A legnagyobb európai cégek összesen legalább 100 milliárd euró közvetlen veszteséget szenvedtek el a háború kezdete óta az Oroszországban működő leányvállalataikon keresztül, derült ki a Financial Times számításából. Az összesített számban nincsenek benne a háborús helyzetből fakadó makrogazdasági hatások, vagyis az olyan közvetett költségek, mint például a magasabb energiaárak.

Az adatok szerint a háború előtt 1871 európai tulajdonú vállalat működött Oroszországban, ezek több mint fele jelenleg is üzemel. Ilyen például az olasz UniCredit, az orsztrák Raiffeisen, a svájci Nestlé, vagy a brit Unilever. 

A szakértők szerint a maradó cégek magas kockázatú szerencsejátékot játszanak, ami például abban is megnyilvánul, hogy Moszkva először a Fortum és az Uniper gázimportőr cégek fölött vette át az irányítást, amit aztán a Danone és a Carlsberg júliusi eltulajdítása követett.

A gyorsan távozók kisebb veszteségeket írtak le, mint a maradók kockázatai, összegezte a helyzetet egy szakértő. 

Értékvesztés, pluszköltség

Hatalmas veszteségeket szenvedtek el az olaj- és gázóriások, mint például a BP, Shell vagy a TotalEnergies, a mintegy 40 milliárdos pluszterhüket azonban bőven ellensúlyozta a magas olaj- és gázárakból származó bevétel, ami bőséges profitot is hozott számukra.

A BP több mint 25 milliárd dollárt veszített azzal, hogy az invázió harmadik napján bejelentette: megválna részesedésétől az orosz állami olajvállalatban, a Rosznyeftben. 

A francia TotalEnergiesnél 14,8 milliárd, a Shellnél 4,1 milliárd, a norvég Equinornál 1 milliárd, az osztrák OMV-nél 2,5 milliárd eurós veszteségről beszélhetünk. 

A német állam által nemrég megmentett Uniper 5,7 millárd eurós, míg a finn Fortum 5,3 millárd eurós pluszköltséggel kénytelen szembenézni.

A Renault orosz érdekeltségei és gyárai eladása után 2,3 milliárd eurót írt le, a Volkswagen 2 milliárd eurót – utóbbi egy 4000 alkalmazottat foglalkotató gyártól is megvált.

Talán már eladnák a Raiffeisent, minden lehetőséget vizsgál az OTP

A francia Soicété Générale 2022 áprilisában döntött az eladás mellett, a folyamat mintegy 3,1 millárd eurós költséget hozott. Az Oroszországban működő 45 nyugati bank többsége egyelőre maradt, részben az orosz kormányzat által meghozott, a kivonulást megnehezítő korlátozások miatt is. Ugyanakkor osztalékot kivenni ezekből a cégekből szinte lehetetlen, és az állami kisajátítás jóformán állandóan ott lebeg a fejük fölött.

Az egyik legnagyobb ilyen bank, a Raiffeisen, eddig 1 milliárd eurót írt le mindezek miatt, a jelenleg egymilliárd eurós értéken nyilvántartott orosz részleg eladásának módját vizsgálják már.

A szintén vevőt kereső UniCredit 1,3 millárd eurót veszített eddig. 

A magyar OTP-nek jelenleg is működik Oroszországban – és Ukrajnában is – leányvállalata. Legiutóbbi teljes éves jelentése szerint az OTP „a vállalkozás folytatásának elvét követve” marad Oroszországban.

Ugyanakkor hozzáteszik ehhez, hogy

• “a menedzsment az orosz operáció esetében továbbra is vizsgál minden stratégiai opciót”,
• de “egy 2022. októberi elnöki rendelet gyakorlatilag megtiltja a külföldi tulajdonú bankok eladását”.

A jelentés szerint 2022-ben az orosz leánybank korrigált adózott eredménye 42,5 milliárd forint volt: az első negyedév 27,2 milliárd forint vesztesége után a második, harmadik és negyedik negyedévben nyereséges volt az orosz működés.

Ebben a jelentésben odáig mennek, hogy leírják: a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos bizonytalanság nem merül fel sem Oroszországban, sem Ukrajnában. Ugyanakkor azért összesítik az eszközeik orosz-ukrán konfliktusból származó becsült értékvesztéseit.

Azt is rögzítik, hogy a teljes orosz operáció leírása a csoport tőkemegfelelési mutatójában 71 bázispontos csökkenést hozna, vagyis így is bőven a törvényi előírás felett maradna. A teljes orosz működés az OTP-csoporton belül pár százalékot tesz ki: az orosz eszközök súlya a konszolidált teljes eszközállományon belül 2023 első negyedév végén 3,1, a nettó hitelek súlya 2,7 százalék volt.

Ukrán állami hatóságok szerint az OTP részt vesz az orosz invázió finanszírozásában az oroszországi működés fenntartásával. Az OTP válaszközleménye szerint oroszországi piaci részesedésük csak 0,17 százalék. Azt is közölték: bár megkezdték az eladás előkészítését, az elnöki rendelet után a leányvállalat eladását nem tudják végrehajtani, a rendezetlen hátrahagyás pedig adomány lenne az orosz gazdaságnak.

A Richter is marad

A Richter  2023. első félévi tőzsdei jelentése szerint második legnagyobb piaca Oroszország, ahol közel 36 milliárd forintot tett ki az árbevétel. Így üzleti tevékenysége nagyjából a világjárvány előtti szinten maradt.  

Ugyan Oroszországban csökkent az eladás, de ezt ellensúlyozta a rubelben mért magasabb forgalom, amely elsősorban a 2022. első negyedév végén végrehajtott áremelések eredménye.

A Richter aktív Ukrajnában is, ahol a jelentés szerint a törvényi háttér változása miatt a közeljövőben bevonhatják az Oroszországban adózó és gyártókapacitással rendelkező vállalatok gyógyszer-forgalmazási engedélyeit, ha van helyettesítő termék a piacon. Ez 53 Richter-terméket érintene, és az engedélyek felfüggesztését 2022 októberében el is indították, de a gyakorlatban eddig nem került végrehajtásra.

A Richter korábban közölte: a cég „továbbra is nyomon követi kitettségét és a fizetési fegyelmet Oroszországban, ahol helyi leányvállalatuk rubelben mért árbevételének mintegy fele természetes úton fedezi a rubelben felmerült helyi gyártási és marketingköltségeket. A kifizetések mind az orosz, mind az ukrán piacról rendben teljesültek a beszámolási időszak során.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat háború Oroszország Richter vállalat Olvasson tovább a kategóriában