Márciusban rekordütemben apadtak a gázkészletek: a 2015-ösnél háromszor, a tavalyinál pedig tízszer nagyobb mértékű volt a fogyás. A korábbi enyhe télnek köszönhetően azonban az előző hónapnak még viszonylag sok tartalékkal vágtunk neki, így az is belefért, hogy több gázt vegyünk ki a tárolókból, mint decemberben.
Az elmúlt négy napban már nőtt Magyarország gázkészlete, azaz megindult a betárolás. Valójában már március utolsó napjaiban elkezdtek tölteni egyes tárolókat, de ekkor a kivétel még nagyobb volt. Április elseje óta azonban már nem a tartalékokat éljük fel, hanem importból fedezzük a fogyasztást, és közben a tározókat is töltjük.
A telet végül szinte pontosan 1,2 milliárd köbméternyi tartalékkal zártuk. A betárolás kezdetekor ennél utoljára 2013-ban volt alacsonyabb a készlet, igaz 2015-ben elég volt április végén elkezdeni a visszatöltést, tavaly viszont már március közepén megindult ez a folyamat.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az immár állami tulajdonosok nagyjából 1,1-1,3 milliárd köbméterig engedik csökkenni a tél végére a készleteket, majd október elejére 3-4 milliárd köbméterig töltik fel újra a tárolókat. Utóbbinál azonban jóval nagyobb a szórás: előfordult az előző esztendőkben, hogy 4,6 milliárd köbméterrel vágtunk neki a télnek, de volt 2,7 milliárd alatti kezdőkészlet is.
Mindez azt jelenti, hogy az április és október közötti fél évben a 2,5-3 milliárdos fogyasztás mellett még ugyanennyi gázt vásárolunk a tározókba is, azaz a teljes éves fogyasztás nagyobbik része épp akkor jön, amikor kevesebb gáz fogy.
A téli hónapok 6 milliárd köbméter körüli fogyasztásának pedig a harmadát-felét a nyáron felhalmozott tartalékból fedezzük. Ebben van logika, hiszen az előző évek trendjei alapján például az oroszok nyáron 20-25 százalékkal olcsóbban adják a gázt, amin sok milliárd forintot lehet spórolni. Tavaly csak nekik több mint 330 milliárd forintot fizettünk a földgázért, de volt már az éves számla 600 milliárd felett is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
