Tett a Mol egy fontos lépést, hogy ne függjön annyira a benzinkutaktól
Elkezdi működését Tiszaújvárosban a Mol-csoport poliolüzeme, három évvel a tervezett átadás után.
Miért fontos ez? A Mol klasszikus tevékenysége, hogy nyersolajat desztillál, azaz elemeire választ szét, és ezekből vagy késztermékeket készít (például benzin vagy dízelolaj), vagy eladja másoknak. Az egyik ilyen, eddig továbbadott anyag a propilén volt, amelyből nagyrészt habszerű műanyagokat készítenek. Mostantól azonban a Mol saját kézbe veszi ennek a gyártási folyamatnak a további lépéseit, és ezzel ezek profitját is.
- Számokban: Az üzem felépítése 1,3 milliárd euróba került, és 131,5 millió euró állami támogatást kapott. A beruházás a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt csúszott.
Hosszabb távon az üzem fő terméke a propilén-oxid lesz, ezt az elmúlt 10-15 évben tonnánként 750 euróval magasabb áron lehetett (volna) eladni, mint a propilént (amelyet eddig értékesítettek). Az üzem gyártókapacitása évi 200 ezer tonna.
Tágabb kontextus: A cégcsoport 2016 óta koncentrál erősebben arra, hogy klasszikus olajvállalatból sok minden mással is foglalkozó társaság legyen, ennek egyik legfontosabb, de kevésbé látványos lába a műanyagipari alapanyagok gyártása.
- Amint arról korábban részletesen írtunk, a műanyagipar felé mozdulás nem eltávolodás a fosszilis alapoktól, hiszen például a most átadott üzem is kőolajszármazékból dolgozik. Ez a lépés (másokkal ellentétben) tehát közvetlenül nem mozdítja el a vállalatot az olajkorszak utáni világ felé.
Alulnézet: a Tiszaújvárosból kikerülő alapanyag végső fogyasztói termékeivel például az IKEA matracokban vagy a gépjárművek belső borításainál találkozhat majd a felhasználó. Ez az a habszerű anyagcsoport (poliuretánok) amely iránt egyre nő a piaci kereslet, és amelynek gyártási folyamatából mostantól nagyobb profit kerülhet a Molhoz.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
