A svájci Vigier Ciments cementgyár vett egy hatalmas méretű elektromos dömpert, és azzal szállítja a mészkövet a bányából az üzemébe. A járművet, amelyet a szintén svájci Kuhn Csoport épített Komatsu alapokra, sikerült úgy üzembe állítani, hogy több áramot termeljen, mint amennyit felhasznál.

Az örökmozgót természetesen a cementgyárnak sem sikerült feltalálnia, a többletenergia csak azért keletkezik, mert a mészkőbánya jóval magasabban fekszik mint az üzem. A dömper üresen megy fel a bányába, de mészkővel megpakolva jön le a hegyről, végig regeneratív fékezéssel, és a nagy tömegkülönbségnek köszönhetően lefelé több áramot tölt vissza az akkumulátorokba, mint amennyit felfelé elhasznál.

Minél nagyobb egy elektromos jármű tömege, annál több energia kell a gyorsításához, de “cserébe” adott sebességnél nagyobb a lendülete (impulzusa), ezért regeneratív fékezéssel is több áramot lehet termelni a mozgási energiájából. A svájci bányában lévő mészkőnek az üzemhez képest helyzeti energiatöbblete van (pusztán azért, mert magasabban fekszik), és amikor a gravitáció hatására a dömper gurulni kezd vele az úton, ennek az energiának a jelentős részéből mozgási energia lesz, amit a generátorok árammá alakítanak.

Tulajdonképpen a malmok és a vízerőművek is ezen az elven működnek, annyi különbséggel, hogy ott nem mészkövek gurulnak lefelé kerekeken, hanem a víz folyik lefelé a gravitációnak engedve.

Egy hagyományos vízerőműben a folyó vízhozama vagy a felduzzasztott tóban lévő víz adja az energia állandó utánpótlását, de jó ideje építenek már olyan víztározókat is, ahol nem a csapadék, hanem az alulról felvitt, felpumpált víz az energia forrása. Természetesen bármilyen anyagról van szó, a tömeg szintemeléséhez mindig több energiát kell befektetni, mint amennyit a szintcsökkentéskor ki lehet nyerni, de mégis megérheti a művelet, mert az energiát be lehet fektetni a rendszerbe akkor, amikor fölöslegben van, és ki lehet nyerni akkor, amikor hiány van belőle. Gondoljunk csak a megújuló energiaforrásokra, a szél- és napenergiára, amelyet például sok esetben akkor szeretnénk használni, amikor nem keletkezik.

Az ilyen vertikális ötletek tehát valójában energiatárolási megoldások. Ugyancsak Svájcban az Energy Vault nevű társaság a dömperhez kicsit hasonló, szintén nem vízre épülő ötletre épülő technológián dolgozik: terveik szerint egyszerű betontömbökből építenek óriási tornyokat. Ha feleslegben van az energia, egy daruval annyit húznak fel a magasba, amennyit csak tudnak, ha pedig áramot kell termelni, akkor egyszerűen leengedik őket a magasból, az esés közben pedig meghajtják a generátorokat.

Az Energy Vault áramtermelő betontornyának látványterve. Fotó: Energy Vault/YouTube

Ennek a megoldásnak kétségtelen előnye például a lítiumionos akkumulátorokkal szemben, hogy egyszerűbb előállítani, és ha a betont egyszer formába öntik, egy olyan építőelemet kapnak, amely sokkal tovább használható marad, mint a véges élettartamú, kimerülő akkumulátor.

A prototípus működését a Quartz alábbi videója mutatja be:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ cement dömper energia energiatárolás megújuló energia mészkő regeneratív fékezés Svájc Olvasson tovább a kategóriában