Brazíliában is próbálkoznak még olyan hamis kötvények, illetve dokumentációjuk értékesítésével, mint amilyen az ezermilliárdos magyar cégek mögött is feltűnt, de inkább már csak online piactereken. A világ más pontjain azonban profi pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre (LTN – letra do tesouro nacional), és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Drágakő, kripto, marha
Dél-Amerikában autóra, kriptovalutára, ingatlanra, drágakövekre vagy szarvasmarhára próbálják becserélni az olyan, papíron forintban ezermilliárdokat érő államkötényeket, amilyeneket tucatszám forgatnak Magyarországon is. A G7 még augusztus végén mutatta be azokat a cégeket, amelyekben összesen 13500 milliárd forint értékben hajtott végre tőkeemeléseket addig szinte ismeretlen tulajdonosuk. A vállalatok mögött LTN típusú brazil állampapír volt. Bár a kötvény eredetiségét kiterjedt dokumentáció igazolta, kiderítettük, hogy ezek az iratok hamisak, azaz a mesés vagyon valójában nem létezik.
Azóta feltártuk azt is, hogy nem kizárólag a kötvényes cégek tulajdonosa foglalkozik ilyen értékpapírokkal:
tucatjával próbálnak hasznosítani Magyarországon olyan, a 70-es években kibocsátott brazil LTN-eket, amelyek papíron több ezer milliárd forintot érnek.
Ezek azonban a brazil hatóságok szerint kivétel nélkül hamisak, így csak arra alkalmasak, hogy zavarosban halászó csalók pénzügyi visszaélésekre használják fel őket.
Brazíliában ennek megfelelően már nem is pörög annyira a biznisz, különösen, hogy egy súlyos bűnügyben is előkerültek ilyen papírok. Bár még mindig vannak a piacon „történelmi” LTN-ek, ezeket jellemzően amatőr módon próbálják értékesíteni tulajdonosaik. A kísérletek egyik fontos felülete például egy eredetileg mezőgazdasági termékekre szakosodott online piactér, ahol most is szép számmal hirdetnek ilyen kincstárjegyeket. Bár az oldal az elmúlt években már szélesítette a termékkört, a fő fókusz továbbra is az agrárium. Ez lehet a magyarázata annak, hogy
egyesek földet vagy marhát is hajlandóak lennének elfogadni a papírokért cserébe.
A vevők azonban ezen a felületen sem kapkodnak a kötvények után. Legalábbis erre utal, hogy több dokumentumot évek óta árulnak, és hozzászólások itt-ott vannak ugyan, ám eladni nem sikerült ezeket. Az árak is elég széles sávban szórnak. Van, aki 12 millió reált (800 millió forintot) várna a kötvényéért, de lehet kapni a legértékesebb típusból néhány tízezer reálért is. Más kérdés, hogy ez utóbbi ár is magas egy olyan kincstárjegyért, amelynek tényleges értéke nincs, és legfeljebb a polcra lehet kitenni mint történelmi hagyatékot.
Egy olyan, 1973-as kibocsátású, 10 milliárd cruzeiro kibocsátási értékű LTN, amilyenek Magyarországon is feltűntek
Saját szleng
Miközben Brazíliában a jelek szerint nem igazán lehet már csalni ilyen kötvényekkel, nemzetközi szinten időről-időre vannak próbálkozások. Ráadásul – szemben a dél-amerikai piaccal – a világ más pontjain több esetben profi pénzügyi csalók repültek rá a fél évszázados LTN-ekre.
Néhány közülük kifejezetten hitelesen próbálja bemutatni, hogy ma is érvényes értékpapírokról van szó. A G7-nek korábban számos kötvény dokumentációját átküldő vállalkozó is több esetben hivatkozott ilyen szervezetekre.
A magukat pénzügyi tanácsadónak, vagyonkezelőnek feltüntető cégekről és emberekről azonban némi utánajárás után kiderül, hogy ismeretlenek a szakmában, és nincs mögöttük semmi.
Az egyik legalaposabb munkát a „történelmi” LTN-ekkel az OVO Technology Partners nevű cég végezte, amely saját honlapján részletes elemzésben mutatja be, hogy – szerinte – miért és milyen feltételekkel érvényesek ma is ezek a kincstárjegyek. A cég több felületen is azt állítja magáról, hogy 30-40 milliárd dollár közötti vagyont kezel, és óriási projektfinanszírozásokban van benne.
A társaság honlapján külön aloldalon foglalkozik az LTN-ekkel. Részletesen bemutatják az értékpapír eredetét, és rengeteg olyan brazil jogszabályt idéznek, amelyek állításuk szerint a kincstárjegyek beváltását szabályozzák. Az alapsztori teljesen valós: korábbi cikkeinkben mi is írtunk róla, hogy a 60-as évektől nagyon zavaros időszak jött a brazil gazdaságban hatalmas inflációval és kötvénykibocsátásokkal. Ezt írja le az OVO is bemutatójában, amelyben úgy fogalmaz, hogy a 70-es években az
LTN-ek a kormányzati finanszírozás, valamint az infláció és a monetáris politika kordában tartásának kritikus rövidtávú eszközeivé váltak.
A most forgó értékpapírok szempontjából a hangsúly a rövidtávún van. Ezeket a papírokat ugyanis – ahogy erre a G7 figyelmét több válaszában is felhívta a Brazil Államkincstár – legfeljebb egyéves lejárattal bocsátották ki.
Ezt elemzésében az OVO is elismeri. Az ellentmondást azzal oldják fel, hogy a zavaros helyzet és a sok visszaváltatlan kötvény miatt a brazil döntéshozók időről időre átértékelték a kincstárjegyeket, illetve meghosszabbították azok lejáratát.
Ez a folyamat tulajdonképpen az 70-es években kibocsátott LTN-ek alapmítosza,
mindenki, aki ilyen papírokkal foglalkozik, erre hivatkozik. A brazil kötvénykereskedőknek még saját szlengje is kialakult, mivel a vonatkozó portugál kifejezéseket nem igazán sikerült lefordítani. Az átértékelésre például magyarul is „repaktuálásként” hivatkoznak.
Az OVO a folyamat alátámasztására tucatnyi jogszabályt idéz be az elmúlt évtizedekből, köztük alkotmánymódosításokat is. A hivatkozott törvények között akad néhány olyan, amelyiknek semmi köze nincs az államkötvényekhez, több azonban valóban pénzügyi instrumentumokat és azok hasznosítását szabályozza. A rendeletek nagy része azonban ma már nem hatályos, és egyik sem igazolja azt, hogy a 70-es évek LTN-jei ma is érvényesek lennének. Ahogy nem is azok: a Brazil Államkincstár G7-nek küldött állásfoglalása szerint ugyanis „nincsenek forgalomban érvényes papíralapú kötvények, az 1970-es években kibocsátott kötvények maximális futamideje egy év volt, így minden ezekhez köthető irat vagy tanúsítvány hamis”.
Atlantis Universe Money
Kérdés, hogy egy tényleg nagy, saját állítása szerint dollárban is tízmilliárdokat kezelő pénzügyi vállalat miért megy bele ilyen kétes ügyletekbe. A válasz az, hogy azért, mert nem kezel dollárban tízmilliárdokat. A cég székhelye Saint Kitts és Nevisben van a műholdkép alapján egy kőbánya vagy valami hasonló képződmény közepén. A honlapon pedig egy ponton kiderül, hogy
valóban 38 milliárdnyi vagyont kezelnek, csak nem dollárban vagy euróban, ahogy ez több helyen szerepel, hanem AUM-ben.
Az AUM vélhetően az Atlantis Universe Money kriptovaluta rövidítése, amiből egy darab nagyjából 0,00074 dollárt ér. Így a 38 milliárd AUM-es vagyon valójában mindössze 28 millió dollárnak (10 milliárd forintnak) felel meg. Ez még mindig nem kevés, ám már közel sem az a nagyságrend, ami önmagában hitelességet teremtene az OVO-nak. Különösen, hogy egy nem igazán ismert és nem is túl bizalomgerjesztő nevű kriptóban adják meg a vagyonukat. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a társaság Facebook-oldalán a legutóbbi érdemi bejegyzés tavaly ősszel született, és a vállalatnak mindössze 183 követője van.
Zavarosban halászó csalók
Véletlenül sem az OVO az egyetlen ilyen pénzügyi szolgáltató, több hasonló cég kínálatában szerepelnek a régi LTN-ek, ha nem is ilyen szépen kidolgozott, de nagyon hasonló körítéssel. Ha kissé alaposabban utánanézünk ezeknek, akkor azonban hamar kiderül, hogy valami nem kerek körülöttük. Akad köztük olyan, amelynek a honlapjával szinte megegyező URL alatt működő oldalon mutatják be, hogyan csalt ki valakitől állítólag dollármilliókat a vállalat vezetője. Utóbbi lapon azt írják: a szolgáltató
célja, hogy megszerezze a pénzt, és ha megvan, folyamatosan hozamokat ígér, de azokat soha nem teljesíti.
Egy ilyen típusú csaláshoz pedig tökéletesen alkalmasak lehetnek a kamu LTN-alapú befektetések.
A kétes hátterű pénzügyi cégek mellett előfordul, hogy egy nem is létező szolgáltató nevében emailben küldenek ajánlatokat, és egy időben fontos terepe volt az ilyen próbálkozásoknak a LinkedIn is. A közösségi oldalon még most is szép számmal elérhetőek olyan bejegyzések, amelyekben „történelmi” LTN-eket kínálnak, igaz, olyan cikk is akad, amely az ezekkel végrehajtott gyakori csalásokra hívja fel a figyelmet.
Az ajánlatokat közzétevő felhasználókban az a közös, hogy a fent bemutatottakhoz hasonló kétes pénzügyi szervezetek állnak mögöttük, már persze ha áll egyáltalán valami mögöttük. A szálak sokszor Afrikába vezetnek, de szép számmal voltak próbálkozások a világ más pontjairól is. Például Németországból, ami magyar szempontból azért érdekes, mert a hirdetést közzétevő vállalkozóról egy blogbejegyzésben azt írták:
egyszerű költségvetési csaló, akinek partnere történetesen Budapesten ténykedik.
A megnevezett ügyvédnőnek valóban több vállalkozása is volt Magyarországon, ezek azonban már nem működnek: felszámolták vagy kényszertörölték őket.
Nincs nemzetközi nyomozás
A LinedIn-es bejegyzések többsége ugyanakkor már elég régi, jellemzően 6-8 éves, ami arra utal, hogy visszaszorulóban vannak a hasonló próbálkozások. A magyarországi esetek, illetve az időről-időre feltűnő kamu befektetési cégek ugyanakkor jól mutatják, hogy teljesen nem szűntek meg a csalási kísérletek. Sőt, ahogy a két brazil kötvényes magyar cég esetében, részben sikerre is vezethetnek.
Ebben valószínűleg annak is szerepe lehet, hogy miközben Brazíliában a 2010-es években voltak büntetőügyek hasonló visszaélések miatt, a világ más pontjain nem igazán volt ez jellemző. A brazil hatóságok G7-nek küldött állásfoglalása szerint a Brazílián kívüli ügyekben nekik nincs tennivalójuk, annak az országnak a hatósága illetékes, ahol a csalási kísérlet történt.
A két vállalatnál információink szerint vizsgálódik is a NAV, a jelek szerint azonban a vizsgálatok még nem jutottak túl az országhatáron. Kérdésünkre Brazília magyarországi nagykövetségéről, illetve a Brazil Államkincstártól is azt írták, hogy velük még nem vették fel a kapcsolatot a magyar hatóságok. Az államkincstár ugyanakkor azt javasolta, hogy a
magyar hatóságok adjanak tájékoztatást a nyomozásukról, és hivatalosan kérjék a brazil kormány együttműködését a Külügyminisztériumon keresztül. Ez lehetővé teszi a közös fellépést és az ilyen csalási kísérletekben részt vevők felelősségre vonását.
Pénz
Mit választ a fiatal, ha kellene neki négymillió forint, röghöz kötést vagy drága kölcsönt?
Úgy mozgatna meg 500 milliárd forintot a munkáshitellel a kormány, hogy az neki jövőre csak 10 milliárdba kerül.
Közel lehetünk ahhoz, amikor a magyar lakosság is megindul a pénzváltókhoz
A Trump győzelmét követő újabb vámháború Magyarországnak is fájna, a várható intézkedések alapján pedig nagy nyomás maradhat a forinton.
Magyarországi nyugdíjas kezeli egy brazil gyártulajdonos kamu dollár milliárdjait
Egész iparág épült ki dél-amerikai állampapírok hamisítására, és hazánk aktív terepe lett a hasznosításukra irányuló biznisznek.
Fontos
Rég látott mélypontra csökkent a lakástámogatások értéke Magyarországon
Hullámvasútra kerültek az állam lakástámogatásai kiadásai az elmúlt években: a 2022-es rekord után idén jött az elmúlt 10 év mélypontja.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
A mézesmadzag mellett a korbácsot is előveszi a kórházakban a kormány
Keménykedett már a beszállítókkal, rúgott ki igazgatókat, most a kórházi vezetők anyagi felelősségre vonásával küzdene a kormány az adósságok ellen.
