset mond el arról, hogyan élnek az emberek. A átlagokra ugyanis nagy hatása van annak, hogyan alakul a munkavállalók összetétele korcsoport, nemek, fő- és mellékállás szerint. Ha egy országban sokkal több a fiatal, akkor érthető módon alacsonyabb lesz az átlagbérük. De az is lényeges az életminőség szempontjából, hogy mekkora a férfiak és a nők közti jövedelmi különbség.
A KSH vezet egy igen érdekes és részletes statisztikát, amiből 462 foglalkozás szerint elérhető a teljes foglalkoztatásban dolgozók bruttó átlagos fizetése, mégpedig korosztályok szerint. Ebből össze lehet gyűjteni a 10 legjobban és legrosszabbul fizetett hazai szakmát.
Ez a statisztika a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (FEOR) nyilvántartásra épül, amit a kifizetett jövedelem adózásakor és a járulékok megfizetésekor a NAV felé is meg kell adni.
Magyarországon 2021-ben
a szakorvosok keresték a legtöbbet havi bruttó 2 milliós átlagfizetéssel, akiket az országgyűlési képviselők és miniszterek, államtitkárok követtek 1,7 milliós bruttóval. Harmadik helyen a sportolók álltak 1,6 millióval.
A top 10-es listából hiányoznak a kutatók, egyetemi tanárok, akik egy társadalom tradicionálisan fontos szereplőinek tekinthetők. A legjobban fizetett szakmák közé a pénzügyi és vállalati vezetők, bírák és a brókerek fértek be.
A legrosszabbul fizetett szakmákban a havi bruttó bér elmarad a minimálbértől is, ennek oka, hogy bár teljes munkaidős foglalkoztatás szerepel csak az adatokban, feltehetően szezonálisan vállalnak csak munkát ezen a területen dolgozók – a kubikus, építőipari segédmunkák és mezőgazdasági munkák jelennek meg itt.
A tanárok fizetésére külön érdemes kitérni: az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.
Különösen az életkor szerinti fizetési eloszlás érdekes. A tanári szakma az idősebbeknek sem kínál magas béreket, de 50 év felett éri csak utol a gépkezelők, titkárnők vagy séfek fizetését. Hosszú évtizedeket kell egy tanárnak az egyetem elvégzése után azért dolgozni, hogy felsőfokú képesítés nélküli, betanított munkák fizetését elérjék.
Nem csak városi legenda, valóban többet keresnek a gyorséttermi dolgozók, mint a pályakezdő tanárok.
A 30 év alatti óvodai és általános iskolai tanárok fizetése nem éri el egy néhány órás betanítás után végezhető, semmiféle szakképesítést nem igénylő gyorséttermi munka bérét.
Az egyes szakmák bérezése jelentősen eltér életkor szerint. Míg a tanárok, orvosok fizetése nagyban függ a bértáblák alapján az életkortól, a piaci szakmáknál sokkal kisebb szerepe van az életkornak abban, hogy ki mennyit keres. A 30 év alattiak között az egészségügyi tevékenységet folytató egységek vezetői keresnek a legjobban. Mellettük az akár politikai kegyből is adható közigazgatási állásokban lehet a legtöbbet keresni, illetve államtitkárként vagy politikusként.
A sportolói magas fizetéseket az szokta indokolni, hogy hamar kiöregszenek, és így rövid idő alatt kell sokat keresni. A magyar sport azonban ebben is más, mint a világ: míg a 30-as magyar sportolók havi 1,4, a 40-esek 1,5 milliót keresnek. Az 50-es éveikben járó magyar sportolók sem minősülnek szeniornak, még 1,7 milliót megkeresnek havonta.
A magyar csoda hátterében az olimpiai életjáradék állhat, ami nemzetközileg példátlanul magas bevételt biztosít a szintén világszerte a legmagasabbak közé tartozó sikerdíjak mellé.
Jól mutatja a magyar gazdaság működését, hogy a legjobban fizetett négy szakma szinte teljességében állami pénzből működik, a legjobban fizetett munkakörök fele állami.
Nemzetközi viszonylatban keveset kereső magyar munkások
Nemzetközi statisztikai adatbázisokban nincsenek egységesen összevehető adatok, mivel ilyen részletes adatokat nem gyűjtenek. Az Eurostat és más nemzetközi források iparáganként vagy csak nagyon tág kategóriánként tartalmaznak adatokat.
Az alábbi ábrán ötven európai, észak- és dél-amerikai és ázsiai, főként fejlettebb ország adatai láthatók. A 2020-as adatok alapján azt mutatjuk be, hogy a képzettség növekedésével (balról jobbra) hogyan nő az átlagbérhez viszonyított bruttó bér. A hazai gazdasági vezetők, diplomások nagyon hasonló arányban keresnek többet, mint a többi országban az átlagbérhez képest.
Ami Magyarország esetében meglepő lehet,
példátlanul magas a magyar rendőrök, katonák bére.
A fegyveres testületek tagjai itthon az átlagbér 165 százalékát keresik meg, míg az átlag csupán 86 százalék.
A hazai szakképesítés nélküli munkavállalók bére is alacsonyabb, mint más országokban: átlagosan a félszáz másik országban a képzetlenek az átlagbér 62 százalékát keresik meg, a magyarok csak 55 százalékát. A mezőgazdaságban dolgozók bére is alacsonyabb a nemzetközi trendekhez viszonyítva.
Számos ország statisztikai adatbázisát megvizsgálva az Egyesült Királyságban találtunk a magyarhoz leginkább hasonló adatgyűjtést.
Sajnos a brit statisztikai hivatal a sportolói átlagbéreket nem teszi közzé. Bár 22 ezer sportoló van az országban, a 20 százaléknál nagyobb szórású fizetéseket nem közlik – a színészek mellett a sportolók esetében a legnagyobb a szórás, ezért ők kimaradtak.
A magyarral azonban van összevethető adat: a sportedzők fizetése:
az angol edzők a helyi átlagbér 63 százalékát keresik, a magyarok az országos átlagbér 143 százalékát. Ez azt eredményezi, hogy elég közel áll a két ország edzőinek fizetés. Forintra számolva: nálunk 629 ezer forint a bruttó átlagbér, az Egyesült Királyságában 829 ezer forint.
A több száz foglalkozást nehéz lenne egyesével összehasonlítani, és nem is minden esetben feleltethető meg teljesen a két statisztikai hivatal nómenklatúrája.
Az alábbi grafikonon kategóriák szerint összegyűjtöttük, hogy néhány szakma bére milyen arányban volt 2021-ben az országos átlagbérekhez képest. A repülőipari szektorban például Magyarországon jóval magasabbak a bérek a helyi átlaghoz képest, mint az Egyesült Királyságban. Ez természetes is, hiszen ez egy igen nemzetközi iparág.
A magyar mérnökök arányaiban kicsit jobban keresnek az átlaghoz viszonyítva, mint brit társaik. Az építőipari munkáknál nagyon hasonló az átlagtól való eltérés, a magyar víz-, gáz- és fűtésszerelők jobban járnak nyugati társaikhoz képest – így nem csak Mészáros Lőrinc mesés gazdagodása miatt lehet népszerű e szakma.
A járművezetők bére is igen hasonló a britekhez a helyi béreloszlásban. A pincérek és pultosok is relatíve jobban élhetnek nálunk, de a mezőgazdasági munkások sokkal rosszabbul járnak. A tanárok és egészségügyi dolgozók bére is meglepően hasonló a brit országon belüli kereset eloszlásokhoz viszonyítva. A magyar sport bérezése azonban, ahogy korábban jeleztük, igen csak kirívó.
A fenti grafikonon szereplő béreket a 2021-es MNB középárfolyamon forintra átszámolva is érdekes megállapításokat tehetünk.
A legkisebb bérkülönbség a sportedzőknél van: míg a brit átlagbér háromszorosa a magyarnak, az Egyesült Királyság edzői csak harmadával keresnek többet a magyaroknál.
A legjobban a mezőgazdaságból éri meg az Egyesült Királyságba menni munkáért, 4,5-ször többet lehet keresni. Egy légiirányító viszont csak másfélszer kapna többet, ami az eltérő megélhetési költségek miatt már valószínűleg inkább azt jelenti, hogy Magyarországon lehet ebben a szakmában jobban élni.
A megemelt orvosbéreknek is hasonló lett a hatása: egy magyar orvos átlagosan a másfélszeresét tudná a szigetországban keresni. A teljesen igazságtalan egészségügyi bérrendezést az mutatja, hogy az ápolók bére 2,6-szor magasabb az Egyesült Királyságban, a szülészeké 2,8-szor. A fogorvosok bére nálunk csak a brit harmada.
A tanárok bérében is az egyik legnagyobb a különbség, 3,3-szor keres ott többet egy általános iskolai tanár. Az egyetemi oktatók bére Magyarországon csak a harmada. A magyar egyetemi tanári fizetés már “csak” 18 százalékkal marad el a brit takarítói bérektől. Nem is csoda, ha a magyar felsőoktatás Európa sereghajtójává degradálódott.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
