Ha felkapcsoltad ma a villanyt, vagy ittál egy pohár csapvizet, akkor szinte biztos, hogy közvetve használtad az eszközeit annak a francia gyökerű óriásmultinak, amely kétezer embernek ad munkát Magyarországon, négy gyára és egy nemzetközi logisztikai központja van itt, a budapesti irodájában pedig olyan csapatokat foglalkoztat, amelyek európai szintű beszerzési, pénzügyi és fenntarthatósági tanácsadási feladatokat látnak el.

Ez a Schneider Electric, egy, a világ több mint 100 országában jelen lévő, 25 milliárd eurós árbevételű, 1836-ban alapított cég, amelyről lehet, hogy sosem hallottál. Amikor Petr Hermann regionális vezetővel leültem beszélgetni, rögtön azt kérdeztem tőle, hogy lehet, hogy ilyen számok mellett mégis kevesen ismerhetik őket. Ahogy Hermann magyarázta, ennek oka az lehet, hogy a vevőik főleg a vállalati szférából kerülnek ki, és amit gyártanak, sok esetben csak közvetetten szolgálja a lakossági igényeket és villamos biztonságot.

A cég ugyanis főként energiamenedzsmenttel és ipari automatizálással foglalkozik, ami könnyen belátható módon extrém fontos manapság, de ugyanilyen logikus, hogy a termékek és szolgáltatások legfőbb vásárlói az energetikai szolgáltatók vagy egyéb iparvállalatok. A bevezetőben is csak azért említettük a csapvizet, mert a víziközmű vállalatok is általában Schneider Electric berendezéseket használnak a víztisztításnál.

Petr Hermann, a Scheinder Electric regionális vezetője. Fotó: Schneider Electric

Azt kell mondjam, hogy az ismertebb lakossági termékünk a villanykapcsoló és a konnektor, ott találkozhat a Schneider Electric márkanévvel is, de az is elképzelhető, hogy a kismegszakítóinkkal és egyéb készülékeinkkel is ott vagyunk lakása biztosítószekrényében is

– mondta Hermann.

Ez a szakmai vonal nem emészthető könnyen, ezért a beszélgetést inkább arra használtam fel, hogy néhány energetikai alapkérdésben megtudjuk egy ilyen multicég vezetőjének a véleményét.

Az a dilemma például sosem egyértelmű, hogy egy Schneider Electrichez hasonló megavállalatnak mi az üzleti érdeke: használjak több energiát, ami nem feltétlenül környezetbarát irány, vagy éppen hogy csökkentsem a fogyasztásomat, mert ők ezekhez adnak nekem megoldásokat?

Petr Hermann azonban érthető módon nem is így közelíti meg ezt a felvetést, mert ahogy a kérdésemre elmondta, az tény, hogy az energiafogyasztás növekedni fog, és mi közép-kelet-európaiak is egyre több energiát fogunk használni az életünkhöz. Vagyis ezen nincs is mit morfondírozni (ő egyébként csehként vezeti a több országból álló délkelet-európai régiót).

A mi célunk pont az, hogy a növekvő fogyasztás mellett mindenki számára olyan technológiákat tegyünk elérhetővé, amellyel a legtöbbet tudja kihozni az energetikai rendszerekből, a szolgáltató is, és a háztartás is

– adta meg a választ, amiben így tényleg megfér együtt a környezetvédelmi szempont (törekvés a racionális fogyasztás felé) a piaci igény (növekvő életszínvonal a régióban) és a nagyvállalati érdek (mindig újabb eszközök és szolgáltatások értékesítése) is.

Egyértelműen arra számítunk, hogy az energiamixen belül a zöld, megújuló források aránya jelentősen növekedni fog, és nagy eltolódás várható az elektromos áram, mint központi energiaforma irányába

– tette hozzá Hermann, amit persze egyáltalán nem meglepetésnek szánt, hanem sokkal inkább annak alátámasztására mond, hogy ha jól sikerül zöld irányba terelni a forrásokat, így a villamosenergia-előállítást is, akkor önmagában a fejlődő világ egyre nagyobb energiaigénye nem lesz akkora probléma, mintha ezt fosszilis alapon kellene kielégíteni.

Amikor arról kérdezem, hogy személyes véleménye szerint az atomenergia mennyire tekinthető zöldnek, azt mondja, formailag persze nincs károsanyag kibocsátása, de kétségtelenül megvannak a maga problémái, amit szerinte is kezelni kell majd.

Visszatérve a klasszikus megújulókra, a napra és a szélre, Hermann is egyetért azzal, hogy a napelemek háztartási és ipari szintű elterjedése alapjaiban írja át a képletet a teljes iparágban, és nekik ez elsősorban azért fontos, mert az áramszolgáltatók számára olyan intelligens megoldásokat kell fejleszteniük, amelyekkel megőrizhető a rendszerek stabilitása (vagyis a klasszikus probléma kezelése, hogy éjszaka nem süt a nap, máskor nem fúj a szél, a fogyasztás viszont ehhez a kiszámíthatatlansághoz nem hajlandó igazodni).

Petr Hermann azt mondja, szerinte az óriási változást mégis az fogja meghozni, amikor a háztartási napelem rendszerek után a lokális áramtárolók, azaz a nagyobb teljesítményű házi akkumulátorok is széles körben elterjednek majd.

Biztosak vagyunk benne, hogy ezek is gombamód szaporodni fognak, és az elektromos autókkal együtt – amelyeket ebből a szempontból szintén tekinthetünk intelligens energiatároló rendszereknek – nagy változásokat fognak hozni az energetikában

– mondja.

Ha telepítettem a házam tetejére egy olyan nagy napelemes rendszert, amely képes előállítani a háztartás éves áramigényét, és még az elektromos autómat is onnan tölthetem, akkor mi ösztönöz majd engem arra, hogy valaha is csökkentsem a fogyasztásomat, és megvegyem akár azokat az intelligens háztartási kütyüket, amelyeket a Schneider Electric fejlesztett? – tettem fel a kérdést Hermannak, és a regionális vezető el is mozdult a szokványos üzleti alapú választól:

Nézze, vannak azok, akik szimplán pénzügyi kérdésnek tekintenek egy napelemes kiserőművet vagy egy elektromos autót, és vannak olyanok is, akik ennél többet gondolnak róla, és belátják, hogy egyértelmű klímavédelmi és fenntarthatósági szempontok miatt mindenképpen racionalizálni kell az energiafogyasztást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat energia energiamenedzsmenet interjú Schneider Electric. Petr Hermann üzlet Olvasson tovább a kategóriában