Az Electrolux Magyarországba vetett bizalmának újabb jele, hogy a vállalat magyarországi történetének legnagyobb beruházása zajlik Nyíregyházán: a 35 milliárd forintos fejlesztés nyomán a legmodernebb digitalizált háztartási eszközök gyártását telepítik ott, így ez a hűtőgépgyár lesz a vállalatcsoport egyik legmodernebbje.
Így számolt be az Electrolux vezetőivel tavaly februárban folytatott svédországi tárgyalásáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerdán, kevesebb mint egy évvel a tárcavezető útja után, az Electrolux bejelentette: leállítja a termelést a nyíregyházi hűtőszekrénygyárban, ahol 650 ember dolgozik. Bár a cég elsősorban a keresletcsökkenéssel és a nem megfelelő kapacitáskihasználással magyarázza a lépést, a magyar üzemek versenyképességét a növekvő bérköltség és a megugró energiaárak sem javították.
A nyíregyházi gyár leállítása tényleg elég meglepő fordulat, eddig ugyanis a cég kommunikációja is egyértelműen a telephely fejlesztésének irányába mutatott. A Szijjártó Péter által is emlegetett 100 millió eurós beruházást még 2019 őszén jelentették be, nem mellesleg a legutóbbi nagyobb leépítésükkel egy időben. Akkor a jászberényi egységben szüntették meg a porszívó- és részben a hűtőgyártást, ami 800 munkahelyet érintett, és a cég bevételét, illetve exportját is tízmilliárdokkal vetette vissza.
Ezzel párhuzamosan azonban döntöttek arról, hogy Nyíregyházán bővítenek. Az elképzelés az volt, hogy a beruházás során a vállalat új termékcsaládokat fejleszt, így növelve a beépíthető és a nagy méretű, szabadon álló hűtőszekrények versenyképességét. Emellett a gyártási folyamat modernizációját is tervezték, aminek a végén az üzem „az iparág élvonalát képviselte” volna.
A beruházás 2019-es bejelentésekor Gönczy Sándor, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezető igazgatója és a cég európai alelnöke lényegében ugyanazt mondta, mint 2022 februárjában a külügyminiszter. Egészen pontosan így fogalmazott:
a kiemelkedő nagyságrendű beruházás nyíregyházi üzemünkben azt bizonyítja, hogy az Electrolux Group számára Magyarország fontos helyszín az európai gyártókapacitásai sorában.
A beruházás 2021 tavaszán meg is indult. Bár abban az évben a tervezett 100 millió eurónak még csak a töredékét költötték el, de így is több száz millió forint ment el például a nyíregyházi épületek fejlesztésére és a gyár termelő berendezéseire. Ráadásul – különösen Szijjártó Péter szavai fényében – semmi nem utalt arra, hogy 2022-ben változtak volna a tervek. Ehhez képest a szerdai bejelentés tényleg 180 fokos fordulat.
Az Electrolux közleménye szerint a vállalat döntését egy 2022 utolsó negyedévében készített hatástanulmány előzte meg, amely a nyíregyházi gyár versenyképességét vizsgálta. Ennek során a legfontosabb szempontok a gyár kapacitásának kihasználtsága, valamint a jövőbeli kereslet-előrejelzés voltak. Ezek pedig túl sok optimizmusra valószínűleg tényleg nem adtak okot. A magyar cég belföldi és exportértékesítése is évek óta csökken, és pozitív fordulatra nem is nagyon lehetett számítani.
A svéd anyavállalat szerdán közzétett gyorsjelentésében azt írta, hogy várakozásaik alapján a termékeik iránti igény 2023-ban az ázsiai, a közel-keleti és az afrikai régiók kivételével világszerte tovább csökken majd, és a kiemelt térségekben is csak stagnálás várható. Ezek a folyamatok pedig a nyíregyházi gyárat különösen rosszul érinthetik, hiszen az üzem pont azokra a piacokra termel, ahol komolyabb visszaesés várható. Bár a magyar cég legutóbbi beszámolójában ilyen bontás már nem szerepelt, 2020-ban a Magyarországon gyártott termékek több mint 90 százalékát az Európai Unióban, ezen belül is elsősorban Nyugat-Európában értékesítették.
Az országonkénti arányokban azóta a jászberényi termelés csökkentésével lehetett változás, de az export fő iránya így is Európa maradt. A cégnél lapunk kérdésére azt válaszolták, hogy a jászberényi gyár főként a svájci és egyéb európai, míg a nyíregyházi leginkább a skandináv piacra összpontosít. Ezeken a piacokon pedig, mint fogalmaztak, nem látják azt a gyártható darabszámot, ami elegendő lehet a gazdaságos működéshez.
Bár a keresletcsökkenés és a kapacitáskihasználás biztosan meghatározó kérdések, jó esély van rá, hogy más üzleti szempontok is szerepet játszottak a döntésben. A már említett negyedéves jelentésben az Electrolux vezérigazgatója, Jonas Samuelson arról értekezett, hogy 2023-ban komoly kihívást fog jelenteni a munkaerő és az energiaárak emelkedése, különösen Európában és Latin-Amerikában. Ez egész biztosan Magyarországon is így lesz, sőt már 2022-ben, illetve a bérek esetében a korábbi években is így volt, ami jelentősen ronthatta a magyar üzemek versenyképességét a csoporton belül.
A 2019-es jászberényi üzembezárás kapcsán is írtunk már róla, hogy a bérköltségek különösen nagy súllyal esnek latba az olyan gyárak esetében, ahol alacsony hozzáadott értékű munka, például egyszerű összeszerelés folyik. Az Electrolux gyárai a céges adatok alapján pedig egyértelműen ilyenek, még ha a tervezett beruházás ezen akár változtathatott is volna. Így elég valószínű, hogy az elmúlt évek masszív béremelkedése rontotta a különböző üzleti mutatókat, és így a magyar termelőegységek globális csoporton belüli pozícióját is.
Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. közel 9,2 milliárd forintot fizetett ki bruttó bérként 2021-ben. Ez 700 millió forintos növekedés 2015-höz képest – úgy, hogy időközben a létszám nagyjából a felére esett.
A megugrás ráadásul arányaiban a (gyárakban is dolgozó) fizikai alkalmazottak körében volt nagyobb, itt hét év alatt majdnem duplázódott az átlagos bér. Még úgy is, hogy 2021-ben – vélhetően a jászberényi bezárás miatt – csökkenést mutattak az adatok.
A fenti növekedésben a 2022-es számok még benne sincsenek, márpedig tavaly a megugró infláció mellett a korábbiaknál is gyorsabban nőttek a hazai bérek, és ez a trend várható 2023-ban is folytatódik. Ennek fényében teljesen reális, hogy a 2024-es tervekben a kilenc évvel korábbi bérszint durván háromszorosával kellett volna számolnia az Electroluxnak. Emellett pedig már egyáltalán nem biztos, hogy megéri Magyarországon tartani az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő munkát.
Erre egyébként Gönczy Sándor már a 2019-es jászberényi kapacitáscsökkentésnél is utalt. A cégvezető akkor az Indexnek úgy fogalmazott, hogy
nem lehet Európában egyszerű, kis hozzáadott értékű termékeket gazdaságosan gyártani.
A céget kérdeztük, hogy milyen mértékben emelkedett 2022-ben a munkaerőköltségük, ám erre annyit válaszoltak, hogy „a munkaerőköltségnek nem volt hatása a döntés meghozatalában”. Sokatmondó ugyanakkor, hogy az eddig Nyíregyházáról ellátott piacok igényeit a jövőben részben az olaszországi Suseganában található hűtőgépgyárból elégítik majd ki. Abból az egységből, ahonnan 2015-ben még 70 ezer beépíthető hűtőszekrény gyártását helyezte át Magyarországra az Electrolux.
A gyár további sorsáról sok részletet egyelőre nem tudni. A csoport negyedéves beszámolójában azt írták, hogy
vizsgálják az üzem eladásának lehetőségét,
és ezt erősítették meg a magyar leányvállaltnál is. A cégnél lapunk kérdésére azt válaszolták, hogy az illetékes minisztériummal és a helyi önkormányzattal közösen vizsgálják a telephely további értékesítésének lehetőségeit potenciális új befektetőknek. Ennek a részletei azonban még függnek a jövőbeni egyeztetésektől, egyéni igényektől. Az Electrolux nyíregyházi hűtőszekrénygyára egy 30 hektáros területen működik 44 ezer négyzetméternyi termelési területtel, közvetlen vasúti csatlakozással és egy 14 ezer négyzetméteres készáruraktárral.
Szintén kérdéses, hogy mi lesz a sorsa az üzemben dolgozó 650 alkalmazottnak. A vállalat tájékoztatása szerint már csütörtökön felvették a kapcsolatot az üzemi tanáccsal, amellyel a kollektív szerződésen felüli pluszjuttatásokról, illetve a munkatársak jövőbeni elhelyezkedését támogató programokról egyeztetnének.
Vállalat
Fontos