Kicsit túlzásnak tűnik, hogy Selena Gomez 140 millió forintot kap, ha posztol valamit
Selena Gomez mexikói származású amerikai énekes- és színésznőnek 132 millió követője van az Instagramon, és cikkünk megjelenésekor 1406 bejegyzés fűződik a nevéhez. Ezek egy része nyíltan reklámtartalmú, legutóbb például január 3-án egy Coach márkájú táskával pózolt, és azt írta, már alig várja, hogy elinduljon a cég új kampánya. Gomez amúgy is a Coach egyik szerződött arca, és nem tudni, hogy milyen megállapodás szerint posztol az énekesnő, de a Financial Times a napokban azt írta, hogy egy-egy hasonló bejegyzésért 550 ezer dollárt, azaz durván 140 millió forintot kap.
Gomez említett posztja több mint 5 millió kedvelést és 67 ezernél több kommentet gyűjtött be, így a táskás fotó világszerte potenciális vevők millióinak agykérgébe égett bele. Ez az influencer marketing semmihez sem hasonlítható erőssége, amikor egy nagyon ismert, vagy egy kisebb szubkultúrában meghatározó személyiség olyan természetes módon jeleníti meg a reklámozott terméket, mintha amúgy önként is ajánlaná. A legtöbb esetben persze a szálak összeérnek, és az influencer valóban kötődik az adott termékekhez, ami könnyedén teszi hitelessé a kampányokat. (Túljutottunk már a hőskorszakon, amikor pénzért bárkinek korpásodott a haja.)
Az influencer marketinget a hirdetők egyre jelentősebb része tartja hatásosabbnak és főleg költséghatékonyabbnak, mint a hagyományos csatornákat, ezért erre a területre egyre nagyobb pénzeket csoportosítanak át. A megszokott hirdetési módszereket ez nem váltja ki, de ma már szinte kötelezően egészíti ki, vagyis a hirdetési torta további szeletelésének vagyunk tanúi. Az is a véleményvezéreknek kedvez, hogy felmérések szerint világszerte 615 millió eszközre telepítettek már reklámblokkoló szoftvereket, egy influencer posztja azonban elegánsan kikerüli ezeket, a hirdető üzenetével együtt.
A kampányokat természetesen már jó ideje ügynökségek szervezik, ők hozzák össze az influencereket a hirdetőkkel, és ők segítenek kitalálni a közösségi médiás megjelenések kreatív tartalmát is. Az egyik erre szakosodott ügynökség, a Mediakix becslése szerint az influencer marketing piaca jelenleg évi 1 milliárd dolláros lehet.
A folyamat a bloggerekkel kezdődött, a szélesebb körben olvasott blogokra a hirdetők előszeretettel helyeztek el termékmegjelenítéseket, mára azonban a közösségi média vette át a vezető szerepet. Ezen belül az Instagram, a Snap és a YouTube vezet. A fotók megosztására szolgáló Instagramon például a felhasználók 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy poszt valamilyen konkrét akcióra inspirálta, például egy weboldal felkeresésére vagy konkrétan vásárlásra. Az Instagramot azért is szeretik az ügynökségek, mert azon könnyen követhető az elért hatás, átlátható, hogy hány embert és konkrétan kiket ért el a poszt. A megosztások olyan hatással vannak, mint amikor valami szájról-szájra terjed, márpedig ez felmérések szerint 200-szor hatékonyabb, mint egy szimplán feladott hirdetés.
Jean-Claude Biver, a TAG Heuer luxusóra-márka vezetője a Financial Timesnak azt mondta, hogy amióta Cristiano Ronaldo és Bella Hadid modell lett a nagykövetük, sokkal több fiatal veszi az óráikat, ami nem csak a jövő szempontjából ígéretes, hanem már a jelenben is sokat hoz, mert a felmérések szerint a luxustermékek piacán az ezredforduló tájékán született generáció költése már jelentős.
Az influencerek díjazása ma még nagyon változó. Egy márka általában komplex szerződésben állapodik meg a véleményvezérrel, hogy többek között a közösségi médiás posztokban is együttműködjön vele, és a posztokért kapott összeg nagyon sok mindentől függhet.
A Financial Times szerint egy 100 ezer Instagram követővel rendelkező véleményvezér 2 ezer fontot, azaz 710 ezer forintot kaphat bejegyzésenként, a 4-20 millió követő közötti celebek tarifája azonban már 1,8-4,6 millió forint között mozog.
A luxusmárkáknak az ilyen kampányokkal egyébként az is a céljuk, hogy a leszerződött celeb valóban megszeresse a termékeiket, és a szerződés lejárta után, kvázi ingyenreklámként is hű maradjon hozzájuk. Ezért fontos már a kezdetektől fogva, hogy az influencert ne pusztán a számok alapján szerződtessék. Így a kisebb táborral bíró véleményvezérek is fontosak lehetnek, hiszen náluk a tapasztalatok szerint könnyebb kialakítani a kötődést.
Chiara Ferragni, az egyik legfelkapottabb divatblogger például azt mondja, mindent csak lelkesedésből, és gyakran önteltségből csinál. Jelenleg 11 millió követője van az Instagramon, de tavaly 6 millió euró bevételt ért el influencer marketingből, számításai szerint ez idén 80 százalékkal nőni fog. Ez jelentős összeg, ahhoz képest, hogy a saját cipőmárkájának értékesítése, vagyis a tényleges biznisz évi 20 millió dolláros bevételt hoz.
A véleményvezérekkel szemben alapvető követelmény, hogy egyértelműen jelöljék a reklámtartalmat, Magyarországon Kasza Tibor és Rubint Réka után nemrég Dukai Regina is belefutott abba, hogy a Gazdasági Versenyhivatal szerint ezt nem tette meg.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
