Összeszerelő üzem helyett technológiai központot épít a Volvo Krakkóban
Negyedik technológiai központjának létesítésére készül a Volvo, aminek a napokban vált ismertté a helyszíne: Krakkóra esett a kínai tulajdonban álló svéd gyártó választása. A lengyel várost az élénk telekommunikációs szektora és az ott jelenlévő további techcégek tették vonzóvá, ahol 2025-ig várhatóan 600 főt alkalmaz majd a Volvo – a szoftverfejlesztők, mérnökök és tesztelők toborzása már el is kezdődött, akik elsősorban a biztonsági megoldásokon és a fedélzeti számítógépek funkcióin dolgoznak majd.
Magyarországról nézve a beruházás jelentősége az ott végzett munka hozzáadott értékében mutatkozik meg. Autók vagy alkatrészek gyártása helyett ugyanis nagy szakértelmet igénylő fejlesztés zajlik majd az új létesítményben, ami az elektromos átállásban segíti a Volvot –
hasonló beruházásokat a magyar kormány is szeretne az országba csábítani,
ezért épült például a ZalaZone próbapálya is.
Az alacsonyabb színvonalú, szerelői feladatok persze Lengyelország járműiparától sem idegenek, derül ki a Notes From Poland összefoglalójából. Tavaly decemberben a Mercedes jelentette be egymilliárd eurós lengyelországi beruházását, aminek révén egy elektromos kisteherautókat összeszerelő üzemet épít, júliusban továbbá az akkumulátorokban használatos rézfóliákat gyártó SK Nexilis döntött 627 millió euró befektetéséről Stalowa Wola-ban. Az unióban elsőként Lengyelországban épül az elhasználódott elektromos autó-akkumulátorok feldolgozására hivatott üzem egy 2021-es döntés nyomán, és a lengyel buszipar jelentőségét mutatja, hogy 2020-ban az ország az elektromos buszok legnagyobb exportőrévé vált uniós viszonylatban a spanyol tulajdonba került, de eredetileg lengyel Solarisnak köszönhetően.
A kínai Geely által birtokolt Volvo döntésének mindenesetre az is súlyt ad, hogy cég Svédországon kívül csak Indiában és Kínában működtet hasonló fejlesztőközpontokat. Az új, krakkói egységben várhatóan már az év végén megkezdődik a munka, eleinte 120 dolgozóval.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
