Nyolc órán át tartó meghallgatás után egy schleswig-holsteini bíróság elnapolta a tárgyalást abban a perben, amely végső soron az Aldi üzletlánc egyik felének irányításáért folyik.

A jogi procedúrán irtózatosan sok pénz sorsa múlik, de ennél is többről van szó. Németország leggazdagabb családjában most dől el, hogy ki nyeri az évtizedek óta lappangó, személyes gyűlölködéssel teli csata egyik fontos ütközetét.

Az alapító testvérek, Karl és Theo Albrecht, akik édesanyjuk Essen melletti kisboltjából építettek világverő diszkontóriást, a hatvanas években földrajzi alapon kettéosztották az Aldit (ami egyébként az “Albercht diszkont” rövidítése). Karl vitte a déli üzleteket (Aldi Süd), ez az a cég, amelynek ma Magyarországon üzletei vannak. Theo kapta a lánc északi boltjait, ez is nagyra nőtt, például az amerikai piacra is az Aldi Nord ment be. A testvérek egész életükben kerülték a nyilvánosságot, és óriási vagyonuk ellenére is puritán életet éltek. Alig akad róluk pár régi fotó, egészen a halálukig elzárkóztak a médiától és a nyilvános eseményektől.

A két cég ügyeit is megtartották a családon belül, például soha nem akartak megjelenni a tőzsdén, és nem árultak el részleteket az üzleti ügyeikről. A fivérek kitartottak a modell szigorúan lefektetett alapelvei mellett, bár vezetési stílusuk a legenda szerint eléggé különbözött. A 2012-ben meghalt Karl állítólag jóságos, megértő, családias menedzser volt, aki csak délelőtt járt be dolgozni, a délutánokat otthon töltötte a gyerekeivel, az operatív irányítást pedig a menedzsereire bízta. A 2010-ben elhunyt Theo ezzel szemben reggeltől estig az irodájában ült, munkamániás volt, és magánál tartotta a gyeplőt minden céges ügyben – egyszóval munkastílusban is hozták az északi-déli sztereotípiát. Ha volt is probléma azzal, hogy például néha ugyanazokkal beszállítókkal tárgyalt a két Aldi, a súrlódás a Billig-Brüdernek (olcsó testvérek) csúfolt fiútestvérek között maradt.

A botrány Theo utódai között tört ki, vagyis most az Aldi Nord irányításáért folyik a háború. Ez a cég a családi hagyományok szerint három alapítvány tulajdonában van, amelyek németül a Markus, a Lukas és a Jakobus nevet viselik – a névadás a család mélyen átélt katolikus vallásosságára utal. A Markus-Stiftung 61, a Lukas és a Jakobus pedig egyaránt 19,5 százalékban tulajdonos, de az alapszabály szerint az Aldi Nord stratégiai döntéseit mindhárom alapítvány igazgatóságának egyhangúlag jóvá kell hagynia.

Az alapító Theo Albrechtnek két fia született, ifjabb Theo Albrecht és Berthold Albrecht. Ifjabb Theo tartja ellenőrzése alatt a Markus és a Lukas alapítványt, de anyja, Cäcilie is mozgatja a szálakat a háttérből, a Markus alapítvány igazgatóságában ő is benne van. A Jakobus alapítvány Berthold érdekeltsége volt, egészen addig, amíg 2012-ben meg nem halt.

A kenyérpirítóval udvaroló milliárdos

Mielőtt azonban Berthold jogutódlásáról szó esne, vissza kell pörgetni az eseményeket 1985 őszéig. Berthold Albrecht ekkor vette feleségül Babette Schönbohmot. Az akkor 25 éves nő kulcsszerepet játszik a történetben, érkezése alapjaiban forgatta fel a konzervatív klán életét.

Babette Albrecht jómódban élte le a gyerekkorát, annak ellenére, hogy szülei elég korán elváltak. Mostohaapja jól menő ügyvéd volt, és a család biztosítani tudta a legjobb iskolákat a lánynak, aki ennek ellenére nem épített saját karriert. A gazdagok egyik kedvelt nyaralóhelyén, Sylt-szigetén ismerkedett össze Berthold Albrechttel, akivel elég különös párt alkotott. Míg Berthold sokat örökölt apja és a család visszafogott, puritán stílusából, Babette kifejezetten szerette mutatni, hogy van mit a tejbe aprítania. Amikor azonban mostohaapja nigériai olajbefektetései bedőltek, a család soha nem látott anyagi gondokkal találta szembe magát. Berthold, a milliomos gyakran látogatott el kölni otthonukba, és néha vitt ajándékba egy tévét, vagy egy kenyérpirítót. A fura helyzetet a házasság oldotta fel, ezzel Babette gazdag lett, anyja pedig a mai napig havi apanázst kap. Állítólag 2500 eurót folyósítanak neki.

Az Albrechtek a vagyonukhoz képest mindig visszafogottan költöttek, amin lehet, spóroltak még milliárdosként is. A legenda szerint Theo Albrecht 2010-es halálakor bekértek több ajánaltot a temetkezési cégektől, és természetesen a legolcsóbbat választották. De a cég korábban többször is jelezte, hogy a reklámot a fogyasztóra hárított pluszköltségnek tartják, és “az olcsó ár a legjobb reklám”. (Ebben mára lazult a cég, most már nincsenek elvi problémáik a reklámokkal.)

A filléreskedést részben azzal lehet magyarázni, hogy a diszkont modellben dolgozó Aldi mindig az áraival operált, és visszás lett volna, ha a szűk pénztárcájú vásárlókon megszedett összegekből látványosan dorbézolnak. Másrészt azért is kerülték a fényűzést, mert idősebb Theo Albrechtet 1971-ben elrabolták. A 7 millió márkás váltságdíjat kifizették, Theo kiszabadult, a tetteseket pedig a rendőrök később elfogták, de a pénz nagy részének akkorra már nyoma veszett. Theo Albrecht a 7 millió márkát teljes egészében költségnek akarta leírni, pert is indított érte, a bíróság azonban csak azt engedte meg, hogy az elő nem került összeget vezesse be a könyvelésbe.

Rengeteg pénze lett, de nem engedték elkölteni

Nem csoda, hogy Babette Albrecht ebben a környezetben egyáltalán nem érezte jól magát. Rengeteg pénze volt, de nem költhetett belőle. A kontroll erős volt, a sógora és az anyósa egyaránt pár sarokra lakott Essenben, és ellenzett minden fényűzést, de még a társasági életet is. Pedáns családi életet kellet élniük, Cäcilie nagymamához minden kötelező vasárnapi mise után el kellett vinni az unokákat. Babette egyébként egy négyesiker-párnak, majd később még egy lánygyereknek adott életet, azaz Bertholdnak öt utódja van.

A Manager Magazin feldolgozásából kiderül, hogy a pajzson csak Berthold életének vége felé esett némi rés. Babette-nek sikerült keresztülvinnie, hogy legalább néhány közösségi rendezvényre elmenjen a férjével, és ezek egyikén találkoztak össze Helge Achenbach düsseldorfi műtárgyügynökkel és feleségével. A házaspárok között barátság szövődött, és Berthold Albrecht elkezdett megbízásokat adni, elsősorban különböző festményekre. Míg a férfit fokozatosan kerítette hatalmába a gyűjtőszenvedély, és ezzel megszegte a korábbi családi hagyományokat, a feleség végre kiszabadult az aranyketrecéből, Achenbachék révén aktív tagja lett a német felső tízezer társasági életének.

Achenbach hamarosan elvitte Albrechtéket egy oldsmobil bemutatóra is, Berthold Albrecht pedig beleszeretett a régi autókba. Innentől kezdve elszabadult a pokol, a milliárdos Berthold költeni kezdte a pénzét, különösen autókra, de műtárgyakra és luxusutakra is. Theo és Cäcilie Albrecht megbotránkozva nézte, hogy mi történik, Babette Albrecht pedig fürdött a pénzköltésben. A viták mindennapossá váltak.

Berthold megnyílásában az is közrejátszhatott, hogy ekkor már tudta, májbeteg, és nem fog sokáig élni. Feleségével gyakran menekült el az esseni családi csapdából egy svájci luxushotelbe, Bad Ragazba, a halál is ott érte 2012 novemberében.

Még az anyja se tudja, hova temette a feleség

Ekkor az egyik verzió szerint Babette Albrecht felhívta a család ügyvédjét, Emil Hubert, és közölte vele, hogy a férjét Svájcban, Chur városában temeti el, és a sógorát, illetve az anyósát nem szeretné ott látni. Legalábbis ezt mondja Emil Huber. Babette Albrecht viszont ma már úgy emlékszik, hogy Theo és Cäcilie nem akart elmenni a temetésre. Mindenesetre az a tény, hogy Berthold nem Essenben, a családi temetkezési helyen fekszik, már önmagában istenkáromlás, az pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Theo és anyja állítólag nem is tudja, hol van a sír Svájcban.

Berthold Albrecht kézírásos végrendeletét Huber bontotta fel. A szöveg szerint Babette örökölte a vagyon legnagyobb részét, de az öt árván maradt gyereknek is jutott belőle. Az Aldi Nord, illetve a Jakobus alapítvány irányítási joga ekkor már nem volt kérdéses, mert azt korábban rendezték, ott is a feleség és a gyerekek örökölték a pozíciókat.

Az elhunyt milliárdos úgy rendelkezett, hogy végakaratának végrehajtója Marc Heussinger, az Aldi Nord ügyvezetője, a segédje pedig Huber legyen egészen addig, amíg a legfiatalabb gyerek 38 éves nem lesz. Ez pedig csak 2030-ban következik be. Csakhogy Huber, aki akkor volt 73 éves, és egész életében az Albrechtek ügyvédjeként szolgált, mind a három alapítvány igazgatóságának a tagja, és alapvetően ifjabbik Theo Albrecht lojális emberének számít. Ezen kívül Heussinger is benne van Theo mindkét alapítványának vezetésében. Ezért Huber azt mondta, csak akkor vállalja a végrendelet végrehajtását és annak felügyeletét, ha az örökösök aláírnak egy általa megfogalmazott vállalást, amely szerint nyilvános megjelenéseiket a cég hagyományainak megfelelően szervezik.

Ez Theo Albrecht akaratát tükrözi, aki többször felszólította már Babette Albrechtet, hogy tartózkodjon a fényűző dolgoktól, mert azzal árt a teljes cégcsoportnak. Babette Albrecht és a gyerekei azonban ilyen vállalást soha nem szeretnének tenni. A kialakult helyzetben Heussinger és Huber jobbnak látta minél gyorsabban lelépni, mindketten önként lemondtak Berthold végrendeletének végrehajtásáról. Mivel Berthold erre az esetre semmilyen utasítást nem adott, Babette-nek sikerült elérnie, hogy ne legyen felettük végrehajtó.

Nem baj, hogy elvertek 120 milliót, de miért kell ezt világgá kürtölni?

A viszony totálisan elromlott, amikor kipattant, hogy Achenbach állítólag megkárosította Bertholdot és feleségét. Theo Albrechtet azonban nem is a lopás vádja akasztotta ki, hanem az, hogy Babette pert indított az ügynök ellen, vagyis nyilvánosan nagy dobra verte a részleteket. Ekkor ugyanis kiderült, hogy csak a kérdéses ügyekben összesen 120 millió eurót költött el a házaspár, és 19 milliót kért kártérítésként.

Theo azt írta egy levélben Babette-nek, hogy szép csöndben meg kellett volna egyeznie a háttérben Achenbach-val, mert az Aldi hírnevét aláássa, hogy kiderült, a tulajdonosai milliókat költenek a luxushobbiaikra. Babette erre azt válaszolta:

Theo, csak nem gondolod, hogy ha az Aldi minden egyes pitiáner bolti lopás miatt feljelentést tesz, akkor futni kellene hagyni egy ekkora bűnözőt?

Achenbach egyébként hat évet kapott.

Theonál betelt a pohár, és megpróbált szakítani testvére örököseivel. Vételi ajánlatot tett a Jakobus alapítvány részvényeire, Babette Albrecht ügyvédje azonban visszadobta a labdát, mert ügyfele kevesellte a vételárat. Ekkor próbált finoman közbelépni az Aldi Süd, vagyis a család másik ága. Peter Heister, az Aldi Süd vezetője, aki Karl Albrecht lányát vette feleségül, megpróbált közvetítetni a felek között, de még neki sem sikerült.

Néhány millió euró jó lesz zsebpénznek

Theo ezután elindította azt a pert, amelynek most volt a tárgyalása, és pár napon belül folytatódik. Ebben azzal vádolja testvére örököseit, hogy túl sok pénzt vesznek ki a cégből. Amint azt például a Spiegel is bemutatta, a Jakobus alapítvány igazgatóságában ugyanis jelenleg Babette Albrecht két lánya és Huber ül, a negyedik szék nincs betöltve. Huber ugyan Theo embere, de a két lány az anyjával van, és ez veszélyes, mert alkalomadtán az Aldi Nord minden fontos döntését blokkolhatja. Theo ezért valójában azt szeretné elérni a perrel, hogy a hozzá lojális menedzsment kapjon többséget az igazgatóságban. Ezt persze ő váltig tagadja. A per formálisan azért indult, mert a lányok túl sok zsebpénzt osztanak ki maguknak.

A helyzetet bonyolítja, hogy az igazgatóság még 2010-ben úgy döntött, hogy Berthold Albrecht halála után a családnak három helyett csak két szék jusson a testületben. Ezért van most csak két lány döntési pozícióban. Babette Albrecht azonban ezt a döntést 2016-ban megtámadta, arra hivatkozva, hogy halálos beteg férje akkor már nem volt abban a helyzetben, hogy mérlegelni tudta volna a döntéseit. Theo Albrecht azonban azt mondja, ő akkoriban is sokat találkozott az öccsével, és nem vette észre, hogy nem lenne beszámítható.

Mindenesetre amíg az ügy nem rendeződik, addig Berthold lányai döntenek arról, mennyi pénzt vesznek ki az Aldinak ebből az ágából. Nem is fogják vissza magukat, amióta apjuk meghalt, három részletben már összesen 75 millió eurót vontak ki. Lényegében ezt, és a költés módját sokallja Theo Albrecht. Az összegből 30 millió juthatott közvetlenül a gyűlölt sógornőjének, az azóta még nagyobb lábon élő Babette-nek. A gyerekek ezen kívül havi 7500 eurós jövedelmet is húznak a cégből.

Ezek után több mint érdekes, hogy a háborúskodás ellenére az Aldi Nord müködőképes vállalat. Theo bácsi és unokahúgai, illetve sógornője harcban állnak ugyan, de a lányok általában nem blokkolják a fejlesztési terveket, például a nagyratörő amerikai terjeszkedést. Ez nem is lenne érdekük, mert a cég egyébként egy kincsesbánya, tavalyi 36 milliárd eurós forgalom mellett, majdnem egymilliárd euró nyereséget ért el.

Fotó: AFP/Europress

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ Albrecht Aldi családtörténet Olvasson tovább a kategóriában