A céges költségek őrei, a pénzügyi vezetők kettős szerepbe kerültek. Adott a költségek csökkentése, mint fő feladat, de pénzre van szükségük hozzá. Pontosabban ahhoz, hogy – főleg az informatikai rendszerek fejlesztésével, automatizációval – lépést tudjanak tartani a folyamatosan változó, kiszámíthatatlan gazdasági környezettel.
A PwC idén ötödik alkalommal kérdezett meg több mint száz magyar CFO-t, azaz vállalati pénzügyi vezetőt az előttük álló legnagyobb kihívásokról. A számos iparágat és vállalatméretet lefedő válaszadók átlagosan több mint 12 éve töltik be pozíciójukat.
A szakemberhiány, amely öt éve, az első felmérés készítésekor a legnagyobb kockázat volt, idén a második helyen áll. Most
a legnagyobb CFO-félelem a bizonytalan gazdasági környezet
és az, hogyan lesz pénz a szükséges informatikai beruházásokra.
Az IT fejlesztéseket szerencsére nem kell a nulláról kezdeni, a korábban szkeptikusan kezelt felhőtechnológiával már jórészt kibékültek a magyar cégek. A kutatás szerint csaknem felüknél (42%) vagy megtörtént, vagy folyamatban van a pénzügyi-számviteli rendszer transzformációja – amivel a gyakorlatban a felhőbe költözés is megtörténik – további 21 százalékuk pedig a közeljövőben, a következő 1-3 évben tervezi azt. Ez pedig kihat az egész terület jövőjére az automatizáción keresztül.
„Régóta várjuk, hogy a klasszikus tranzakcionális, számviteli pénzügyi csapatok mérete csökkeni fog, és cserébe nő az elemző, adatalapú munkakörök száma” – mondta Balogh Roland, a PwC számviteli és tőkepiaci tanácsadási üzletágának igazgatója, a felmérés vezetője. „A nagy kérdés, hogy mikor, mivel a számok alapján jelenleg
idejük nagy részét még mindig adatok előállításával, feldolgozásával, riportálással töltik a pénzügyi csapatok, nem előrejelzéssel és döntéstámogatással. A felmérés szerint ebben nagyon kevesen mozdultak előre.”
– tette hozzá.
A kutatás szerint a számviteli-könyvviteli munkakörökben terveznek leginkább létszámcsökkenést a CFO-k. Tízből hárman válaszolták, hogy a feladatok automatizálása nyomán lehetőség lesz erre.
„A pénzügyi vezetők már nem azt várják, – ami eddig fontos volt, – hogy valaki végtelenül precízen felvigye minden számla adatait a rendszerbe, mert erre most már sok helyen automatizációs módszereket használnak.”
A pénzügyi csapatok egyik legidőrablóbb tevékenysége az Excel formázás, pivotálás. Itt jön képbe a low coding. Ez egy olyan mini automatizálás, amihez nem kell tudni programozni, és alapvetően nem kell hozzányúlni a fő IT-rendszerekhez sem, az alkalmazás a meglévő folyamatokat és az általuk előállított adatokat kapcsolja össze.
A legegyszerűbb verzió, amikor valaki felépít egy folyamatot, az adatok letöltésétől, szűrésétől a kimutatás készítéséig. Bár ez nem oldja meg az egész folyamatra kiterjedő hatékonyságot, de 1-1 lépést ki lehet váltani vele. Ha a low coding és a felülről jövő folyamatfejlesztések, automatizálás találkoznak, eljöhet az idő, hogy nem látnak többé Excel táblát a pénzügyesek.
A pénzügyi vezetők egyébként a kollégák szakmai felkészültségével a legelégedettebbek, de az automatizációhoz elengedhetetlen folyamatok és változások menedzselésében van még tér a fejlődésre.
Az automatizálás nem kizárólag pénzkérdés. Balogh Roland szerint
Nem annyira pénz, hanem sok vállalati erőforrás kellene a meglévő vállalati folyamatok újrahúzásához. Nehéz elmagyarázni a társterületeknek, hogy miért fontos a pénzügy a folyamatban és neki miért lesz haszna abból, ha másképp csinál valamit.
Mivel egy beszerzési vagy értékesítési folyamatban egyszerre sok terület, üzletág van kapcsolatban egymással, így a folyamat átalakításakor az összes résztvevő üzleti területtel el kell fogadtatni a változást. Ez pedig nem mindig könnyű – ahogy a 4. legnagyobb CFO-félelem is az, hogy a szervezet majd lassan reagál a változásokra.
Amikor például a pénzügy több adatot kér a megrendelésekről, akkor azt az értékesítés jobbára csak plusz adminisztrációnak tartja. Azonban
ha valamiről nincs adat, nem lehet elemezni, és később esetleg hatékonyabbá tenni sem lesz mód a folyamatot.
„Öt éve még sok esetben furcsán néztek ránk a vállalati CFO-k, mert nem tudták, miről van szó, amikor rákérdeztünk, hogy használnak-e a dashboardokat, automatizált folyamatfejlesztéseket. Most már tudják, mi a dashboard*Egy folyamatosan frissülő, interaktív diagramhalmaz. és sokkal komfortosabbak az új technológiákkal kapcsolatban is” – mondta Balogh Roland.
Felhő alapú megoldásokat, adatvizualizációkat már majdnem mindenki használ, de mesterséges intelligenciát csak a pénzügyi vezetők 8 százaléka alkalmazott eddig munkája során.
„Bár nagyon érdekli őket a technológia, és az, hogy mit lehetne kihozni belőle, látják a kockázatokat is, amit a konkrét üzleti adatok felhő alapú MI– megoldásba való feltöltése jelent” – mondta a PwC igazgatója. Ezért óvatosan ismerkednek a technológiával, leginkább köszönő e-maileket vagy beszédeket iratnak a ChatGPT-vel.
A fenti trendek a jövőben csak erősödni fognak: sorrendben automatizációra, a kollégák képzésére és riportingra terveznek a legtöbbet költeni a CFO-k a következő években.
A kutatást bemutató konferencián megkérdezték a jelen lévő CFO-kat is, hogy – a szakmai kompetenciákon túl – milyen készségeket várnának el leginkább a csapatuktól. Meglepetésre elsöprő többségük választotta a “dobozon kívüli”, kritikus gondolkodást, a képességet, hogy a kollégák túllépjenek a megszokott, bevált sémákon, ha úgy hozza az élet. Ahogy elhangzott, “a mesterséges intelligencia mellett a természetes intelligenciára is szükség van”.
A cikk megjelenését a PwC Magyarország támogatta.
Támogatói tartalom
Fontos