A mai hírlevélben lesz szó Magyarország változó gázellátásáról, dráguló hitelekről, ausztriai magyarokról, egy Svájcba menekülő villanyszerelőről és a Szerbia elleni embargóról.
A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig így néz ki::
2022. október 27. | Gazdasági sztorik öt percben
A mai részben lesz szó Magyarország változó gázellátásáról, dráguló hitelekről, ausztriai magyarokról, egy Svájcba menekülő villanyszerelőről és a Szerbia elleni embargóról.
Elkezdett átrendeződni az elmúlt egy-két hétben a magyarországi gázbeszerzések iránya. Északról és nyugatról egyre több földgáz fut be, míg orosz gázból láthatóan egyre kevesebb. Ráadásul 2019 óta nem maradt annyi gáz nálunk, mint most.
Számokban: Az elmúlt egy hétben minden nap 40 millió köbméternél több földgáz érkezett az országba, ilyen legutóbb 2020 tavaszán volt.
Mi történt? Míg Szerbia felől egyre kevesebb orosz gázt kapunk, északról és nyugatról felélénkültek a szállítások párhuzamosan a gáz tőzsdei árának esésével (az azonnali szállításra vonatkozó ár 200 euró/megawattóráról 30 környékére csökkent).
Mi a jelentősége? Az északi és a nyugati szállítás élénkülését az okozza, hogy jelenleg sokkal olcsóbban lehet tőzsdei áron, nyugatról gázt beszerezni, mint Oroszországból, ahol néhány hónapos késéssel követik le a tőzsdei árakat.
Tegnaptól csak végig fix kamatozással lehet piaci lakáshitelt felvenni a legnagyobb magyar banknál, az OTP-nél a Bank360 cikke alapján.
Mi változott? Az OTP jelentősen átalakította jelzáloghitelei kínálatát, az 5 és 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek értékesítését felfüggesztették.
Számokban: a második negyedévben az új lakáshiteleken belül közel 60 százalékra emelkedett a futamidő végéig kamatfixált hitelek aránya. Ez egy évvel korábban 20 százalékos volt.
Tágabb kontextus: Az MNB szeptemberi prognózisa alapján a bankok lassulást várnak a lakáshitelezésben az év második felében a kamatemelkedés miatt, „egyes szereplők szerint” a lakáshitelezés 2023 nyarán térhet vissza ismét növekvő pályára.
Mi következik? A Bank360 szerint az olcsóbbá váló fix kamatozású hitelek miatt az OTP lépését más bank is követheti.
Magyarországon az egyik legnagyobb a bankközi kamatláb egy 76 országot tömörítő lista alapján. Magyarországot csak Ecuador – amelynek 260 százalékos értéke nehezen fért volna fel a chartra -, Argentína és Sierra Leone előzi meg.
A 39 éves Róbert a Békés megyei Szarvason él. Fotót ugyan nem szeretett volna magáról (így a kép a találkozásunk helyét mutatja), de azonnal belevágott apokaliptikusnak ható világképének megosztásába.
Róbert szerint Magyarország elesett, kilátástalan a jövő, a gazdasági nehézségek miatt fél év múlva „megélhetési bűnözés lesz”, ezért külföldre fog költözni.
Mivel foglalkozik? Korábban egy sertéstelepen volt karbantartó, most egy vállalatnál villanyszerelő.
Mi következik? Az unokatestvérének köszönhetően Svájcban talált munkát, már csak a lakhatását kell elintéznie, és utána indul. Zöldség-gyümölcs csomagolóban fog dolgozni, ahol az 50-60 dolgozó mintegy 80 százaléka magyar.
Muraközy Balázs a University of Liverpool oktatója és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, és ő lesz a szombati podcastunk vendége.
Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Centre for Economic Policy Research közgazdasági kutatóintézet honlapján megjelent cikk az energiaválságról.
Miért? „Európai és amerikai közgazdászokat kérdeztek, hogy mit érdemes tenni az emelkedő energiaárakkal kapcsolatban. Az árszabályozással kapcsolatban többségük szkeptikus, a különadókkal kapcsolatban megosztottak.”
Mikor jelent meg? A Világgazdaság üzleti napilap 1992. december 3-i számában.
Mi jelent meg? „A napokban Magyarország is csatlakozott a Szerbia elleni hajózási embargóhoz. A döntés a tranzitszállítmányokat is érinti, tehát rendkívül érzékenyen érinti a magyar acélkivitelt, mivel az export 80 százaléka – 800 ezer tonna, mintegy 250 millió dollár értékű áru – vízi úton hagyja el az országot. Az érintett két magyar cég, a Dunaferr és a Mahart már levélben tiltakozott az ipari, valamint a közlekedési miniszternél a döntés miatt.
A magyar acélipari vállalatok úgy érzik, visszafelé sül el a fegyverszállítás meghiúsítását célzó embargó. Nemcsak a szerb erőket, hanem a magyar vállalatokat és szállítmányozókat is két vállra fekteti. A Diósgyőri Nemesacél Művek Kft.-ben gyászjelentésként értékelik, ha hatályba lép a Duna-stop. Dr. Dutkó Lajos kereskedelmi igazgatóhelyettes szerint az év végéig kiszállítandó mintegy 26 ezer tonna termékből kiindulva csaknem 550 millió forint (6,5 millió dollár) kára származna a vállalatnak, ha a szállítmányok nem érkeznének időben a földközi-tengeri kikötőkbe. A dunai korlátozással a havi 500-550 millió forintos kiesés megadhatja a kegyelemdöfést a vállalatnak.” (Arcanum Adatbázis)
Pénz
Fontos